Zlarin-sziget

A Sibenik közelében található sziget legmagasabb pontja 169 méter. Területét nagyrészt ciprus és fenyőerdő borítja, de természetes élőhelye a rozmaringnak, a fügének és az olajfának is. Lakossága a szezonon kívüli időszakban alig háromszáz, de a nyári turistaszezonban meghaladja a kétezret is.

A Zlarin-sziget leginkább természeti szépsége és nyugalmas hangulata miatt vonzó a turisták számára. Elsősorban családok érezhetik itt jól magukat, a fürdőzésre alkalmas öblök ideálisak a kicsik számára is. A táj szinte teljesen érintetlen és idilli. Találhatunk itt sűrű lucfenyőerdőket és különböző fürdőhelyeket is – varázslatos homokos, kavicsos és köves strandokból válogathatunk. A tenger lenyűgöző vízi világát búvárkodás vagy sznorkelezés során ismerhetjük meg. A merülések alkalmával felfedezhetjük a varázslatos korallzátonyokat.

Műanyagmentes sziget

2019-ben miután helyi aktivisták megnyerték az Adriai-tenger műanyaghulladékok által okozott további szennyeződését megakadályozandó innovatív megoldások versenyét, minden üzlet, étterem, nem kormányzati szervezet és helyi hatóság csatlakozott a mozgalomhoz, hogy az összes eldobható műanyagot környezetbarát megoldással helyettesíti, így hozzájárul a műanyag szennyezés megállításához.

Magyar kapcsolat

Első írásos említése IV. Béla magyar király 1245-ben kibocsátott kiváltságlevelében történt, amelyben Zlarint Šibenik városának részeként említi.

Bűnbánat

Mária mennybevitele tiszteletére szentelt plébániatemploma 1735 és 1740 között épült barokk stílusban. A templomban található Szent Fortunatónak a sziget védőszentjének ereklyéje. Róla annyi ismert, hogy római katona volt, akinek testét Zlarinra hozták és a templom oltárában helyezték el. A templom a központtól kissé távolabb egy állítólagos forrás fölé épült, mely a hagyomány szerint a főoltár alatt ered. Úgy tartják, hogy a föld alatti vízfolyások elősegítik a magába forduló., bűnbánó érzést. Akárhogyan is van tény, hogy a templom előtt ma is található egy kút, mely vizét ebből a forrásból kaphatja.

Korall

A korallvadászat első írásos nyomai az Adrián a 13. századból származnak. 1412-ben a zlariniakat híres korallvadászokként tartották számon. A zlariniak Velencei Köztársaság bukása után is különleges jogokat kaptak a korall kitermelésére, melyet egészen 1955-ig űztek. Ekkor azonban egy sikertelen vadászat miatt, amelynek eredményét csak áron alul tudták Olaszországban értékesíteni ez a megélhetési forrás hanyatlásnak indult. A korallnak volt köszönhető, hogy Zlarin volt az első olyan horvát üdülőhely, amelynek saját turistakalauza volt. Napjainkban a zlarini korallüzletet már csak páran művelik, néhány boltban kapható még korall. A sziget legfontosabb látnivalója a Korallmúzeum, ahol a látogatóknak bemutatják, hogyan készülnek ékszerek és más tárgyak a korallokból, hogyan zajlik a korall megmunkálása.

Megközelítés: A sziget és Sibenik között rendszeres hajójáratok indulnak.