Őrség

A stájer havasok szelíd hullámokba vesző dombjai-völgyei, fenyves erdők, tőzegmohás lápok közt kanyargó Rába, Zala, Kerka, vadvirággal hímes rétek, kincset érő lepkék, békák, kétéltűek, madarak otthona; mezsgyevédő honfoglaló magyarok szereinek; állattartók, fazekasok, a fa mestereinek hazája - röviden ez az Őrség.

Bölények az Őrségben

Bölényeket telepítettek az Őrségi Nemzeti Park egy részére, akik önállóan élnek a bekerített területen, amelyet elzártak az emberek elől, és visszaadnak a természetnek. (részletek)

Bölényeket bemutató tanösvény

A közel 2 km hosszú sétaút Pityerszeren a szalafői bölényles itatójától indul és az órajárásnak megfelelően körbevezet az állatok kifutója körül.

A tanösvényen végighaladva megismerkedhetünk az európai bölények mindennapjaival, származásukkal, a velük kapcsolatos természetvédelmi tevékenységgel. A hét táblán szereplő művészi illusztrációk, grafikai megoldások Sándor Róbert grafikus munkáját dicsérik 

Európa legnagyobb testű szárazföldi emlőse a XVIII. század végéig a Kárpát-medencében is előfordult. Az Őrségi Nemzeti Park bölényállományát 2017-ben alapították 12 állattal, napjainkra a létszám közelíti a 30 példányt.

A park azt írja, hogy a bölényekkel kettős céljuk van. Egyfelől szeretnének, ha minél több látogatónk megismerkedne ezekkel a fenséges állatokkal, másfelől pedig segítségükkel egy kísérleti területen arra a kérdésre keresik a választ, hogy milyen is lehetett az Őrség élőhelyeinek szerkezete és összetétele abban az időben, amikor nem az ember, hanem az ő tevékenységük alakította a táj képét.

Őrségi Népi Műemlékegyüttes, Szalafő

Szalafő talán az Őrség legtöbb népi értékét őrző és bemutató települése. Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki házaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyeket "szereknek" neveztek.

Ennek a több évszázados hagyománynak a bemutatására jött létre a szalafői Pityerszeren a három házcsoportból és portából álló Őrségi Népi Műemlékegyüttes, amely az épületeken kívül szemléletesen mutatja be egykori lakóinak életmódját és kulturális értékeit.

Pityerszer előtt, a Felsőszer felé vezető út mellett magasodik a környék új, haranglábra emlékeztető kilátója, a Kömpe Szeme, ahonnan Szalafő öt szerét is láthatjuk.

Őriszentpéter

Árpád-kori Szent Péter templom. Az Árpád-korból származó, román stílusú templom 1230 körül épülhetett, majd a 14–15. században gótikus stílusban kibővítették. A török korban erődítménnyé alakították: bástyákkal, kettős sánccal és árokkal vették körül. Ekkortájt a magyar földesurak a megerősített udvarházakba, várakba telepített hajdúkkal próbálták megakadályozni a törökök fosztogatását. A kis váracskák, az úgynevezett „castellumok” közül az őriszentpéteri templomerőd volt a legjelentősebb. Nem messze tőle, a domb aljában áll a középkori téglaégető, ahol a templom erődítéséhez szükséges téglákat égették ki.

Csörgőalma gyümölcsöskert. Az Őrségi Nemzeti Park Csörgőalma gyümölcsöskertjében azokat az ősi, őrségi, vendvidéki, hetési gyümölcsfajtákat mutatják be, amelyek permetezés, vegyszerezés nélkül is szépen teremnek, jól ellenállnak az időjárás szeszélyeinek, és ízletes, zamatos gyümölcsöt érlelnek. A gyümölcsöskert az Árpád-kori templom mellett található.

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és Natura 2000 Látogatóközpont. A látogatóközpont emeletén modern, látványos kiállítás mutatja be az Őrség természeti értékeit, felnagyított makettek és interaktív játékok segítségével.

