Őrség

A stájer havasok szelíd hullámokba vesző dombjai-völgyei, fenyves erdők, tőzegmohás lápok közt kanyargó Rába, Zala, Kerka, vadvirággal hímes rétek, kincset érő lepkék, békák, kétéltűek, madarak otthona; mezsgyevédő honfoglaló magyarok szereinek; állattartók, fazekasok, a fa mestereinek hazája - röviden ez az Őrség.

Bölények az Őrségben

Bölényeket telepítettek az Őrségi Nemzeti Park egy részére. A hat tehén és egy bika önállóan élnek a bekerített területen, amelyet elzártak az emberek elől, és visszaadnak a természetnek. (részletek)

Őrségi Népi Műemlékegyüttes, Szalafő

Szalafő talán az Őrség legtöbb népi értékét őrző és bemutató települése. Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki házaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyeket "szereknek" neveztek.

Ennek a több évszázados hagyománynak a bemutatására jött létre a szalafői Pityerszeren a három házcsoportból és portából álló Őrségi Népi Műemlékegyüttes, amely az épületeken kívül szemléletesen mutatja be egykori lakóinak életmódját és kulturális értékeit.

Őriszentpéter

Árpád-kori Szent Péter templom. Az Árpád-korból származó, román stílusú templom 1230 körül épülhetett, majd a 14–15. században gótikus stílusban kibővítették. A török korban erődítménnyé alakították: bástyákkal, kettős sánccal és árokkal vették körül. Ekkortájt a magyar földesurak a megerősített udvarházakba, várakba telepített hajdúkkal próbálták megakadályozni a törökök fosztogatását. A kis váracskák, az úgynevezett „castellumok” közül az őriszentpéteri templomerőd volt a legjelentősebb. Nem messze tőle, a domb aljában áll a középkori téglaégető, ahol a templom erődítéséhez szükséges téglákat égették ki.

Csörgőalma gyümölcsöskert. Az Őrségi Nemzeti Park Csörgőalma gyümölcsöskertjében azokat az ősi, őrségi, vendvidéki, hetési gyümölcsfajtákat mutatják be, amelyek permetezés, vegyszerezés nélkül is szépen teremnek, jól ellenállnak az időjárás szeszélyeinek, és ízletes, zamatos gyümölcsöt érlelnek. A gyümölcsöskert az Árpád-kori templom mellett található.

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és Natura 2000 Látogatóközpont. A látogatóközpont emeletén modern, látványos kiállítás mutatja be az Őrség természeti értékeit, felnagyított makettek és interaktív játékok segítségével.

Rezgőnyár tanösvény. A Harmatfű Erdei Iskola épülete mellett található rövidke, 400 méteres tanösvény az erdő kialakulását, az erdőszegély, a fasorok jelentőségét, az odúlakó madarakat és a jellegzetes őrségi „tóka” élővilágát mutatja be.

Vadása-tó

A Vadása-tó, az Őrség legszebb tava négy hektáron, csodaszép természeti környezetben fekszik, természetvédelmi terület. Az Őrségi Nemzeti Park jó járható turistaútjai itt futnak össze.

A Vadása-tó Hegyhátszentjakab település határában áll. 1968-ban kezdték el kialakítani. Elnevezése pedig onnét ered, hogy sok volt a környéken a róka, ezek lyukakat ástak a patak mentén, így lett vad-ásta a patak, aztán Vadása a tó.

A Vadása-tó két tóból áll, az egyik a helyi önkormányzat tulajdonában, a másik magánkézben van.

Velemér

Velemérben épült Árpád-kori templomban valamennyi kép Aquila János keze munkája. A felújított veleméri templomban a freskófestő a három királyok jelenetét ábrázolta: a kép érdekessége, hogy a bibliai történet középpontjában a ló nyergében egy majom látható, aki megkaparintotta a gyeplőt.

Szentgyörgyvölgyi "Kék templom"

A szlovén határ mellett található Szentgyörgyvölgy nevezetessége az 1787-ben emelt, festett, fakazettás mennyezetű református templom. Nyugat-Magyarország legszebb műemlékének szokták nevezni. A belső tér különlegessége a falu 74 éves iskolamestere által készített kék színű, bárányfelhős festés, ami egészen varázslatos látványt nyújt.

Haranglábak

A haranglábak az Őrség jellegzetes építményei, közülük is kiemelkedik a 18. század közepéről származó pankaszi szoknyás harangláb, ami az egész vidék szimbolikus jelentőségű műemléke.

Őrségi Nemzeti Park

Az Őrségi Nemzeti Parkot 2002 március 1-ével hozták létre. 44 ezer hektáros területe 44 település érint, magában foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét és a Szentgyörgyvölgy környékét. Az évszázadok során az itt élők a természettel harmóniában alakították ki a táj arculatát, kisparcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel megteremtve annak hosszú távon fenntartható sokszínűségét.

A védett terület mintegy kétharmadát borítják erdők, így gazdasági jelentőségükön túl meghatározó szerepük van a tájkép kialakításában is. A jégkorszak utáni hűvös klíma maradványai a tőzegmohás lápok és láprétek. A kiszáradó láprétek térhódítása is jelentős. A sok csapadéknak és a magas páratartalomnak köszönhetően az ország egyik gombákban leggazdagabb területe. A jól ismert gombafajok mellett igazi ritkaságok az Alpokra jellemző nedű-és csigagombák is előfordulnak. A védett növényfajok száma száz fölött van. Az állatvilág is változatos képet mutat.

Hazánk leggazdagabb lepkefaunája él a területen, de nemzetközileg védett ritka szitakötőfajok is megtalálhatók itt. A halak közül kuriózum a dunai ingola előfordulása. A Vend-vidéken a hazánkban ritka kétéltű, az alpesi gőte él. Nagyobb vizek mentén a fokozottan védett vidra is megtalálható. A nagyvadállomány szintén jelentős, egyaránt előfordul a vaddisznó, az őz és a gímszarvas. A fészkelőmadarak közül ki kell emelni a fehér és a fekete gólyát, a hamvas küllőt, a darázsölyvet, a búbos cinegét és a harist.

Az Őrség népi építészeti és kultúrtörténeti emlékekben is gazdag. A falvak, az úgynevezett szeres települések szerkezete egyedi képet mutat. A szerek a dombtetőkre épült szétszórt házcsoportok, amelyek a honfoglalás utáni faluformát őrzik. Legismertebb lakóháztípusai a füstöskonyhás házak, illetve a "kerített házak".

A nemzeti parkba látogatva érdemes megfigyelni a terület gazdag lepkevilágát, bejárni a szőcei tőzegmohás láprét tanösvényét, vagy Szalafőn bepillantani a bölények, vadlovak világába.