» Hollandia » Utrecht » Utrecht
A Hollandiába látogatók többsége Utrecht mellett elhalad. Nagy hiba. Mert az ország negyedik legnagyobb városában rengeteg felfedezni való van!
Utrecht majdnem olyan szép, mint Amszterdam - csak sokkal kevésbé ismert. A város nagyon nyugodt, mindössze 350 000 lakosa van. Úgy tűnik, mindannyian 30 év alattiak, Utrechtben közel 70 000 diák tanul. A sok víz és zöld, a görbe házak és a macskaköves utcák helyenként falusias hangulatot kölcsönöznek a városnak. Ne lepődjön meg, ha hirtelen egy csapat liba battyog át az utcán!
Utrechtnek nincs annyi csatornája, mint Amszterdamnak, de van egy különösen nagy és gyönyörű csatornája, amely az egész városközpontot átszeli: az Oudegracht.
Az amszterdami csatornákkal ellentétben két szintje van: az egyik szint az utca szintjén, néhány méterrel alatta, közvetlenül a víz szintjén pedig még mindig kőből készült mólók vannak. Ezek az alacsonyan fekvő rakpartok az utca alatti alagutakon keresztül közvetlenül kapcsolódnak a csatornaházak tároló pincéihez. Az árut így a vízről közvetlenül a házakhoz lehetett szállítani. Mára 732 ilyen boltíves pince maradt fenn, és sok közülük kávézóvá, étteremmé, diszkóvá, klubbá vagy üzletté alakult át.
Utrecht legjelentősebb látnivalója a csatorna mellett a Szent Márton-székesegyház tornya. A városnak volt egykor Hollandia legnagyobb katedrálisa. Ma azonban már csak a katedrális hátsó fele áll, az első fele eltűnt. A templom 1674. augusztus 1-jén tűnt el, amikor egy tornádó miatt a templomhajó összeomlott. Soha nem építették újra.
Ami állva maradt, az a 122 méter magas torony, Hollandia legmagasabb templomtornya, amely a sík vidéken sok kilométerről is látható. A székesegyház tornya a szélmalmokon és utcai orgonákon túl holland ikon, és mindenképpen érdemes megmászni. A csúcsról jó időben a királyság nagy részére rálátni: láthatja Amszterdam háztetőit és Rotterdam felhőkarcolóit.
Utrecht Dóm-tornya 5 éves felújítás után ismét láthatóvá vált
A középkori építmény Hollandia legmagasabb templomtornya.
A Domtoren, Utrecht magas középkori tornya, a város jelképe, öt éve áll felújítás alatt, amely 2024 augusztus végére befejeződött. A felújítás csak a torony külsejét érintette, és ez volt a harmadik felújítási projekt az épület történetében.
A munkálatok befejezése azt jelenti, hogy a gótikus torony, amely Hollandia legmagasabb harangtornya, ismét teljes pompájában látható a város lakói és látogatói számára. A torony külső fényének helyreállítása során 10 000 homokkő téglát kellett kicserélni, amelyeket újakra cseréltek.
A körforgás és a hulladékcsökkentés jegyében a régebbi téglákat magánlakásokban és más épületekben használták fel.
A Dóm-torony hosszú felújítási projektjének teljes költsége 40 millió euró volt.
A Dóm tornya azért kapta ezt a nevet, mert eredetileg az utrechti Szent Márton-székesegyház részeként épült. Mindkét építményt a 14. században, 1321 és 1382 között építették, azonban a két építmény végül különböző sorsra jutott.
1674. augusztus 1-jén egy tornádó elpusztította a székesegyház egy részét, de a tornyot érintetlenül hagyta, a két épület azóta is különálló maradt.
Az idő múlásával azonban a toronyra is nehéz idők köszöntöttek. Egy 1836-os vihar megrongálta a Domtoren legfelső emeletét, és a hatóságok egy ideig az épület lebontását fontolgatták, mielőtt inkább a felújítás felé fordultak. Ez az első felújítási projekt szintén öt évig tartott.
Ezt követően 1901-ben még átfogóbb felújításra került sor. Ez 31 évig tartott, és végül több mint 3 méterrel megnövelte a szerkezet magasságát, elérve a jelenlegi 112,32 métert.
1492. április 24-én az utrechti székesegyházban szentelték pappá Rotterdami Erasmust.
A Van Eyck testvérek A misztikus bárány című festményének középső tábláján balra fent a székesegyház tornya.