Rezgőnyár tanösvény. A Harmatfű Erdei Iskola épülete mellett található rövidke, 400 méteres tanösvény az erdő kialakulását, az erdőszegély, a fasorok jelentőségét, az odúlakó madarakat és a jellegzetes őrségi „tóka” élővilágát mutatja be.

Szala-menti tanösvény. A Szala-menti tanösvényt végigjárva a Szala-patak élővilágát fedezheti fel a látogató. A 3,8 kilométer hosszú tanösvény kiindulópontja a szalafői futballpálya, végpontja pedig Őriszentpéter, Keserűszer. A tanösvény a Szala-patak mentén vezet, nagyobb részben erdős terepen. Kizárólag gyalogosan járható, kerékpárral, babakocsival nem ajánlott a megközelítése. Zárt cipőben érdemes útnak eredni az erdőben, kényelmes sétával a tanösvény nagyjából 2 óra alatt végigjárható.

A tanösvény állomásai:

1. A tanösvényt bemutató térképes tábla
2. Erdőgazdálkodás
3. Nedves kaszálórétek
4. Vadgazdálkodás az Őrségben
5. Vízmosások
6. A vágásterületek növényvilága
7. Gyephasználati módok
8. A Szala-patak élővilága
9. Patakparti égerliget

Vadása-tó

A Vadása-tó, az Őrség legszebb tava négy hektáron, csodaszép természeti környezetben fekszik, természetvédelmi terület. Az Őrségi Nemzeti Park jó járható turistaútjai itt futnak össze.

A Vadása-tó Hegyhátszentjakab település határában áll. 1968-ban kezdték el kialakítani. Elnevezése pedig onnét ered, hogy sok volt a környéken a róka, ezek lyukakat ástak a patak mentén, így lett vad-ásta a patak, aztán Vadása a tó.

A Vadása-tó két tóból áll, az egyik a helyi önkormányzat tulajdonában, a másik magánkézben van.

Velemér

Velemérben épült Árpád-kori templomban valamennyi kép Aquila János keze munkája. A felújított veleméri templomban a freskófestő a háromkirályok jelenetét ábrázolta: a kép érdekessége, hogy a bibliai történet középpontjában a ló nyergében egy majom látható, aki megkaparintotta a gyeplőt.

Szentgyörgyvölgyi "Kék templom"

A szlovén határ mellett található Szentgyörgyvölgy nevezetessége az 1787-ben emelt, festett, fakazettás mennyezetű református templom. Nyugat-Magyarország legszebb műemlékének szokták nevezni. A belső tér különlegessége a falu 74 éves iskolamestere által készített kék színű, bárányfelhős festés, ami egészen varázslatos látványt nyújt.

Magyarszombatfa

A településen a fazekasság hét évszázados múltra tekint vissza. Mivel az itteni agyagos talaj gyenge termőképességű, a földművelés vagy állattartás nem biztosított a lakosságnak elegendő jövedelmet a megélhetéshez, ezért a férfiak a téli hónapokban elkezdtek fazekassággal foglalkozni, és lovas szekerekkel hordták a termékeket, amelyeket vagy eladtak, vagy gabonára cseréltek.

A 20. század első évtizedeiben szinte minden házban dolgoztak fazekasok, számuk a '20-as és '30-as években elérte a százat, ma pedig hat műhelyben dolgozik közel tucatnyi mester.

A faluba látogatva érdemes végigsétálni a főutcán, bekukkantani a kis műhelyek üzleteibe, ahol a polcokon elsősorban a mai kor igényeinek megfelelő mázas, mázatlan edényeket, korsókat, tálakat, tárolókat, tartókat vásárolhatunk.

Őrségi Kerámia Látogatóközpont. Az egykori Kerámiagyár épületében alakították ki a látogatóközpontot, ahol látogatóközpontban bárki kipróbálhatja a korongozást szakemberek útmutatása mellett. Igény szerint lehetőség van a helyben készített a kerámiák kiégettetésére és postázására is.

Haranglábak

A haranglábak az Őrség jellegzetes építményei, közülük is kiemelkedik a 18. század közepéről származó pankaszi szoknyás harangláb, ami az egész vidék szimbolikus jelentőségű műemléke.

