Poszeidón-templom (Ναός Ποσειδώνος)

Poszeidón temploma az athéni aranykor egyik legnagyobb műemléke, i. e. 444-440 épült teljes egészében fehér márványból. Még Lord Byron is megénekelte egy versében, a neve pedig mind a mai napig látszik bevésve az egyik márványoszlopba (bár az kérdéses, hogy ezt valóban ő tette-e).

Az eredeti, archaikus kori Poszeidón templomot valószínűleg i. e. 480-ban rombolták le I. Xerxész perzsa csapatai. Miután az athéniak legyőzték Xerxészt a szalamiszi csatában, Poszeidón tiszteletére a Szunioni-fokon elhelyeztek egy egész hajót, amelyet a csatában fogtak el a perzsáktól.

Végül 444-440 között építették újra a templomot, Periklész idején, aki az athéni Parthenont is újjáépítette (amelyet szintén a perzsák romboltak le ugyanakkor, amikor a Poszeidón templomot).

A templom 38 oszlopból még 16 mindig áll, ahogy az alapzat is. Az egész épület kialakítása valószínűleg nagyon hasonlított az athéni Héphaisztosz templomhoz, talán még az építész is azonos volt. Ahhoz hasonlóan középen volt a szentély, benne pedig a hatalmas, 6 méter magas bronz Poszeidón-szobor.

Mitológiai eseményekben is bővelkedik a helyszín: Menelaosz király megállt a foknál (itt halt meg a hajójának kormányosa Homérosz szerint) Trójából hazafelé tartva, valamint Aegeusz király innen vetette a vízbe magát, miután meglátta fia, Thészeusz hajójának fekete vitorláját, azt gondolván, hogy megölte őt a Minótaurusz. Róla nevezték el az Égei-tengert.

Alatta egy kis strand található tavernákkal.