A lepoglavai pálos kolostor

1491 után Mátyás király fia, Corvin János újíttatta fel, és az állandó török veszély miatt erődtemplommá alakíttatta a lepoglavai pálos kolostort, ott is választott magának sírhelyet. Fia, Kristóf, az utolsó Hunyadi-leszármazott is ott nyugszik.

Pálos kolostor

A pálos kolostort magyar pálosok alapították a 15. század elején és hamarosan a horvátországi pálosok központja lett.

2021 januárjában, abban a reményben, hogy fény derülhet a Hunyadi-család származására, Corvin János földi maradványaiból mintát vettek. A kutatás célja, hogy Mátyás király csontjai azonosíthatóvá váljanak.

A sír fedlapjának eltávolítása után sikerült azonosítani egy 30 év körüli férfi és egy hatéves kisfiú maradványait. A felnőtt csípőjén elváltozásokat találtak, ami egyértelműen sántaságra utal, és ezt Corvin János esetében említik is a szöveges források. Ebből is arra következtetnek, hogy valóban Mátyás király fiának és unokájának földi maradványait tárták fel.

A csontokból archeogenetikai mintát vettek, ami segíthet Mátyás király maradványainak azonosításában is. Az uralkodót számos más magyar királyhoz hasonlóan a székesfehérvári bazilikában temették el, ám a csontok a török idők dúlásának következtében összekeveredtek. A bazilika területén megtalált csontok, köztük királyok, püspökök és főurak maradványai jelenleg teljesen összekeverve az Osszáriumban nyugszanak.

A lepoglavai pálos kolostor főoltára előtti sírból vett csontmintákból a sikeresen nyerték ki a DNS-t. A szakértők meghatározták az egyénekre jellemző Y-STR DNS profilt, ami a két mintában megegyezik. Ez az eredmény a történeti adatokat megerősítve azt jelenti, hogy a genetikai adatok is az apa-fiú leszármazást mutatják. Tehát minden adat azt bizonyítja, hogy a sírokban valóban Mátyás király természetes fia és unokája, Corvin János és Corvin Kristóf nyugszik.
Ezzel meghatározásra került az a DNS (genetikai) profil, amivel a Hunyadiak valamennyi felmenőjét és leszármazóját azonosítani tudják.

Csipke

Az 1400-as évekre nyúlik vissza a  lepoglavai csipkekészítés. A Herman Celjski bán alapította pálos rendi kolostorban a szerzetesek alkották meg az első csipketerítőket, azóta ez a hagyomány folytatódik. A lepoglavai csipke 1937-ben Párizsban aranyérmet kapott, 1996-ban, az Atlantai Nyári Olimpián pedig bemutatón ismerhették meg a sportolók és a nagyközönség.