Nijmegen

A rómaiaknak köszönhetően a hollandiai Nijmegen nemcsak Hollandia egyik legrégebbi városa, hanem kontrasztjaival különleges varázst is áraszt: történelmi épületek sorakoznak a modern építészettel, régi helyi kávézók váltakoznak az új, modern éttermekkel.

Hollandia keleti részén, Gelderland tartományban fekszik Nijmegen. A város a németországi Alsó-Rajna partján fekszik, és körülbelül 120 kilométerre a holland fővárostól, Amszterdamtól.

Nijmegen belvárosa nemcsak vásárlásra, hanem hosszú sétákra is invitál. A Rajna, a Maas és a Waal folyók közötti közvetlen fekvésének köszönhetően a város festői folyami tájjal és saját városi stranddal rendelkezik, amely különösen a nyári hónapokban csodálatos hely a pihenésre.

A nijmegeni látogatás egyik csúcspontja a városi sörfőzde, a "Brouwerij De Hemel" megtekintése: a sörkóstolóval egybekötött idegenvezetés után a házi étteremben megkóstolhatók a szintén ott előállított egyéb finomságok, mint az ecet, a mustár és a likőr. A kultúra szerelmeseinek a városi színház, a "De Vereeniging" koncertterem vagy a "Het Valkhof" múzeum a kedvence.

Római kori szentélyt fedeztek fel Nijmegen közelében 

2022 nyarán Önkéntes régészek egy kivételesen jó állapotban fennmaradt római kori szentélyt tártak fel Hollandia Gelderland tartományában, Nijmegen közelében.

A Dutchnews holland hírportál beszámolója szerint önkéntesek végeznek feltárásokat a 2021-ben az UNESCO világörökség listájára került római limes közelében fekvő város mellett.

Noha számos római szentély ismert Hollandiában, ez az első teljesnek mondható, feltárt vallási komplexum, melyet a Római Birodalom idején, az 1. és a 4. század között használtak.

Korábban más római szentélyek maradványait is feltárták a közeli Elst és Nijmegen közelében, de egyik sem maradt fenn olyan jó állapotban és olyan jelentős leletanyaggal, mint a Herwen-Hemelingben most kiásott templomkomplexum.

A régészek egyedülálló, különféle isteneknek és istennőknek szentelt fogadalmi köveket és számos műtárgyat, köztük ékszerek találtak a szentélyben, emellett feliratos oltárokat ástak ki, bálványok maradványait, domborműveket is felfedeztek.

A szentélyt főleg katonák használhatták, erről cserépbélyegzők, valamint lószerszámok és lándzsahegyek árulkodnak. A beszámoló szerint a fogadalmi kövek szinte tökéletesen megmaradtak, rajtuk a feliratok is olvashatók.

Különlegeségnek számít a kutatók szerint rituális tisztálkodásra használt kút felfedezése is, amelynek lépcsők vezetnek a mélyébe. A benne talált fogadalmi kövek és érmék felirata szerint a leletek a Kr. u. 220-230 közötti időszakból származnak.

A leletek jelentős részét a nijmegeni Valkhof Múzeumban állítják ki.