Egri Bazilika

A bazilika építését Pyrker János Lukács érsek rendelte meg, aki 1827-47 közt állt az Egri Főegyházmegye élén, a templom a középkori Szent Mihály-templom, illetve a 18. század elején épült kisebb barokk egyház helyén épült. Tervezője, Hild József részt vett a kor másik két nagy egyházi épülete, az esztergomi bazilika és a pesti Bazilika munkálataiban is, de teljes egészében csak az egri az ő műve. A Bazilika elhelyezése az enyhén emelkedő téren igen szerencsés, vele szemben a Líceum, az ország egyik legrégibb felsőoktatási intézményének palotája áll, a két épület együtt Eger s az ország egyik leghatásosabb városi terét határozza meg.

Az 1831-36 között épült klasszicista stílusú főszékesegyház az ország harmadik legnagyobb temploma. Főhomlokzata előtt timpanonnal lezárt portikusz (nyílt oszlopcsarnok) található, a hat elülső és két oldalhomlokzati korinthoszi oszlop 17 méteres, felette magas attika (a tetőt eltakaró mellvédszerű fal) emelkedik. Az épület hossza 93, szélessége 53 méter, a főbejárathoz 18 méter széles lépcső vezet fel. A háromhajós templom középső főhajóját három kupola fedi, a fő- és kereszthajó találkozása felett a 18 méter átmérőjű főkupola, a szentély két oldalán egy-egy 54 méter magas torony áll. A kupola alatt, az alagsorban kripta található, az egri érsekeken kívül a város számos kiválósága is itt nyugszik.

A kupola, két torony és timpanonos oszloprend alkotta homlokzat valamennyi nagyobb klasszicista templomunknál megtalálható, az egri templom hűvös ünnepélyességével tűnik ki s némileg túlméretezettnek hat - bár ezt az alaprajz és oldalhomlokzat tagoltsága kissé oldja. Az épületet a velencei Marco Casagrande szobrai díszítik: a főhomlokzat tetején a Hit, Remény és Szeretet allegorikus megjelenítése látható, a lépcsősor négy nagyméretű szobra Szent István és László királyainkat, továbbá Szent Pétert és Pált ábrázolja.

A belső díszítés, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott. A főoltár képét Olajban főtt Szent Jánosról, a templom védőszentjéről Josef Danhauser bécsi festő készítette, a főoltárt Schickedanz Albert tervezte 1859-ben, a kisebb márványszobrok Köllő Miklós művei. A szentélyt és a szószéket 1904-ben alakították ki, az utóbbi Nagy Virgil alkotása. A szentély felőli mennyezeti freskókat 1910-ben Tardos-Krenner Viktor alkotta, a nagykupola belső felületére Takács István készítette 1950-ben a Jelenések könyve című freskóját. 1881-ben a szentély jobb oldalán alakították ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére szentelt Mária-kápolnát, amely ma is zarándokhely. A bal mellékhajóban 1893-94 között állították fel Szent Mihály, a város és a plébánia egykori védőszentjének tiszteletére szentelt carrarai fehér márvány oltárt. A kóruson található nagyorgonát 1863-68 között Salzburgban készült, azóta többször felújították, legutóbb 2000-2001-ben. Az orgonának 8018 sípja van, 5 manuálos és 103 regiszteres - ma az
ország legnagyobb olyan hangszere, melynek sípjai egy tömbben találhatók.

VI. Pál pápa 1970-ben az egri templomot - az esztergomi és a budapesti Bazilika után harmadikként Magyarországon - bazilika rangjára emelte. A székesegyház eredeti Szent Mihály-harangját 1944-ben ledobták a toronyból, majd beolvasztották. Az új, hat tonnás harangot egy 400 éves passaui harangöntő cég készítette, s 2001. szeptember 27-én szentelték fel.