Fertő tó

Fertőrákos

Strand

A tó magyar oldalán egyetlen nyilvános, kijelölt strand működik, Fertőrákoson. A Fertő tavi strand a természet elpusztításával jelenleg építési terület, nem látogatható.

Fertőrákosi Kőfejtő

Belső, barlangszerű csarnokaiban egyrészt egy színházi tér, másrészt egy kőzettani, őslénytani kiállítás található. Ehhez kapcsolódik a felszínen kialakított, és a természeti értékeket bemutató tanösvény.

A kőfejtő felső peremén végigfutó tanösvényről megcsodálható a Fertő tór aés a környékre nyíló panoráma.

A fertőrákosi kőfejtőt már a rómaiak használták, az onnan kibányászott mészkőből építették Scarbantia (a mai Sopron) falait. A fertőrákosi mészkő a 19. században vált igazán népszerű építőanyaggá, abból emelték egyebek között a városházát, illetve a Szépművészeti és Természettudományi Múzeumot Bécsben, a székesegyházat Győrben és több középületet Sopronban. A fertőrákosi kőbányászat 1948-ig tartott. A bányaművelés nyomán óriási katlan és a felszín alatt hatalmas csarnokok alakultak ki. Elsőként Dohnányi Ernő (1877-1960) zeneszerző, karmester látta meg, hogy a kőfejtő kiválóan alkalmas szabadtéri játékok rendezésére. Az 1970-es évektől már több mint 700 férőhelyes barlangszínházat alakítottak itt ki.

Fertőrákosi püspöki palota

A palota a győri püspökök a 18. század derekán épült nyári rezidenciája volt. A díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes védett műemlék látogatható. Az egyszintes, rokokó stílusú épület mellett barokk díszkert is található, kicsit távolabb a Fő utcán pedig egy középkori eredetű templom.

Világvándor szobra. Fertőrákos szülöttének, Friedrich von Chreuzpeck, a 14. századi lovagnak és világvándora szobra áll a faluban, Frech' Ottó faszobrász alkotása.

A 14. század lovagvilág kalandos sorsú alakjáról nem maradt fenn grafika vagy festmény, ezért az emlékére készült szobor alkotója a leírásokhoz hűen leeresztett sisakrostéllyal, kezében karddal ábrázolja Frigyes lovagot.

A bajnok tetteiről kortársa, Peter Suchenwirt számolt be a lovagi tornákat megéneklő művében. Egy jóval későbbi dokumentum, Joseph von Hormayr és Mednyányszky Alajos 1829. évi bécsi történeti évkönyve is említést tesz Frigyes lovagról, akinek nevében is szerepel szülőhelye, hiszen Fertőrákost a középkorban Chreuzpecknek nevezték.

A lovag több kontinenst bejárt, viszálykodó fejedelmek zsoldjában részt vett bajorföldi hadjáratokban, vitézkedett Bolognában és Modenában. Párviadalt vívott a franciaországi Tours-ban. Elzarándokolt a Szentföldre, járt Bizáncban, valamint a krími Tatárországban. Lovagi tornákon bizonyította erejét Angliában, Írországban, s a skandináv országokban gyarapította bajvívásainak számát.

A lovag 1360-ban halt meg, Bécs mellett temették el.

Tájház

A renovált épületegyüttes majdnem kétszáz éve épült. Legrégibb traktusa a 18. század elejéről való. A felújítás során a népi építészeti értékeket megőrizték, így azt a mestergerendát is, amelyre az 1729-es évszámot vésték.

Páneurópai Piknik Emlékpark

Fertőrákos területén található. A határzár felszámolása 1989. május 2-án kezdődött meg a magyar-osztrák határon. Június 27-én azután Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter ünnepélyesen is átvágta a vasfüggönyt külföldi újságírók előtt.

A vasfüggöny fokozatos lebontása nyomán átjárhatóvá vált határon 1989 nyarán egyre több keletnémet állampolgár szökött át Ausztriába, majd onnan a Német Szövetségi Köztársaságba, ezt a folyamatot tetézte az augusztus 19-én megrendezett Páneurópai Piknik. Az eredeti elképzelés szerint a piknik nem lett volna más, mint szalonnasütés a magyar-osztrák határon. Az alkalomra ideiglenesen megnyitott határátkelőnél azonban keletnémet menekültek százai jelentek meg s tódultak át Ausztriába. Hivatalosan 1989. szeptember 11-én nyílt meg a magyar határ a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt, a határzár lebontása pedig 1990-ben fejeződött be.

Mithrász-szentély

A Mithrász-szentélyek az időszámítás előtti II.-IV. században működtek a Római Birodalom területén, és csak kevés maradt fenn közülük. A Fertőrákos melletti szentélyt is betemette a homok és benőtte az erdő növényzete.

A szentély belső terében látható feliratok arra utalnak, hogy az építményt a római korban a harmadik században emelték. A mítosz szerint a győzhetetlen napisten sziklából született, s barlangban ölte meg ellenfelét, a sötétséget, a terméketlenséget jelképező bikát. Hívei minden bizonnyal emiatt választották helyszínül a sziklás környezetet szentélyének, amely a Pannoniában különös tisztelettel övezett isten körül kialakult vallásos hagyományok őrzője volt.

A Mithrász-szentélyre 1866-ban talált rá ifjabb Stornó Ferenc és Malleschitz György meggyesi kőfaragó. A feltárást idősebb Stornó Ferenc végezte el. Egy feliratos kultuszképet, három oltárkövet, két oroszlánszobrot, 27 hamvasztásos sírt és egy csontvázas sírt talált. Ezután faragott mészkőből boltozatot építtetett a szentély fölé, hogy megvédje azt. 1948-tól aknazár, majd az azt felváltó vasfüggöny akadályozta meg, hogy bárki odamehessen.

1989-ben a Páneurópai Piknikkel vette kezdetét Európa újraegyesülése, és hamarosan határátkelő nyílt kerékpárosoknak és gyalogosoknak a Mithrász-szentély szomszédságában. Manapság elektromos kisautókkal viszik a turistákat a fertőrákosi Kőfejtőtől a Nemzeti Parkon keresztül a Mithrász-szentélyhez.

Még több program a Fertő tó osztrák oldalán  itt