Kamaraerdei tanösvény

A tanösvény kiindulópontja a Kamaraerdei Ifjúsági Parknál található, az útvonalak találkozási pontja a Nagy-rét, ahol egy interaktív játszótér található.

A tanösvény állomásai:

1. állomás - Tanösvény Kamaraerdőn

2. állomás - A Kamaraerdő talajai

3. állomás - A környék geológiája

4. állomás - Ökológia

5. állomás - Táj, történet

6. állomás - Természetvédelem

7. állomás - Ízeltlábúak az erdőben

8. állomás - Madarak az erdőben I.

9. állomás - Madarak az erdőben II.

10. állomás - Emlősök

11. állomás - Az erdő növényvilága és gombái

 12. állomás - Az erdő

Megközelíthetőség: 87-es és 187-es autóbuszokkal, 41-es villamossal a végállomásig utazva (Kamaraerdei Ifjúsági Park megálló)

Szabadon látogatható.

Kamaraerdő

A Tétényi-fennsíkot északról a Hosszúréti-patak völgye, illetve a Budaörsi-medence választja el a Budai-hegységtől. A fennsík északkeleti részén található a Kamaraerdő közel 180 hektáros erdőtömbje.

A Kamaraerdő környéke már a kora középkorban is állandóan lakott terület volt. A terület elnevezése az 1700-as években betelepített németektől eredeztethető: az erdő a királyi kamara birtokához tartozott, németül Kammerwaldnak hívták. Ennek tükörfordítása a magyar Kamaraerdő név, amely Döbrentei Gábor 1847-es „dűlőkeresztelője” óta használt.

A terület legmagasabb pontja a Vadász-hegy, amely 225 méteres tengerszint feletti magasságával mintegy száz méterrel emelkedik a völgy fölé. A csúcsról jó kilátás nyílik észak felé: a budaörsi-hegyekre, a repülőtérre és a Budai-hegység középső részére.

Az erdő

A terület jellemző erdőtársulásai a cseres-kocsánytalan tölgyesek és a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek voltak, de a második világháború idején a fákat kivágták, azokat tüzelőként hasznosították. Az 1950-es évek közepéig nem volt üzemtervezett erdőművelés, így az erdő szerkezete átalakult. Az őshonos állományt felváltotta egy újonnan betelepített és természetesen felnövekvő egyedek keveréke, amelynek jellemző fafajai a magas kőris és a fehér akác. Az erdő védettséget nem élvez, de számos védett rovar, madár és növényfaj élőhelye.

Növényvilág

Az erdő a legszebb arcát március végén, április elején mutatja, amikor megjelenik a tavaszi hérics és tömegesen virágzik az odvas keltike. Szintén a tavaszt jelzi a sárga virágú salátaboglárka. Minden erdőtagban megtalálható az őshonos széleslevelű salamonpecsét. A védett magyar zergevirág kis foltokban megtalálható a betelepített akáctelepek szélén. Az egyik legszebb sztyeppnövény, mely a Tétényi-fennsíkról bekerült, a júniustól augusztusig virágzó selymes peremizs. A Kamaraerdőnek igen gazdag kalaposgomba-flórája is van: a nagy őzlábgomba, a májusi pereszke, a lomberdei csiperke és az ízletes kucsmagomba is megtalálható.

Állatvilág

A Kamaraerdőben sétálva a kékszárnyú sáska, a zöld lombszöcske, a mezei tücsök, a selymes futrinka és a szarvasbogár gyakran látható. Állandóan itt élő madárfajok közül az egyik legelterjedtebb a szajkó, ragadozómadarak közül megfigyelhető az egerészölyv, a héja és a karvaly. Az erdő vegyes fajösszetételű faállománya miatt a harkályok egészen nagy faj-, és egyedszámban fordulnak itt elő. Énekesmadarak közül gyakori a feketerigó és az énekes rigó. Az erdő jellegzetes lakója a vörösbegy, és a faágakon ügyesen mozgó csuszka. Leggyakoribb odúlakó madarak aszéncinege és a kékcinege.