A Krka Nemzeti Park nagyszámú taváról és zuhatagáról nevezetes. Nevét a park részét képező Krka-folyóról kapta, 1985-ben nyilvánították nemzeti parkká. A természet megóvásának érdekében nem tartózkodhat egyszerre 10 ezernél több turista a területen.

A Krka Nemzeti Park, Közép-Dalmáciában, Miljevcitől a folyón lefelé, Šibenik városától alig pár kilométernyire észak-keletre helyezkedik el és a Krka-folyót karélyozó területet foglalja magában.

A Krka Kninnél, a Dinara-hegység lábánál ered. Egy 75 kilométer hosszú szurdokon áttörve, majd a Prokljansko jezero tavon áthaladva a Šibeniki-öbölbe ömlik bele. Területe 142 négyzetkilométer. A Krka-folyónak jelenleg hét mésztufa zuhataga van; szépségeit a természetes mészkő képződmény alkotja. A parkot tavasszal vagy nyáron érdemes meglátogatni, mivel akkor a legszebb és a látogatók még a tiszta vízben is csobbanhatnak.

Jóllehet a Krka zuhatagai nem túlságosan magasak, kitűnik a Roški slap és a Manojlovac vízesés, mely utóbbi 32 méteres magasságával a legnagyobb a parkban. A Roški slap zuhatag 22,5 méteres magasságból zubog alá a Visovaci-tóba – ez a park egyik legmozgalmasabb pontja. Itt van egy vízimalom komplexum is, amely a néprajzi örökség féltett kincse.

A Krka folyása a Skradinski buk felé vezet tovább, amely vélhetően a park legszebb zuhataga. 17 mésztufa vízlépcsőből áll, melyek 800 méter hosszan sorjáznak. A Skradinski buk-nál is van egy néprajzi gyűjtemény és több vízimalom, illetve kiállított mosókosarak, melyeket régen a szőttesek, ruhaneműk, házi lenvásznak mosására használtak. 

A látogatók számára az egyik „kötelező” itteni látványosság a Visovac kissziget az azonos nevű tó kellős közepén. A szigetnek a ferencesek viselik gondját. A ferences barátok évszázadokon keresztül gondoskodtak a kultúra fennmaradásáért is a területen, ami a kolostor múzeumában kiállított holmikból is látható. Néhány tárgy még a római korból, az 1. századból való, de gazdag anyag van a török hódoltság idejéből is. A ferencesek azon túl, hogy számos történelmi emléket őriztek meg, a növénykultúrákat is odaadóan ápolták: a szigeten nem kevesebb, mint 195 növényfajta él. 

A park érdekessége a Jaruga vízierőmű a Skradinskog buk zuhatag alatt. Ez a világ második legöregebb vízierőműve: 1895. augusztus 28-án kezdte meg működését, mindössze három nappal a Niagarán felépített erőmű után. 

A többi nemzeti parkhoz hasonlatosan a Krka is gazdag növény- és állatvilággal büszkélkedik: 860 növényfajt, valamint 20 halfajt számlál, ez utóbbiból 10 endemikus. Ennek köszönhetően a Krka a legbecsesebb természeti kincsnek, és egyben Európa egyik leggazdagabb folyójának is számít. Él itt két őshonos gyíkfajta is: a krčka gušterica és a mrki ljuskavi gušter, míg a 221 itt tanyázó madárfajnak köszönhetően a Krka a leggazdagabb ornitológiai területek egyike. A park különlegességének számít az a 18 denevér faj, melyek nagyobb része veszélyeztetett és egész Európában a kihalás réme fenyegeti őket. 

A Krka Nemzeti Parkban 470 km hosszú bringaút várja a turistákat, különböző nehézségű pályákkal. A kerékpár szerelmeseit összesen 14 kalandos kerékpárútvonal várja a nemzeti parkban: 5 a mountainbike kedvelőinek, 3 az országúti kerékpárral érkezőknek, és 6 a túrakerékpárosoknak.

A leghosszabb útvonal egy 95 km hosszú pálya: az úgynevezett „kraljevska ruta", azaz "királyi út", amely érinti a Krka folyó torkolatát és egy római kori amfiteátrumot is. 

A legrövidebb útvonalra akár gyerekekkel is elindulhatnak, ez egy kicsivel több mint 8 km hosszú szakasz, és végig a Krka folyó partján halad. Érdekessége, hogy levezet az egyik legszebb folyó-menti lejtőn is.

Puljani

A Drnišhez közeli Puljaniban nemrégiben nyitották meg a Burnum régészeti gyűjteményt, amely a Krka Nemzeti Park majdani tudományos-kutató központjának részét fogja képezni. Az újonnan megnyitott múzeumi gyűjteményt bemutató négy helyiségben a római település kinézetét és a katonai táborok egykori életét elevenítik fel. 

A Burnum múzeumi gyűjtemény a 2003-ban megkezdett szisztematikus kutatómunka eredménye. A lelőhely a Krka Nemzeti Parkon belül, a kanyonok, zuhatagok felett, érintetlen természeti környezetben helyezkedik el. A már meglévő Burnum római amfiteátrum mellett a régészeti gyűjtemény újdonságot képvisel a park kínálatában.

A tudományos célokon felül a múzeumi gyűjtemény a helyi kulturális turizmus fellendítését is szolgálja, illetve a Krka-folyó eleddig kevésbé látogatott északi részét igyekszik turistabarátabbá tenni. A kiállítási tárgyakat a fellelt építészeti elemekből, síremlékekből, katonai felszerelésekből és fegyverekből állították össze. A tervek szerint a jövőben duplájára kiszélesedő kiállítási terület az első a Puljaniban kialakítandó múzeumi-turisztikai komplexum építményeinek sorában.

