Aglié

Aglié Piemontban van Torino megyében, 35 kilométerre a székhelytől.

Nevének eredetére két elmélet van: egyrészt a római gyarmatosító Alliacusról kapta, a másik szerint az Ala Dei, isten szárnya kifejezésből.

A rómaiak alapították Alladium néven, először 1141-ben említik Agliéként, mikor Canavese hűbérurai felosztották egymás közt a területet. A város kimaradt a környéken elterjedt 1386-os lázadásból, melyben meghalt VII. Savoyai Amadé. A guelfek és ghibellinek közti harcokat azonban már nem kerülte el, számos ostromot kellett átszenvednie a békéig. Végül ezt a Savoyaiak hozták el, kik meg is növelték a város területét. Legközelebb csata itt a Savoyai-Francia konfliktus alatt volt a 16. század közepén.

A napóleoni háborúban egy rövid ideig a bonapartista Carlo Felice tulajdona lett, aki teljesen kifosztotta.

A Savoyaiaknak itt volt az egyik királyi rezidenciája, amely ma rajta van az UNESCO világörökségi listáján. A 17. századtól Filippo d'Aglié tulajdonában állt, de az 1706-os francia forradalomban elpusztult egy része. Tíz évvel később III. Savoyai Károly Emmanuel és fia Benedetto újjáépítette, ezután a szardíniai királyok nyári rezidenciája lett, az olasz állam 1939-ben vette meg. A belsejében 300 szoba van, eredeti bútorokkal, angol és olasz stílusú kertekkel körülvéve.

A városban találta fel 1950-ben Marcello Nizzoli a híres Lettera 22 írógépet az Olivetti cég számára.

Januárban karnevál van, májusban tavaszi vásár, júliusban a védő szentnek, San Massimo-nak redeznek felvonulást, novemberben és decemberben pedig karácsonyi vásárt tartanak.

Amit feltétlenül meg kell kóstolni: risotto áfonyával és Erbaluce di Caluso borral, agnolotti tészta fondüvel és mogyoróval, paste di meliga süti és torcetti di aglié fonott keksz. Borok a Canavese, a Canavese Barbera, a Canavese Nebbiolo (vörös, rozé és pezsgő) és az Erbaluce di Caluso (fehér és pezsgő).