Őrség

A stájer havasok szelíd hullámokba vesző dombjai-völgyei, fenyves erdők, tőzegmohás lápok közt kanyargó Rába, Zala, Kerka, vadvirággal hímes rétek, kincset érő lepkék, békák, kétéltűek, madarak otthona; mezsgyevédő honfoglaló magyarok szereinek; állattartók, fazekasok, a fa mestereinek hazája - röviden ez az Őrség.

Bölények az Őrségben

Bölényeket telepítettek az Őrségi Nemzeti Park egy részére. A hat tehén és egy bika önállóan élnek a bekerített területen, amelyet elzártak az emberek elől, és visszaadnak a természetnek. (részletek)

Őrségi Népi Műemlékegyüttes, Szalafő

Szalafő talán az Őrség legtöbb népi értékét őrző és bemutató települése. Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki házaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyeket "szereknek" neveztek.

Ennek a több évszázados hagyománynak a bemutatására jött létre a szalafői Pityerszeren a három házcsoportból és portából álló Őrségi Népi Műemlékegyüttes, amely az épületeken kívül szemléletesen mutatja be egykori lakóinak életmódját és kulturális értékeit.

Vadása-tó

A Vadása-tó, az Őrség legszebb tava négy hektáron, csodaszép természeti környezetben fekszik, természetvédelmi terület. Az Őrségi Nemzeti Park jó járható turistaútjai itt futnak össze.

A Vadása-tó Hegyhátszentjakab település határában áll. 1968-ban kezdték el kialakítani. Elnevezése pedig onnét ered, hogy sok volt a környéken a róka, ezek lyukakat ástak a patak mentén, így lett vad-ásta a patak, aztán Vadása a tó.

A Vadása-tó két tóból áll, az egyik a helyi önkormányzat tulajdonában, a másik magánkézben van.

Velemér

Velemérben épült Árpád-kori templomban valamennyi kép Aquila János keze munkája. A felújított veleméri templomban a freskófestő a három királyok jelenetét ábrázolta: a kép érdekessége, hogy a bibliai történet középpontjában a ló nyergében egy majom látható, aki megkaparintotta a gyeplőt.