Skrabin

A Közép-Dalmáciában, Šibeniktől tizenöt kilométernyire lévő Skradin az ősi horvát városok közé tartozik. A település több mint kétezer éves múltú, gazdag kulturális-történelmi örökséggel rendelkezik, mai nevén a tizedik században bukkan fel először.

A Krka-folyó jobb partján telepedett meg, s szépségét mind a mai napig egy természetesen védett öbölben óvja. Szépségét mostanság minden utazó megcsodálhatja, aki veszi a fáradságot, és megáll a Zágráb – Split autópálya legszebb pihenőhelyén, s azon a csodálatos hídon, melyről pompázatos kilátás nyílik. Skradin a történelem folyamán szépségével számos hódítót ejtett rabul, s több ízben is lerombolták. Uralkodtak rajta az ősi liburnok, a rómaiak, a gótok, a velenceiek és a törökök is.

A turistákat egyre inkább vonzzák a Skradin tágabb környezetének, mindenekelőtt a Krka középső és alsó folyásán 14.000 hektáron elterülő Krka Nemzeti Parknak a szépségei. A Krka Nemzeti Park foglalja magában ezen csodálatos folyó folyásának legnagyobb szakaszát, amely tenger felé vezető folyásán hét dübörgő, festői zuhatagot hozott létre, melyek közül a legismertebbek a Roški slap és a Skradinski buk.

A természeti jelenségeken felül a Krka Nemzeti Park bővelkedik kulturális-történelmi műemlékben is, melyek közül a legkiemelkedőbb a Visovac szigetecskén megtelepedett ferencesrendi kolostor és a Krka monostor. A folyó formálta smaragd tó közepén lévő szigeten a Visovac ferencesrendi kolostor értékes könyvtárat, műalkotásokat és tárgyi emlékeket – többek között egy híres hős kardját – őriz.  A nemzeti park északi határán helyezkednek el a 14. században épült Trošenj és Nečven nevű középkori erődök.

A Krka szépségeinek köszönhetően évről évre érkeznek a világ minden részéből a jachtok és vitorlások a skradini marinába. A horvát partok egyik leglátogatottabb jachtkikötője természetes környezetben és a szelektől remekül megóvott pozíción helyezkedik el, így nem csoda, hogy egykoron az ókori rómaiak is pont ezen a helyen alakítottak ki kikötőt maguknak.

A természeti szépségeken felül a gazdag gasztronómiai kínálat szolgáltat további jó okot az idelátogatáshoz. Az elragadó vendéglátóhelyeken és vendéglőkben házi sonkában, vasharang alatt sült kenyérben, friss kagylókban, az angolnából készült hideg skradini hallében, a Skradini buk vízimalmaiban őrölt kukoricalisztből készült polentában, vagy a mandulával, dióval és mézzel készült hagyományos skradini tortában tobzódhatunk. 

Roški-zuhatag

Száz év telt el azóta, hogy Ivan Skelin (1872−1918.) drniši nagybirtokos szállodát emelt a Roški-zuhatagon, amely jelentősége és a természeti környezet megóvottsága okán jelenünkben már a Krka Nemzeti Park részét képezi. A hotel építését a közeli vízierőműhöz készült gépek szállításáért kapott pénzből finanszírozták. A szálloda megnyitása után egy évvel szállt vízre a harminc utas szállítására alkalmas első turistahajó, amely a Roški-zuhatag - Skradini-zúgó útvonalon közlekedett. A kirándulójárat első megállója a Visovac-szigetnél és az ottani ferences kolostornál volt. Ivan Skelin ekkor nyomtatta ki a Roški-zuhatag első turisztikai plakátját, amely az egyik legrégebbi idegenforgalmi témájú horvát plakát. A fennmaradt két eredeti példány egyikét jelenleg a Drniši Vidék Múzeumában őrzik. A Skelin család erőfeszítéseinek köszönhetően a Roški-zuhatag már jóval azelőtt kedvelt kirándulóhely lett, minthogy egész Horvátország, és ezen belül Dalmácia egyik legismertebb és legnépszerűbb turisztikai célpontjává, majd napjainkban az egész Krka Nemzeti Park egyik legkiemeltebb látványosságává vált volna.

A Krka és a Roški-zuhatag jeles látogatói - Alberto Fortis, L. F. Cassas festő és grafikus, Aleksandar Sapieha lengyel herceg, II. Frigyes Ágost szász választófejedelem, Sir John Gardner Wilkinson angol egyiptológus, Johann Georg Kohl német útirajzíró, Dragutin Hirc botanikus - rendre elragadtatott szövegekkel, képekkel és szép benyomásokkal adóztak a természet eme csodái előtt.

Az I. Világháborút megelőzően a Habsburg-ház több tagja, illetve Károly István főherceg feleségeként maga Mária Terézia főhercegnő is járt itt.

Tilos fürödni!

2021. január 1-jétől életbe lépő rendelet szerint a turistáknak szinte az egész park területén megtiltják a fürdőzést, hogy ezzel is védjék a park természeti értékeit, a víz ökoszisztémáját és csökkentsék a balesetek számát. Csak a két legnépszerűbb fürdőhelyet hagyják nyitva a látogatók előtt: a Visovačko-tó strandján és a Roško-vízesés lábánál továbbra is lehet majd mártózni az erre kijelölt helyen.

FONTOS TUDNI

A Krka Nemzeti Park korlátozza a parkban egy időben tartózkodó turisták létszámát 10.000 főben. A Skradinski buk bejáratnál számlálót helyeztek el. A park vezetősége arra kéri a turistákat, hogy tervezzék meg a látogatást és időben vásárolják meg online a belépőjegyeket.