Felsőtárkány

Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút

Olvadáskor magasba törő karsztforrást, a vadaspark mellett elhaladva pedig muflont, őzet is láthat.

2023. június 3-án indult el a felújított, az Egererdő Erdészeti Zrt. által üzemeltetett Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút első menetrend szerinti járata. A „gördülő állomány” – két mozdony és 6 személyszállító kocsi – felújítása elkészült, a mozdonyok „klímabarát” elektromos rásegítést kaptak.

Júniusban szombaton és vasárnap, júliustól szerdán, csütörtökön és pénteken is elindulnak a járatok. Egy üzemnapon 4 járat közlekedik a végállomásig és vissza. A felnőttjegy egy útra 1200 forintba kerül, a retúrjegy 2000 forint.

Az útvonal a régi: Felsőtárkány, tópart – Egeres-völgy – Stimecz-ház és vissza.

A Bükk nyugati kapujában, Egertől alig néhány kilométerre gyönyörű természeti környezetben, 5 kilométer hosszon élvezhetjük az utazást.

A vadregényes útvonalon az Egeres-völgyi megállónál létesített vadaskertben muflonok és dámszarvasok láthatók. A Stimecz-háztól 2 kilométerre fakad a gyönyörű Vörös-kő-forrás, amely kora tavasszal, illetve hosszabb csapadékos időszakot követően a sziklák közül tör a magasba, majd vize ernyő szerűen esik vissza.

Vöröskő-forrás

A Vöröskő-forrás egy időszakosan aktív karsztforrás. A Bükk hegység Vöröskő nevű hegyének oldalából, Felsőtárkány közelében, a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút Stimecz ház nevű végállomásától induló erdei tanösvény végpontjánál ered, évente két-három hónapig (de nem minden évben), tipikusan az olvadást követő időszakban aktív.

Imó-forrás

Az időszakos, váltakozó vízhozamú bükki karsztforrás többnyire kora tavasszal, vagy nagyobb mennyiségű csapadék után tör a felszínre.

Felsőtárkányi-tó

A Szikla-forrás vizét tóvá duzzasztották. A tó környéke festői szépségű és kedvelt pihenőhely. Az itt felállított szabadtéri színpad kulturális rendezvényeknek ad helyet. Három tanösvény csomópontja található itt.

A tárkányi vár

A Felsőtárkányi-medence fölött délkeleti irányban emelkedő hosszú hegygerinc legmagasabb része a Vár-hegy. A két, közel azonos magasságú csúcsot egy keskeny nyereg köti össze. A teljes hegytetőt sánc veszi körbe, külső árokkal, ami a meredek keleti, délkeleti hegyoldal felett hiányzik. 

A hegyet az őskortól a középkorig lakták. A késő bronzkori épült meg a sánc. A késő bronzkorból gödrökön és tűzhelyeken kívül házakat is feltártak. A felsőtárkányi Vár-hegy következő régészeti korszakát a középkor képviseli. A Vár-hegy őskori földvárát a középkorban ismét használták. A sánc tetejéhez közel, de a külső lejtőre habarcsba rakott kőből várfalat emeltek, amelynek szélessége átlagosan 2 m. A kőfal maradványa sok helyen látható, a legépebb része a délnyugati saroknál figyelhető meg. A régészek véleménye szerint a késő bronzkori sáncba az Árpád-kor idején „építették bele” a kőfalat. 

A Vár-hegyi tanösvény a Vár-hegy gerincére visz fel. A Kő-köz elejétől oda-vissza 10 km hosszú út 4–5 óra alatt járható be, és közben különböző földtani formációkkal (dolomitbánya, radiolarit sziklák), erdőtársulásokkal (a gyertyános-tölgyes, a szubmontán bükkös, a mészkerülő tölgyes és a hársas törmeléklejtő-erdő élővilágával), valamint egy késő bronzkori erődített teleppel, a Kyjatice-kultúra földvárával ismerkedhetünk meg.

Nyugati Kapu Látogatóközpont

A látogatók a "Karszt és Élővilága" kiállítás interaktív elemeivel szemléletesen, sok esetben játékos módon figyelhetik meg a Bükki Nemzeti Park állat- és növényvilágát, valamint a hegység földtani kialakulásával kapcsolatos ismereteket is elsajátíthatják.

Az ősemberbarlang-rekonstrukció megmutatja, hogyan is használta a bükki ősember lakóhelyeként a bükki karszt barlangjait.