Franciaország
» Franciaország

» Franciaország » Occitanie


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Jean-François Champollion a városban született, otthona ma múzeum (Musée Champollion).

1790. december 23-án született Jean-Francois Champollion, a hiregolifák megfejtője. "Basileountos tou neou kai paralabontos tén basileian para tou patros", vagyis: "az új király atyjától átvéve a királyságot" - így kezdődik a Kr.e. 196-ban V. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó által hozott rendelet, amely - és az utókor számára ez a fontosabb - azt is előírta, hogy a gránittömbre a döntést fel kell vésni az istenek szavaival (hieroglifákkal), a nép nyelvén - démotikus írással - és görög nyelven is. A Rosette-ben (ma Rashid) közel kétezer évvel később megtalált gránittömb volt a kulcs a hieroglifák megfejtéséhez.

A titkot feltörő Jean-Francois Champollion kiskorától vonzódott az egyiptomi kultúrához. Tizenhárom évesen már tudott latinul, ógörögül, héberül és arabul, ismerte a cirill írást és a káldeus nyelvet, később a kínai, a perzsa és az etióp nyelvvel is foglalkozott. Legjobban persze a hieroglifák izgatták, egy kopt szerzetes hatására kezdte kutatni a hieroglif és a kopt írás közötti hasonlóságokat. Tizenhét évesen ismertetett eredményei annyira lenyűgözték a grenoble-i művészeti és tudományos társaságot, hogy a fiatalembert levelező tagjává választotta.

Párizsban nyílt alkalma tanulmányozni az 1799-ben Egyiptomban megtalált Rosette-i kő másolatát, de az első találkozás kudarccal zárult, a kő nem adta ki titkát. Champollion, immár a történelemtudományok professzoraként, a következő éveket Grenoble-ban töltötte. 1821-ben tért vissza Párizsba, ahol romló egészsége ellenére egyre többet foglalkozott a démotikus és a hieratikus írás, valamint a hieroglifák összevetésével.

1822-ben jött rá, hogy hieroglifák nem önálló szavakat, hanem betűket, jeleket jelölnek. A végső megfejtéshez az segítette, hogy észrevette, a hieroglif írásban egyes jeleket gyűrű vesz körül. A görög szövegben ugyanitt az uralkodó szó szerepel, így adódott a következtetés, hogy ezeken a helyeken egy-egy fáraó neve szerepel. A Kleopátra és Ptolemaiosz neveket felhasználva Champollion megfejtette a hieroglifákat, majd a sztélé egész szövegét.

Champollion a Rosette-i kő, valamint egy obeliszk és az Abu Szimbel templomnál talált tekercsek segítségével arra is rájött, hogy a hieroglifák nemcsak betűt, hanem betűcsoportokat is jelölnek, gyakran hiányoznak a magánhangzók, és hogy az egyiptomiak piktogramokat is használtak. Két év alatt szinte az összes hieroglifát megfejtette, felfedezéseit 1824-ben A hieroglifák pontos rendszere című könyvében tette közzé.

Champollion 1828-ban végre Egyiptomba is eljutott, a majd két éven át tartó expedíció eredményeit leíró négykötetes műve azonban már csak halálát követően jelent meg. Az Akadémia tagja lett, 1831-ben pedig az ő vezetésével alakult meg az első egyiptológia tanszék Franciaországban. Mindössze 41 éves volt, amikor két szívrohamot követően 1832 március 4-én meghalt, befejezetlen egyiptomi nyelvtanát és szótárát fivére adta ki.

Rosetti-kő. A sötétszínű grániton V. Ptolemaiosz egyiptomi király Kr. e. 196-ban kelt rendelete olvasható. A kő a szöveg három fordítását tárja fel, egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. E kő volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez. A követ Pierre-François Bouchard (1772-1832) francia kapitány fedezte fel Rosette (ma Rashid) egyiptomi kikötővárosában 1799-ben, Napoleón egyiptomi hadjárata idején. Amikor a francia hadseregnek vissza kellett vonulnia, a kő brit kézbe került. A British Museum 1802 óta őrzi.

Tartomány:Occitanie
Cím:Figeac
GPS: 44° 36′ 33.2406″, 2° 1′ 56.75556″
Honlap: http://www.musee-champollion.fr/

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward