Őrség

A stájer havasok szelíd hullámokba vesző dombjai-völgyei, fenyves erdők, tőzegmohás lápok közt kanyargó Rába, Zala, Kerka, vadvirággal hímes rétek, kincset érő lepkék, békák, kétéltűek, madarak otthona; mezsgyevédő honfoglaló magyarok szereinek; állattartók, fazekasok, a fa mestereinek hazája - röviden ez az Őrség.

Bölények az Őrségben

Bölényeket telepítettek az Őrségi Nemzeti Park egy részére. A hat tehén és egy bika önállóan élnek a bekerített területen, amelyet elzártak az emberek elől, és visszaadnak a természetnek. (részletek)

Őrségi Népi Műemlékegyüttes, Szalafő

Szalafő talán az Őrség legtöbb népi értékét őrző és bemutató települése. Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki házaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyeket "szereknek" neveztek.

Ennek a több évszázados hagyománynak a bemutatására jött létre a szalafői Pityerszeren a három házcsoportból és portából álló Őrségi Népi Műemlékegyüttes, amely az épületeken kívül szemléletesen mutatja be egykori lakóinak életmódját és kulturális értékeit.

Vadása-tó

A Vadása-tó, az Őrség legszebb tava négy hektáron, csodaszép természeti környezetben fekszik, természetvédelmi terület. Az Őrségi Nemzeti Park jó járható turistaútjai itt futnak össze.

A Vadása-tó Hegyhátszentjakab település határában áll. 1968-ban kezdték el kialakítani. Elnevezése pedig onnét ered, hogy sok volt a környéken a róka, ezek lyukakat ástak a patak mentén, így lett vad-ásta a patak, aztán Vadása a tó.

A Vadása-tó két tóból áll, az egyik a helyi önkormányzat tulajdonában, a másik magánkézben van.

Velemér

Velemérben épült Árpád-kori templomban valamennyi kép Aquila János keze munkája. A felújított veleméri templomban a freskófestő a három királyok jelenetét ábrázolta: a kép érdekessége, hogy a bibliai történet középpontjában a ló nyergében egy majom látható, aki megkaparintotta a gyeplőt.

Szentgyörgyvölgyi "Kék templom"

A szlovén határ mellett található Szentgyörgyvölgy nevezetessége az 1787-ben emelt, festett, fakazettás mennyezetű református templom.

Őrségi Nemzeti Park

Az Őrségi Nemzeti Parkot 2002 március 1-ével hozták létre. 44 ezer hektáros területe 44 település érint, magában foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét és a Szentgyörgyvölgy környékét. Az évszázadok során az itt élők a természettel harmóniában alakították ki a táj arculatát, kisparcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel megteremtve annak hosszú távon fenntartható sokszínűségét.

A védett terület mintegy kétharmadát borítják erdők, így gazdasági jelentőségükön túl meghatározó szerepük van a tájkép kialakításában is. A jégkorszak utáni hűvös klíma maradványai a tőzegmohás lápok és láprétek. A kiszáradó láprétek térhódítása is jelentős. A sok csapadéknak és a magas páratartalomnak köszönhetően az ország egyik gombákban leggazdagabb területe. A jól ismert gombafajok mellett igazi ritkaságok az Alpokra jellemző nedű-és csigagombák is előfordulnak. A védett növényfajok száma száz fölött van. Az állatvilág is változatos képet mutat.

Hazánk leggazdagabb lepkefaunája él a területen, de nemzetközileg védett ritka szitakötőfajok is megtalálhatók itt. A halak közül kuriózum a dunai ingola előfordulása. A Vend-vidéken a hazánkban ritka kétéltű, az alpesi gőte él. Nagyobb vizek mentén a fokozottan védett vidra is megtalálható. A nagyvadállomány szintén jelentős, egyaránt előfordul a vaddisznó, az őz és a gímszarvas. A fészkelőmadarak közül ki kell emelni a fehér és a fekete gólyát, a hamvas küllőt, a darázsölyvet, a búbos cinegét és a harist.

Az Őrség népi építészeti és kultúrtörténeti emlékekben is gazdag. A falvak, az úgynevezett szeres települések szerkezete egyedi képet mutat. A szerek a dombtetőkre épült szétszórt házcsoportok, amelyek a honfoglalás utáni faluformát őrzik. Legismertebb lakóháztípusai a füstöskonyhás házak, illetve a "kerített házak".