Füleki vár

Füleki vár

Az elmúlt években rekonstruálták a várhoz vezető utakat, új parkolót építettek a turisták számára, felújították a tüzérségi bástyát és a borházat, amelyben új kiállítótermet hoztak létre. Három kazamatát is felújítottak és tettek látogathatóvá a füleki várban.

Létrehoztak egy a régészeti tanösvényt és a várudvarból nyíló kézműves házat, amely hagyományos mesterségek bemutatására, valamint csoportos foglalkozások színtereként szolgál.

A lenti várudvarban lévő, újonnan zsindelyezett, félkör alakú bástyában található tájékoztató panelek a környék várairól nyújtanak értékes információkat.

A nagy befogadóképességű a vár alatti parkolónak a részét képezi a városfal egyetlen máig fennmaradt, felújított bástyájában létrehozott információs pont.

Ferences kolostor

A ferences kolostorban berendezett kiállítás az épület és a ferences rend történetét dolgozza fel, és a várjeggyel tekinthető meg.

Városi Honismereti Múzeum

Jelenleg két múzeum működik a felvidéki városban, amelyek hosszú fejlődésen, átalakuláson és átszervezésen mentek keresztül, és gyűjteményeik révén átfogó képet mutatnak a különböző történelmi korszakokról. Az egyik a füleki várban létrehozott vármúzeum, amely a város történetét térképezi fel az első írásos említéstől a 17. századig, a másik pedig a Városi Honismereti Múzeum, amely tárlata a vár lerombolása utáni várostörténettel foglalkozik. A város múltját a 17. század végétől egészen a 20. század hatvanas éveiig ismerteti.

A múzeum létrehozásának ötlete már 1941-ben felmerült, amikor a füleki zománcgyár előtti légvédelmi óvóhely alapjainak kiásása során egy női csontvázra és bronztárgyakra bukkantak. Drenko József mentette meg az avar kori, tíz darabból álló leletegyüttest, amely azonban a megfelelő letéthely hiánya miatt akkor még a Magyar Nemzeti Múzeumhoz került.

Időközben az ő vezetése alatt megalakult a várbizottság, amely a Bebek-torony négy emeletén tervezte kialakítani a múzeumot. 1944-ben megkezdődött a történeti, majd régészeti kutatás, viszont a háború megszakította a múzeum alapításának folyamatát és a feltárást is.

Az első múzeumot Füleken 1951-ben hozták létre Járási Honismereti Múzeum néven, amelyet később Városi Múzeummá fokoztak vissza. 1967-ben a városba költözött a Losonci járás Járási Honismereti Múzeuma, és önálló részlegként ehhez csatolták a Városi Múzeumot. 1984-ben azonban a Nógrádi Múzeum az épület nem megfelelő állapotára hivatkozva Losoncra költözött, majd négy évvel később a helyi tárlatot is felszámolták.

A fordulópont 1993-ban következett be, amikor a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma visszarendelte a Városi Múzeum gyűjteményének egy részét a város kezelésébe. A megújult Városi Múzeum tárlata 1994-ben nyílt meg a Vigadó három helyiségében.

2007 áprilisában megalakult a Füleki Vármúzeum járulékalapú szervezet, amely kezelésbe kapta az egykori Városi Múzeum gyűjteményeit és a füleki várat is.

Digitális városkalauz mutatja be Fülek nevezetességeit

Digitális városkalauzt készítettek a felvidéki Füleken, a látogatók a háromnyelvű alkalmazás segítségével megismerhetik a dél-szlovákiai település múltját, valamint régmúltbeli és jelenkori eseményekhez kötődő történeteit.

A térképes navigáció mellett mintegy húsz történelmi helyszínről ad információkat a turistáknak a digitális városkalauz, amelyet a Füleki Vármúzeum hozott létre a Turisztikai Nógrád és Polyána-hegyalja Területi Idegenforgalmi Szervezet együttműködésével, valamint a Besztercebányai Megyei Önkormányzat Régiófejlesztési Ügynökségének 5000 eurós pénzügyi támogatásával.

A mobiltelefonos alkalmazás integrált térképpel rendelkezik, melynek köszönhetően a felhasználók könnyen megtalálhatják a helyszíneket az applikációban, csakúgy, mint az azokhoz kötődő szöveges és képes tartalmakat, amelyek a füleki vár egyes pontjain és a város csaknem húsz történelmi épületén és jelentős helyszínén elhelyezett QR-kódokkal érhetők el.

A várban öt olyan helyen helyezték el a QR-kódos információs táblákat, ahonnan a város minden figyelemreméltó nevezetessége látható. A kisebb méretű panelek közvetlenül az épületeken találhatók, például a Városi Honismereti Múzeumnak otthont adó Vigadó homlokzatán, a városi parkban vagy a református templom és a II. világháborús betonbunker közelében.

A szlovák, magyar és angol nyelvű alkalmazás használata ingyenes.

A szolgáltatás bővítésén tovább dolgoznak a múzeum munkatársai. 2025-től a vár állandó kiállítása audioguide segítségével is megtekinthetővé válik, amely szintén az applikáció része lesz.

Egy másik támogatásnak köszönhetően a Bebek-toronyban WiFi-hálózatot építettek ki, amelyet a digitális vezető használatakor is igénybe vehetnek a látogatók.