» Magyarország

» Magyarország » Heves


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Az egri vár az évente 400 ezer feletti látogatójával Magyarország legnépszerűbb vára.

1552. október 17-én Eger váránál Dobó István kapitány vezetésével a védők visszavonulásra kényszerítették a török csapatokat. 1552. szeptember 9-én Kara Ahmed másodvezír és Hádim Ali budai pasa együttes erővel, mintegy 60-70 ezer emberrel ostrom alá vette Eger várát, a "Felvidék kapuját". A Dobó István kapitány vezette egri védők létszáma alig érte el a 2500 főt. A 38 napos ostrom azonban a jelentős túlerő, árulás, majd az egykori székesegyházban elraktározott lőpor felrobbanása ellenére is sikertelen maradt: 1552. október 17-én a törökök visszavonultak, s a vár magyar kézen maradt. Eger azonban egy későbbi török hadjárat idején, 1596-ban elesett, s csak 1687-ben szabadult fel.

Eger várának ostroma

1552. október 18-án Dobó István vezetésével az egri vár hős védői 38 nap után visszaverték az ostromló török hadat. Magyarország - és Eger városa - történelmének egyik leghősiesebb tette fűződik az egri vár védőinek nevéhez.    Az 1526-os mohácsi vész és Buda 1541-es elfoglalása után az oszmán birodalom Magyarország középső részén terjeszkedett tovább,

míg északi részén Habsburg Ferdinándot, keleti részén, Erdélyben a Szapolyai családból választanak királyt. Fráter György országegyesítési kísérlete után, midőn II. Jánost lemondatva, Erdélyt 1551. szeptember 1-jén átadta I. Ferdinándnak, Kara Ahmed pasa másodvezír büntető hadjáratot intézett Magyarország ellen.

1552. június elején Ali budai pasa megszállta Veszprémet, aSzondi György által védelmezett Drégelyt (július 9.) és kisebb nógrádi várakat. Kara Ahmed - a portai és a ruméliai hadakkal Temesvár ellen vonult. A várat Losonczy István több mint egy hónapon keresztül sikerrel védelmezte 2300 katonájával. Idegen zsoldosai azonban - szabad elvonulást feltételezve - feladásra kényszerítették. A kivonuló őrséget a törökök - ígéretük ellenére -, felkoncolták.

Temesvár elfoglalása után a Kara Ahmed pasa vezette török fősereg a szolnoki vár alatt egyesült Ali budai pasa csapataival, és szeptember 4-én megszállta a magára hagyott Eger városát. A 60-70 ezer főnyi sereg 1552. szeptember 9-11. között érkezett a "Felvidék kapujának" nevezett egri vár alá.

A Dobó István kapitány vezette egri védők létszáma alig érte ela 2500 főt. A 38 napos török ostrom azonban a jelentős túlerő, árulás, majd az egykori székesegyházban elraktározott lőpor felrobbanása ellenére is sikertelen maradt: 1552. október 18-án a törökök visszavonultak, s a vár magyar kézen maradt. A maroknyi hadinépnek sikerült megvédenie a várat, s így Észak-Magyarországot is a terjeszkedő török birodalomtól. Az 1552-es viadalnak állított örök emléket Gárdonyi Géza, az Egri csillagok című halhatatlan regényében, melyet a világ számos nyelvére lefordítottak.

Az ostrom után Dobó felmentését kérte, majd Kendy Ferenccel együtt erdélyi vajdává nevezték ki.

Míg Dobónak és katonáinak 1552-ben sikerült a várat megvédeni, addig 44 évvel később, 1596-ban az akkori kapitány, Nyáry Pál vezetése alatt álló idegen zsoldosok feladták azt. Egerben 91 éven keresztül a török lett az úr. A török uralom emlékét őrzi a XVII. század végén épült karcsú minaret, amely az egykori oszmán világbirodalomban legészakabbra látható ilyen építmény. A török hódoltság időszakában Eger egy több szandzsákot magába foglaló török tartomány, vilajet székhelye lett.

Eger várát 1687 decemberében hagyták el a törökök. Bár a visszafoglalás nem ostrommal, hanem kiéheztetéssel történt, a város teljesen leromlott állapotba került. A falakkal körülvett területen az egykori feljegyzések szerint mindössze 413 ház volt lakható, s ezekben is főként visszamaradt török családok laktak.

A török kiűzése után a felszabadított várost a császári kormányzat kincstári birtoknak tekintette. I. Lipót 1688-ban Egert szabad királyi várossá nyilvánította. Ez azt jelentette, hogy mentesült az egyházi földesúri terhek alól. A szabadkirályi városi állapot azonban csak 1695-ig tartott, mert a visszatelepedő Fenesy György püspök visszaszerezte az uralkodótól korábbi püspöki városi jogállását.

Eger ma is Magyarország egyik legszebb ősi, műemlékekben gazdag városa a Mátra és a Bükk hegység között folyó Eger patak völgyében. Nevének pontos eredetét jelenleg sem tudjuk. Van olyan feltevés, hogy a hely elnevezését az Eger patak partjain valaha bőségesen növekedő "egerfáról" (azaz égerfáról) nyerte. Az évszázadok alatt leromlott állapotú vár az 1960-as évek óta folyamatos feltárási és helyreállítási munkának köszönhetően ma sok érdekes látnivalóval és a történelmi időket idéző kiállításokkal várja a látogatókat.

Gárdonyi Géza sírhelye. Tordai Ányos ciszterci szerzetes kezdeményezésére, a város támogatásával nyerte el végső nyughelyét Gárdonyi Géza az egri várban. Temetésén Kosztolányi Dezső mondott beszédet.

Tartomány:Heves
Település:Eger
GPS: 47° 53′ 56.35932″, 20° 22′ 27.7194″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó