Rotterdam látnivalói

A városközpontnak a második világháborúban Rotterdam Blitz során történt majdnem teljes elpusztítása változatos építészeti tájat eredményezett, beleértve a felhőkarcolókat is.

Tudni kell, hogy Rotterdam nagyrészt gátak mögé épült; Rotterdam nagy része a tengerszint alatt van.

Rotterdam a rabszolgaságban játszott szerepe

2021 decemberében Ahmed Abutaleb, Rotterdam polgármestere a városi közgyűlésen hivatalosan bocsánatot kért a város rabszolgaságban és gyarmatosításban játszott szerepéért.

Az emberi jogok világnapján tartott beszédében a marokkói származású, munkáspárti Abutaleb kijelentette: városvezető elődei kiemelkedő szerepet játszottak a holland gyarmatosításban, a rabszolgatartásban és -kereskedelemben.

Mint fogalmazott, "részben ők voltak felelősek a gyarmati elnyomásért, a Karib-térségtől Afrikán át Indonéziáig. "A gyarmatosító múltnak nyomai érzékelhetőek a volt kolóniák mai kultúrájában, építészetében és társadalmában, az ott elkövetett atrocitások és durva emberi jogi jogsértések mély sebeket hagytak maguk után" - tette hozzá.

A polgármester elmondta továbbá, hogy a városnak alapos kutatásra volt szüksége a gyarmati múltban betöltött szerepét illetően. A rotterdami vezetés 2017-ben bízta meg a holland nyelvészeti, földrajzi és néprajzi intézetet a kérdés kutatásával, amelynek eredményei három könyvben jelentek meg. Ez a kutatás megállapította, hogy 1602 és 1795 között a Holland Kelet-indiai Társaság és a Nyugat-indiai Társaság vezetői a rotterdami városi tanácsban is fontos tisztségeket töltöttek be. Maga a tanács is befektetett ezekbe a kereskedelmi társaságokba, később pedig a magán rabszolga-kereskedelembe és az ültetvényekbe.

Abutaleb bejelentette, hogy jövőre önkormányzata olyan helyi projektet indít el, amely Rotterdam gyarmati tevékenységeit tárja fel, az oktatás és kulturális párbeszéd révén. A kezdeményezés keretében olyan rotterdami lakosok számára készítenek programokat, akiknek felmenői az egykori gyarmatokról származnak.

Korábban Amszterdam vezetése is bocsánatot kért a holland rabszolga-kereskedelemben való részvételéért. Mark Rutte ügyvivő holland miniszterelnök tavaly ugyanakkor visszautasította, hogy az egész állam nevében bocsánatot kérjen a gyarmati múlt miatt, arra hivatkozva, hogy "ez csak fokozná a holland társdalom megosztottságát."

A holland birodalom a világ szinte minden pontján - Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is - rendelkezett kolóniákkal. A Holland Nyugat-indiai és a Kelet -indiai Társaság rabszolga-kereskedelme jelentősen hozzájárult az ország gazdasági világhatalmi státuszához a 17. században.

Boijmans Van Beuningen Múzeum teljesen akadálymentesített raktárral

2021. novemberében nyitott meg a holland kikötői metropolisz, Rotterdam új szemet gyönyörködtető épülete: a Boijmans Van Beuningen művészeti múzeum raktára a látványos városkép legújabb eleme.

A teljesen tükrös, kerek épület állítólag a világ első olyan múzeumi raktára, amely a látogatók számára teljesen hozzáférhető.

A Museum Boijmans értékes gyűjteménye hét évszázadot átfogó, mintegy 151 000 művet tartalmaz. Festményeket, fényképeket, tárgyakat, kerámiákat, formatervezési tárgyakat, rajzokat és grafikákat tárolnak, konzerválnak és restaurálnak a raktárban - a látogatók szeme láttára.

A látogatók betekinthetnek a kulisszák mögé, és egyúttal benyomást szerezhetnek a gyűjteményről.

A korábbi raktárak nem voltak megfelelőek, és mindenekelőtt már nem voltak biztonságosak a gyűjtemény számára, amelynek becsült értéke meghaladja a nyolcmilliárd eurót. A múzeum épületét már többször sújtotta árvíz. Jelenleg átfogó felújítás alatt áll, de tekintettel az éghajlatváltozás miatt növekvő árvízveszélyre, az alagsori helyiségekben történő tárolás nem jöhetett szóba.

Fotómúzeum

A rotterdami kikötő Las Palmas nevű egykori raktárnegyedének szívében egy hatalmas, kockaalakú betonépületet fotómúzeummá alakítottak át, súlyos keretbe foglalva a pillanatképek és negatívok sokaságát.

A holland fotómúzeum archívumában nem kevesebb mint hárommillió fényképet, albumot, negatívot, sztereofotót, daguerrotípiát és elektronikus képkártyát tárolnak, valóságos fotóművészeti kincstárként működik.

A Benthem Crouwel építészeti tervezőiroda az eredeti ipari struktúrákat alkalmazta az erősen informatizált múzeum igényeihez, a tárolás mellett a restaurálási és kutatási célokat is szem előtt tartva.

A kikötői térség egyik félszigetén elterülő iparnegyedből sok tízezer kivándorló indult hajdan az Újvilágba, de később elnéptelenedett. Rotterdam városa úgy döntött, elejét veszi annak, hogy nyomorteleppé zülljön, ezért a telkeket építészek, vállalkozók és vállalatok rendelkezésére bocsátotta, hogy munkahelyeket, lakóépületeket és kulturális központokat hozzanak létre.

Ma Kup van Zuid divatos éttermeknek és egy szállodának ad helyet, elegáns felhőkarcolóiban irodák és luxuslakások működnek, ultramodern előadóközpontja van és sorra épülnek az új toronyházak. A Maas folyó partján emelkedő negyedet a rotterdamiak Mini-Manhattan-nek becézik.

A Las Palmas raktárközpontban a fotómúzeum mellett további kulturális intézmények is létesülnek, ezeknek komoly szerepet szánnak a városi rendezvényeken, így a Rotterdami filmfesztiválon is.

Harbour Experience Centre

Az öt váltakozó kiállítási térből álló Harbour Experience Centre a rotterdami kikötő legnyugatibb pontján található Rotterdam kikötőjének kiállítótere és látogatóközpontja. Az épület kiemelkedik sík, nyitott környezetéből, és minden irányban látványos kilátást nyújt a partvonalra, a kikötőre és az óceánra. A kikötői élményközpont a tervek szerint 2024-ben nyitja meg kapuit.

A Harbour Experience Centre a 2009-ben, a rotterdami kikötő második mesterséges bővítésének, a Maasvlakte 2-nek az építése során megnyitott ideiglenes információs központ, a FutureLand utódja. A FutureLand sikere arra ösztönzött, hogy egy nagyobb, állandó kiállítással rendelkező, teljesebb információs központot hozzanak létre, amely megismerteti az embereket Európa legnagyobb kikötőjével. A kikötői élményközpont így a látogatóközpontot a parton egy kiemelkedőbb helyre helyezi, és egy mindenhonnan látható jelzőfényt hoz létre.

Az épület gyakorlatias, nem szűkszavúan közelíti meg feladatát, egyszerű funkcionalitásával, drámai jelenlétével és ipari anyagokkal a kikötő szellemét idézi. Az épület formája közvetlen válasz a benne és kívül zajló tevékenységekre: Minden emelet alaprajza négyzet alakú és egy-egy nagy panorámaablak keretezi a kilátást, amelyek együttesen áttekintést nyújtanak a nyüzsgő kikötőre.

Az egyes emeletek tájolása és a fő ablakuk iránya megfelel a funkciójuknak: a földszinti kávézóban ez az ablak nyugat felé néz, így a dűnékre és az Északi-tengerre nyílik kilátás, míg a negyedik emeleti étteremben étkezők este az Északi-tengerre és a kikötő pislákoló fényeire egyaránt élvezhetik a kilátást.

A látogatók kívülről jegy nélkül is feljuthatnak az épületbe, a különböző teraszokon lépcsők vezetnek fel a tetőre. Útközben kirakatablakok adnak ízelítőt a belső kiállításból, hogy a látogatókat a belső térbe csábítsák. Az épület anyaghasználata egyszerű, ipari és fenntartható. Az építés energiasemleges lesz, a lebontott szerkezetekből származó acél felhasználásával, a homlokzati panelek részben újrahasznosított anyagokból készülnek, és magas színvonalú szigeteléssel rendelkeznek, az akusztikus mennyezetek pedig újrahasznosított papírpépből készülnek. Magát az épületet is a körforgás elveit szem előtt tartva tervezték meg: a szerkezet szétszerelhető lesz, így részei könnyen újrafelhasználhatók, a homlokzati paneleket pedig a gyártóval kötött megállapodás értelmében az épület élettartamának végén visszaadják. Még az épület alapozását is úgy tervezték, hogy ne hagyjon nyomot maga után, és ne használjon betoncölöpöket.

A kikötői élményközpont fenntartható anyagai mellett az épület energiasemleges is. Kompakt térfogatának, valamint hatékony szigetelésének és gépészeti elemeinek köszönhetően az épület energiája helyben, 266 napelemmel és saját szélkerékkel termelhető.

Cube Houses

A Cube Houses Piet Blom építész tervezte, és a városi tetőként való lakhatás koncepcióján alapul.

Markhall

A Markthalt az MVRDV építésziroda tervezte. Ez egy lakó- és irodaház. Alatta egy egyedi építészetű piaccsarnok és rengeteg szép étterem található, amelyek miatt ez a hely az egyik kihagyhatatlan látnivaló Rotterdamban.

Euromast

Az Euromast Rotterdam legmagasabb pontja. Fentről igazán szép kilátás nyílik Rotterdamra. Ugyanitt egy étteremben kávézhatsz.

Erasmusbrug

Ezt a hidat 1992-ben nevezték el Desiderius Erasmus, egy kiemelkedő keresztény reneszánsz humanista, más néven Rotterdami Erasmus emlékére, és ez a híd Rotterdam legfontosabb nevezetessége, éjszaka ez a kilátás nagyon lenyűgöző a város összes fényével.

Witte Huis

A "Witte Huis" annyit jelent, hogy "Fehér Ház". Ez az épület Rotterdam nemzeti öröksége, és nem messze van a Kockaháztól.

Luchtsingel

Ezt a sárga fahidat a ZUS építésziroda tervezte, és a sárga szín életet visz a területre. Ez a hely igazán híres az Instagram-fotózáshoz.

Rotterdam központi pályaudvar

Nem látogathatsz el egy városba anélkül, hogy ne néznéd meg a pályaudvarát. Ez egy igazán eredeti épület, amelyet Sybold van Ravesteyn építész tervezett. A helyi és nemzetközi célállomásokhoz van összeköttetésben. Ez a gyönyörű építészet teszi ezt az állomást a turisták számára igazán népszerű látogatóhellyé.

Lichtgalerij

Ezt a színes helyet Peter Struycken tervezte. Ha türelmes vagy, és ki tudod várni a naplementét, csodálatos képeket készíthetsz. A fények világítanak és tízpercenként váltják a színüket.

Delfshaven

Delfshaven Rotterdam legrégebbi negyede. A legnépszerűbb helyek itt a De Distilleerketel szélmalom és a régi Zarándoktemplom.

Miniworld Rotterdam

A Miniworld Rotterdam a legnagyobb fedett minivilág, amely a rotterdami Weenában található. Ha a gyerekekkel utazik, ez a hely a megfelelő hely: nagynak fogják érezni magukat (ön is!).

Van Nelle Factory Rotterdam

A holland modernizmus gyára. A Világörökség része.

A Van Nelle Factory (hollandul: Van Nellefabriek) a "holland modernizmus szimbóluma". Az épületet 1925 körül építették kávé-, tea- és dohánygyárnak, és nagy hatással volt a modern építészet fejlődésére Európában. Építésze, Leendert van der Vlugt olyan épületet hozott létre, amelyben az olyan elemek, mint a fény, a levegő és a tér központi szerepet játszanak. Az üvegtáblák itt kiemelt helyet foglalnak el, ami egyszerre elegáns és egyszerű dizájnt eredményez. Az épület az egyik első olyan gyár volt Hollandiában, amely a természetes napfényt használta, így sokkal kellemesebb munkakörnyezetet teremtett. Ma is sokféleképpen használják különböző start-up cégek, és az impozáns, műemléki védettséget élvező épület egyes részeit rendezvényterekké alakították át.