A kikapcsolódást keresők pontosan azt találják Mattsee-ben és környékén, amit keresnek. A természet szépsége, a tavak, valamint a változatos növény- és állatvilág teszi Mattsee-t népszerű kirándulóhellyé. A Mattsee körüli körút 13 kilométer hosszú, és nincs jelentős emelkedője. Még most, a tél végén is megvan a vidék varázsa.
A tavat mindössze három óra alatt megkerülheti.
A túra a Mattsee melletti északi tóparkolóból indul. Onnan a gyalog- és kerékpárúton haladjon Aug irányába, amíg a tópart felé egy mocsaras erdőrészhez nem ér. Onnan kövesse a Mattsee körösvényt az óramutató járásával megegyező irányban, és tapasztalja meg a vizet minden alkalommal új perspektívából.
Mattsee város északkeleti területe közvetlenül a "Wiesengebiete und Seen im Alpenvorland" felső-ausztriai európai természetvédelmi területtel és a "Nordmoor am Mattsee" felső-ausztriai természetvédelmi területtel határos. A nádasokat, beleértve a tómedreket és a feljebb fekvő úszónövényzónát is, természetvédelmi területté nyilvánították. Ezen a pufferzónán való áthaladáskor ezért nagyon óvatosnak és meglehetősen csendesnek kell lenni, hogy ne boruljon fel az ottani különleges növény- és állatközösségek egyensúlya. Számos ritka kétéltű, vízi- és nádi madár, valamint ritka növényfaj él itt.
Ezután a gebertshami strandfürdő mellett halad el. Aki nyáron ide utazik, annak érdemes megmártózni a frissítő vízben. A műemlékvédelem alatt álló gebertshami templomban érdemes megnézni a 16. század elejéről származó csodálatos szárnyas oltárt és a késő gótikus szakrális művészethez sorolható falfestményeket.
Ezután egy hosszú erdei ösvényen keresztül, több kis patak mellett érjük el a Ramoos negyedet. Az útvonal a tóparton fekvő pompás villák mellett folytatódik. Egy kocsma, méhkaptárak és játszóterek várják a kirándulókat, míg végül visszatérnek Mattsee központjába. Ott érdemes végigsétálni a tóparti sétányon a műemléki védettségű strandfürdőig, meglátogatni a megújult kastélyt, felfedezni a kolostort, és egy kulináris élménnyel zárni a napot.
A második világháború végén a nyilas Szálasi Ferenc a Szent Koronára tette le az esküt. A koronázási ereklyéket az előrenyomuló szovjet csapatok elől 1944. november elején Veszprémbe, egy múzeumi óvóhelyre vitték, december elejétől Kőszegen őrizték, majd Velemben egy bunkerban helyezték el.
1945. március 29-én Nyugatra próbált szökni a Szálasi-kormány. Magukkal vitték a Szent Koronát is. A koronaőrök 1945. március 27-én az ausztriai Mariazellbe, majd a Salzburg melletti Mattsee községbe menekítették. A koronát a jogarral és az országalmával együtt Pajtás Ernő koronaőr ezredes április 26-ról 27-re virradó éjszakán két megbízható beosztottjával egy benzineshordóba helyezte, Mattsee település határában elásták.
Amikor a koronaőrök amerikai fogságba kerültek, elárulták a rejtekhelyet, így jutottak a kincsek az amerikai hadsereg kezére. Augsburgból előbb a frankfurti bank trezorjába, aztán Amerikába szállították. A korona az Egyesült Államokból 1978. január 5-én került vissza Budapestre. Cyrus Vance külügyminiszter adta át a Szent Koronát a koronázási jelvényekkel együtt a magyar nép meghívott képviselőinek az Országházban.
Még több látnivaló a régióban itt.
|
Értékeld te is!