Ptuj

Farsangkor vonulnak fel a szlovén kurentek a Dráva-menti települések utcáin: a kurentovanje (kurentelés) ugyanis az egyik legnépszerűbb farsangi fesztivál Szlovéniában, ami évente százezer látogatót vonz.

Ptuj történelme

A középkor egyik legjelentősebb nemesi családja, a Ptuj urak voltak azok, akik elindították minden idők talán leglátványosabb váltságdíj-történetét. Az angol királyt, Oroszlánszívű Richárdot koldusnak álcázva, 1192-ben Ptuj közelében fogták el, amikor a sikertelen keresztes hadjáratból hazafelé tartott.

Az ellenséges V. Leopold osztrák herceg végül a váltságdíj felének, 100 000 márka ezüstnek - egész 23 tonnának, Anglia éves adóbevételének mintegy kétszeresének - az ígéretéért cserébe átadta őt VI. Henrik stájer császárnak. Ez elég volt Wiener Neustadt, Friedberg és még sok más város bővítésének finanszírozására.

Látnivalók

Ptuj legfontosabb látnivalója a vár, amely a XV. században rövid ideig Mátyás uralma alá tartozott.

A város ma már Podravje régió gazdasági központja, a vásárok városa, ahol az éttermekben a remek helyi gasztronómia fogásait, borospincéiben pedig a környék finom nedűit kóstolhatjuk meg.

Farsang

A nemzetközi fesztivál fő helyszíne minden évben Ptuj városa, ahol a mohácsi busók farsangi népszokásához hasonlóan a szlovén kurentek járják település utcáit.

A ptuji kurentjárás (Kurentovanje na Ptuju) 2017-ben felkerült az UNESCO szellemi örökség listájára.

A báránybőrbe bújt kurentek a körmenettel a tavasz eljövetelét és a termékenységet ünneplik. A hiedelem szerint ők démonok, akik a derekukra fűzött kolompokkal űzik el a hideg évszakot és hívják a tavaszt. A hiedelem szerint, amelyik háznál megállnak, annak lakói egész évben szerencsések lesznek.

A maskarák nagyon hasonlítanak a mohácsi busók jelmezeihez.

A kurent jelmezét hagyományosan otthon készítik. Legjellegzetesebb része a maszk, amely egyben meg is különbözteti a más környékről származó démonokat, az öltözék többi része ugyanis egyforma. A Ptuj és Markovci környékiek pulyka- és libatollból füleket készítenek, szalmából vagy hasított fából pedig szarvakat, amelyekre színes pántlikákat akasztanak. A haloze-i dombok vidékén viszont tehénszarvat illesztenek a fejfedőre, a füleket pedig zsákszövetből vagy bőrből varrják. Az álarcot csak a szemnél és a szájnál vágják ki. A fogak helyén gyakran fehér babok lógnak. A hosszú piros nyelvet bőrből vagy szövetből farigcsálják. A démonok magasszárú csizmát és piros vagy zöld kötött harisnyát húznak. Kezükben fából barkácsolt husángot tartanak, amire sündísznóbőrt csavarnak. Eredetileg csak a nőtlen férfiak öltötték magukra a jelmezt, de ma már szinte bárki kurentté válhat.

A maskarák parádés felvonulása egészen húshagyó keddig tart. A fesztivál, mint minden évben, nemzetközi mulatsággal zárul jövő vasárnap, amelyen 6000 maskara vesz részt Szlovéniából és más országokból.

A Szlovéniában egyedülálló turisztikai rendezvényen helyi borokat és ételkülönlegességeket is kínálnak, köztük a híres ptuji fánkot.