Crikvenica

Ferenc József Abbázia szerelmese volt, testvére Kvarner-öbölbeli Crikvenicát preferálta, ahol 1888-ban alakították ki az első fürdőhelyet, majd később szállodát is építettek.

Crikvenica városának egésze ma gyakorlatilag az urbanisztikailag teljességgel összenőtt üdülőhelyek - Selce, Crikvenica, Dramalj és Jadranovo – füzére, Rijekától 35 kilométernyire. A monarchiabeli múltból fakadóan a mai napig érzékelhető a sajátos „közép-európai” hangulat, amelyet különösképpen a szállodák architektúrájában érhetünk tetten. Crikvenica az exkluzivitás varázsával csábít, amely koronás fők, nemesek és bárónők emlékét idézi fel. Ugyanakkor rendkívüli strandjaival, kristálytiszta tengervizével, kellemes zöld környezetével, és fantasztikus levegőjével is lenyűgöz.

Az érdekességek közül kiemelendő a 15 kilométer hosszú Rómaiak útja és a helyi múzeum.

Pálos kolostor

A Dubračina torkolatának bal oldalán kis templomocska épült Szűz Mária tiszteletére. Mellette 1412-ben IV. Frangepán Miklós nagy kolostort építtetett, amit a pálosoknak adományozott. A kolostor felépítése jelenti a tulajdonképpeni mai értelemben vett Crikvenica történetének kezdetét. Ezért őt tartják a város alapítójának, Szűz Máriát pedig a védőszentjének.

Fennmaradt a Frangepán Miklós által 1412. augusztus 14-én Modrusban kelt adománylevél is, egyúttal Crikvenica nevének első írásos említése. Az adománylevél kibocsátásának napja ma is a város ünnepe. A pálos kolostor köré épült ki a későbbi város. A kolostorból átépített, hófehérre meszelt saroktornyos ún. Frangepán-kastély, ma szálloda.

Crikvenicai Riviéra

Crikvenica hat másik településsel épült össze és egy Riviérának nevezett egy 15 kilométeres nagyrészt ingyenes partszakasz tartozik hozzá.