A Dóm tornyát a világ egyik leghíresebb műalkotása, a Van Eyck testvérek Misztikus báránya ábrázolja a genti Szent Bavo székesegyházban. Sokáig kérdéses volt, hogy a tornyot maga Van Eyck adta-e hozzá 1432-ben, vagy pedig egy 1550-es restaurálás során, Jan van Scorel utrechti festő bevonásával készült. A legutóbbi, 2019-ben befejezett restaurálás megállapította, hogy a torony eredeti, de a 16. században teljesen átfestették. Sőt, most, hogy a későbbi festékrétegeket eltávolították, úgy tűnik, hogy a tornyot nagyon pontosan reprodukálták. Ez a legrégebbi fennmaradt ábrázolása az akkor pontosan ötvenéves Dóm-toronynak.
Utrechtben nincsenek olyan csúcsmúzeumok, mint a Van Gogh Múzeum vagy az amszterdami Rijksmuseum. Ahelyett, hogy egyik látnivalótól a másikig rohan, a legjobb, ha csak úgy sodródik a hangulatos belváros sikátoraiban. "Gezellig", ahogy a hollandok mondják - nagyon hangulatos. Egyszer csak beül az egyik kávézóba, rendel egy szelet "appeltaart met slagroom"-ot (almáspite tejszínhabbal), és figyeli a "fietsers"-eket (kerékpárosokat). Utrechtben olyan sok van belőlük, hogy csúcsidőben igazi dugók alakulnak ki. A sisakok ismeretlenek.
Sok bájos hely várja, hogy felfedezzük. Az egyik a katedrális kerengője, beleértve a kertet és a szökőkutat. Vagy az egyetem botanikus kertje, amely elvarázsolva fekszik a város közepén. Van itt egy 18. századi Gingko és egy másfél méter átmérőjű amazonasi óriás tavirózsa.
Az utrechti bevásárlás a 20. század elejére kalauzol el: barátságos idős hölgyek önkéntes alapon működtetik a Kruideniersmuseum nevű édességboltot. Itt mindenféle finomságokkal lehet feltölteni a készleteket. Különösen ajánlott többek között a "heksentanden" (boszorkányfogak), a "harde katjes" (kemény macskák) és a "zwarte schoolkrijt" (fekete iskolai kréta).
És végül a Rietveld-Schröder-ház. A szabadságot és a tisztaságot jelképezi. Amit Németországban Bauhaus néven ismertek, Hollandiában De Stijlnek hívták. A Rietveld-Schröder-ház úgy néz ki, mint Piet Mondrian vörös, sárga és kék színű festménye. Hipermodernnek tűnik - pedig már majdnem 100 éves. A Világörökség része.
Utrecht központjától csupán egy kőhajításnyira áll a Rietveld-Schröder-ház (hollandul: Rietveld Schröderhuis), amelyet - mint a neve is mutatja - Gerrit Rietveld holland építész tervezett 1924-ben. A De Stijl művészeti mozgalom építészeti remekművének tartják. Az özvegy és mecénás Truus Schröder kérésére épült, aki nagy tisztelője volt Gerrit Rietveld (1888-1964) munkásságának. Az elkészült épület egyedülálló tisztelgés a De Stijl művészeti mozgalom elvei előtt, amelynek Rietveld egyik kulcsfigurája volt: a ház háromdimenziós, aszimmetrikus kompozíciója tökéletes átmenetekkel játszik a belső és a külső tér között, határozott alapszínsémával és tolófalakkal, amelyek rugalmas lakótereket alakítanak át. Az interaktív kiállításon a látogatók bent első kézből tapasztalhatják meg, hogyan játszik ez a híres ház a rugalmas terekkel, színekkel és vonalakkal.
Akár fiatalok, akár idősek, akár sportosak, akár nem, Utrecht lakóiban egy valami közös: a kerékpározás imádata. Az egykor autók számára tervezett utcákon ma már a kerékpárosoké az elsőbbség.
A holland város 30 millió euróból, 5 év alatt megépítette a világ legnagyobb kerékpárgarázsát. A parkolóban több mint 12 500 bicikli fér el.
A 12 ezer 656 férőhelyes parkolót a 340 ezer lakosú város főpályaudvara alatt hozták létre.
A háromszintes mélygarázs ezzel átvette a vezetést az eddigi csúcstartónak számító, 9400 férőhelyes tokiói létesítménytől. A parkolóban 480 helyet alakítottak ki teherbiciklik számára. A kerékpárosokat fényjelzések irányítják a legközelebbi üresparkolóhelyhez.
A tárolás az első 24 órában ingyenes, utána napi 1,25 euróba kerül.
Hollandiában a vasút utasainak fele kerékpárral érkezik a vonathoz, de sokan arra panaszkodnak, hogy nehezen találnak helyet biciklijüknek. A holland statisztikai hivatal 2017-es adatai szerint az országban 22 millió kerékpár van, azaz egy háztartásra átlagosan három jut.
|
Értékeld te is!