Kis-Balaton

Kápolnapusztai Bivalyrezervátum (részletek)

A kápolnapusztai bivalyrezervátum egész évben nyitva tart, itt ma már nemcsak a századokkal ezelőtt legfontosabb haszonállatnak számító vízibivalyok, hanem szürkemarhák is élnek, de a természetvédelmi program keretében ide telepített ürgék vidám bújócskázását is élvezhetik a látogatók.

Amikor a Festetics-uradalom része volt a Kis-Balaton, az állattartás szempontjából fontos területnek számított. Szürkemarhák, disznókondák éltek itt és jelentős számú vízibivaly. Ez utóbbiak tenyésztését és génmegőrzését felvállalta a nemzeti park igazgatóság, ennek érdekében működteti Kápolnapusztán a rezervátumot.

Kányavári-sziget

A Kányavári-sziget a Kis-Balatonnál Balatonmagyaród közelében található.

A Kányavári-sziget bármikor megtekinthető, s hogy ne legyenek információ híján az ide érkezők, a Búbos Vöcsök tanösvényen sétálhatnak végig, s közben a táblák leírása alapján megismerhetik a terület jelentős madárállományát. Az ösvény majdnem 2 kilométer hosszú, 15 állomása 1-1,5 óra alatt végigsétálható.

A terület közepén egy fából épült madármegfigyelőhelyet találunk, de nemrégiben felújították a sziget többszintes kilátótornyát is.

A szigethez kiépített út vezet, melynek végén parkoló fogadja az autóval ideérkezőket. A sziget csak gyalogosan érhető el, és egy fahídon közelíthető meg. Ez a különleges, ívelt fa szerkezetű híd mára a Kis-Balaton jelképévé vált.

A Kányavári-sziget egész évben szabadon látogatható.

Fekete István emlékhely, Kis-Balaton / Fenékpuszta / Diás-sziget

A Zala folyó és a Hévízi-csatorna ölelésében elterülő sziget és annak környezete máig megőrzött valamit az egykor mocsaras-lápos Kis-Balaton szépségeiből. Költöző madarak, ragadozók és a vízi világ lakói népesítik be most is a környéket.

A kócsag tanösvény rövid betekintést ad az élőhely állat- és növényvilágába, az egykor itt élő emberek foglalatosságaiba.

A Diás-szigetre már úgy érkezik a látogató, hogy a folyóparton a víz fölé hajló fák, nádas és sás fogadja. A kis szigeten a korabeli halászati eszközök is látható, többek között a vejsze, amely valaha nádfonatból készült, és függőlegesen a sekély vízbe eresztve halterelőként és csapdaként szolgált.

Amint belépünk a szárazulatra, takaros nádfedeles házhoz érünk, amely mellett egy nádkunyhó is áll. Ez utóbbi Matula kunyhójának hű másolata, az eredetit ugyanis még az ötvenes években lebontották, akkor épült a most is álló téglaház.

A Matula-kunyhó valójában az író szálláshelyéül szolgált. Berendezése egyszerű: két fából ácsolt ágy, rajta szalma szolgál "matracként", a fal mellett apró asztal. A döngölt földpadlós építmény talán négy négyzetméter lehet. Ebben a környezetben vetette papírra a Tüskevárt.

A kunyhót később elbontották, mert 1954-re megépült a ma is álló ház. Ennek dolgozószobájában született azután a Téli berek, és a kisróka kalandjait bemutató, rajzfilmként is óriási sikerű Vuk.

Aki végigjárja a túra útvonalát, hallhat arról, hogy ki is volt valójában Matula bácsi, élő vagy kitalált személy volt-e. Nevét és alakját az író több ember valós személyiségjegyeiből alkotta. Somogyfajszon egy gyerekkori barátjának nagyapját hívták Matulának, de az öreg regénybeli alakjában ott van a tavaly elhunyt természetvédelmi őr, Futó Elemér nagyapjának személyisége is.

A Diás-szigeten álló téglaház egyik szobája ma Fekete István emlékhelye. Korhű berendezése mutatja, hogy milyen körülmények között alkothatott a Kis-Balaton szerelmese. A sarokban álló könyvespolcon pedig szinte valamennyi művének megtalálható egy-egy példánya.

A ház egy másik helyisége ugyancsak emlékszoba, Vönöczky Schenk Jakabról nevezték el, aki a múlt század első harmadában meghonosította Magyarországon a madárgyűrűzést. Ebben a szobában a gyerekek és a felnőttek is számos érdekességet láthatnak: vannak itt madárszőtte fészkek, levedlett siklóbőrök, bogarak, kagylók és tojások, amelyek mind a Kis-Balaton gazdag élővilágát hivatottak képviselni.

Kis-Balaton Látogatóközpont

2020-ban adták át az új Kis-Balaton Látogatóközpontot. A Vönöczky Schenk Jakab kutatóház szomszédságában, mintegy 1300 négyzetméteren épülő létesítmény formabontó, tájba illeszkedő építmény lesz, földtakarással és növényekkel a tetején. Az épület külső energiaforrást nem igényel, napelemparkkal, talajszondás fűtési rendszerrel készül. Lesz benne moziterem, interaktív kiállítás, előadó terem, büfé. Játszótér, vízi és szárazföldi tanösvények, kenutúrák, családbarát létesítmények is várják a látogatókat. 

A beruházás részeként a Diás-szigeti emlékház mellett felújítják a Matula-kunyhót is.

Kerékpárral a Kis-Balaton körül

A Kis-Balaton körüli kerékpáros útvonal a legváltozatosabb bringás kör. A nyugati oldalon választhatod a falvak között vezető sík nyomvonalat, de érdemes egy-egy szőlődombra is felkapaszkodnod, hiszen a kisebb borospincék és a nagyobb borászatok igazi gasztroélményekkel várnak. A töltésen kiépített bringautakon, madárlesek mellett, egy különleges fahídon keresztül juthatsz el a Kis-Balaton szívébe, a Kányavári-szigetre.