A  pankaszi szoknyás harangláb a legrégibb mind közül. 1755-ben állították fel a település legmagasabb dombján a tölgyfából készült építményt, amelynek tetejét rozsszalmával fedték le.

Túraútvonalak

Ha valaki egészen el akar merülni a tájban, és inkább árnyas erdőkben és hullámzó réteken át sétálva fedezné fel a környéket, az barangolja be például a Lugos-patak völgyét. A patak keleti irányba csordogál, végül pedig a Rábába torkollik - völgye fokozottan védett. A kék sávot követve egy bő 9 kilométeres túrát tehetünk a patak partján, hol közelebb a vízfolyáshoz, hol dombokon keresztül, enyhén felfelé kaptatva.

Akinek van kedve, az még egy kirándulást beiktathat: a közelben, északkeleti irányban, Felsőmarác határában található ugyanis a Himfai-parkerdő és a Himfai-tó. A tóparton pihenni és horgászni lehet, vagy csak lustán nézni kicsit a vízi madarakat, míg az erdőben tanösvényen is végig lehet sétálni.

Már egész közel az ország nyugati csücskéhez fekszik Kétvölgy. A pici falu környékének minden látnivalója bejárható két óra alatt, de ez a körülbelül 6 kilométeres túra nagyon sok szépséget tartogat. A piros sávon és a piros kereszten haladó kirándulás eleve nagyon látványos, a Katalin-hegyen lévő kilátótól indul, ahonnan tiszta időben a Kőszegi-hegység, sőt, az Alpok keleti vonulatait is látni lehet.

Az útvonal ezután érinti a Szakonyfalvi-patakot, a Réti orchideák tanösvényt, de a tájban megbújó települések látványa is egészen mesebeli erre. Ez már a Vendvidék, ahol jellemzőek a szórványtelepülések, de jellegzetes építménye a környéknek a szoknyás harangláb is.

Őrségi Nemzeti Park

Az Őrségi Nemzeti Parkot 2002 március 1-ével hozták létre. 44 ezer hektáros területe 44 település érint, magában foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét és a Szentgyörgyvölgy környékét. Az évszázadok során az itt élők a természettel harmóniában alakították ki a táj arculatát, kisparcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel megteremtve annak hosszú távon fenntartható sokszínűségét.

A védett terület mintegy kétharmadát borítják erdők, így gazdasági jelentőségükön túl meghatározó szerepük van a tájkép kialakításában is. A jégkorszak utáni hűvös klíma maradványai a tőzegmohás lápok és láprétek. A kiszáradó láprétek térhódítása is jelentős. A sok csapadéknak és a magas páratartalomnak köszönhetően az ország egyik gombákban leggazdagabb területe. A jól ismert gombafajok mellett igazi ritkaságok az Alpokra jellemző nedű-és csigagombák is előfordulnak. A védett növényfajok száma száz fölött van. Az állatvilág is változatos képet mutat.

Hazánk leggazdagabb lepkefaunája él a területen, de nemzetközileg védett ritka szitakötőfajok is megtalálhatók itt. A halak közül kuriózum a dunai ingola előfordulása. A Vend-vidéken a hazánkban ritka kétéltű, az alpesi gőte él. Nagyobb vizek mentén a fokozottan védett vidra is megtalálható. A nagyvadállomány szintén jelentős, egyaránt előfordul a vaddisznó, az őz és a gímszarvas. A fészkelőmadarak közül ki kell emelni a fehér és a fekete gólyát, a hamvas küllőt, a darázsölyvet, a búbos cinegét és a harist.

Az Őrség népi építészeti és kultúrtörténeti emlékekben is gazdag. A falvak, az úgynevezett szeres települések szerkezete egyedi képet mutat. A szerek a dombtetőkre épült szétszórt házcsoportok, amelyek a honfoglalás utáni faluformát őrzik. Legismertebb lakóháztípusai a füstöskonyhás házak, illetve a "kerített házak".

A nemzeti parkba látogatva érdemes megfigyelni a terület gazdag lepkevilágát, bejárni a szőcei tőzegmohás láprét tanösvényét, vagy Szalafőn bepillantani a bölények, vadlovak világába.