» Franciaország

» Franciaország » Provence-Alpes-Côte d'Azur » Világörökség


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A várost gyakran a Történelem és Művészet városának nevezik.

És ez nem véletlen: a rómaiak számos nyomot hagytak itt, köztük az amfiteátrumot is (részletek). Van Gogh, valamint Picasso is élt itt.

A Rhone-folyó partján fekvő Arelate települést Julius létesítette a gall háborúban részt vevő VI. légió veteránjai számára. Neve kelta nyelven annyit tesz, mint "város a mocsarak fölött". Egyik régi hídját világhírűvé tette Vincent van Gogh is, "Az arles-i híd" című festményével.

Jardin Hortus

Gyönyörű kert Arles-ban, amit a rómaiak inspiráltak. Közepén található a Musée départemental de l’Arles Antique, amely Arles régészeti kincseit mutatja be a neolitikumtól az ókor végéig. A kertbe a belépés ingyenes.

Cathédrale Saint-Trophime d'Arles

A Saint Trophime templom és annak kerengője a román kori építészet kimagasló példája Provance-ban. 1178-ban Barbarossa Frigyest itt koronázták meg. A templom a Santiago di Compostelaba vezető zarándokút egyik kiinduló állomása is

Van Gogh Múzeum

Állandó képtárat nyitott Vincent van Gogh alkotásainak a holland posztimpresszionista festőművész hagyatékát ápoló helyi alapítvány Arles-ban, abban a dél-franciaországi városban, ahol Van Gogh leghíresebb műveit festette.

Szent Julien-templom

Itt őrzik Remete Szent Antal ereklyéit. A 251 és 356 között élt, egyiptomi származású keresztény apát a szerzetesség megalapítója. Hérakleopolisz környékén született, jómódú családban nőtt fel. Tizennyolc éves volt, amikor szülei meghaltak, s ráhagyták a családi örökséggel való gazdálkodást és a húgáról való gondoskodást. Egy alkalommal, amikor egy szentmisén vett részt, úgy érezte, neki szól az, amit Máté evangéliumából felolvastak: "Ha tökéletes akarsz lenni, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között... Aztán gyere, és kövess engem!" Antal szétosztogatta megmaradt vagyonát, a húgát zárdában helyezte el, visszavonult a hétköznapi élettől, s megkezdte csaknem kilenc évtizedes remeteéletét.

Előbb a falu közelében lakott, hamarosan egy sziklasírban húzta meg magát, ahol napjait imádkozással töltötte, majd 285-ben egy hegycsúcsra vonult. Amikor húsz év után először ismét az emberek közé ment, úgy jelent meg előttük, mint bölcs férfi, akinek a szigorú önsanyargatások ellenére nem tört össze a teste, aki "ismeri a mélységes titkokat és telve van Istennel".

Nevét hamarosan fölkapta a hír. Mindenfelől özönlöttek hozzá az emberek, akik imáiba ajánlották magukat, vagy szerzetesi életet akartak élni az ő vezetése alatt. Antal nem tudta a kérők ostromát elhárítani. A közeli és távoli környéken mindenfelé remeteségek nőttek ki a földből. Így a világ elől menekülő remetéből a "szerzetesek atyja" lett, bár ez még nem volt a szerzetességnek az a formája, amely később Pakhomiosz kezdeményezéséből alakult ki. Bár számos tanítvány sereglett Antal köré, ő sohasem fogta össze őket olyan tartós közösséggé, amelynek közös szabályzata van. Az a szerzetesi szabályzat, amely a neve alatt ránk maradt, valójában későbbi korból származik. Érdekesség, hogy Konstantin császár és gyermekei leveleztek vele.

Antal 105 éves korában halt meg. Sírja - mivel arra kérte testvéreit, hogy titokban temessék el - 200 éven át ismeretlen volt. 561-ben megtalálták a sírt, ereklyéit Arles-ban, a Szent Julien-templomban őrzik. 

A szerzetesek pátriárkája, a bőrbetegségek védőszentje, főként a Szent Antal tüze bőrgyulladásé. Patrónusa a háziállatoknak és a kedvtelésből tartott apróbb jószágoknak, valamint a kosárfonóknak. A koptok és a szírek remetéi Szent Antal fiainak tekintették magukat. Franciaországban a 11. században alapítottak egy betegápoló társulatot, melyből az antonita rend fejlődött ki. Remete vagy Nagy Szent Antalt a művészetekben aggastyánként, hosszú, fehér szakállal és hajjal, csuklyás öltözetben, T alakú botra támaszkodva ábrázolják, néha hollóval, máskor fáklyával a kezében (amely Szent Antal tüzének égő fájdalmát jelképezi) vagy disznóval.

LUMA Arles

2019 végéig Arles szívében felépül a „LUMA Arles“ új kulturális központ, egy hatalmas komplexum, tulajdonképpen „kulturális campus”, amelyet mindenekelőtt a kortárs művészeteknek és az új technológiáknak fognak szentelni. Ezeknek a kulturális helyszíneknek a célja az új művészeti formák előmozdítása és a kiállítások koncepciójának újragondolása, együttműködésre ösztönözve a különböző művészeti ágazatok alkotóit, szakembereit, gondolkodóit és kutatóit. Az ambiciózus projektet pénzügyileg támogatja a LUMA alapítvány, amely nagy neveket képvisel a művészet, az építészet és a tájtervezés területén. A Camargue-i születésű Maja Hoffmann a kortárs művészetek aktív szereplője; ő hozta létre a LUMA alapítványt. Frank Gehry, a híres kanadai-amerikai építész, aki közreműködött a bilbaói Guggenheim múzeum és a párizsi Fondation Louis Vuitton kialakításában is, tervezte a gyémánt formájú 56 m magas LUMA épületet. 

Ez az építészeti remekmű Arles-ben a Parc des Ateliers-en (az egykori vasútállomás területén) létesül. Bas Smets belga tájépítész alakította át az egykori ipari területet, ihletet merítve Arles természetes környezetéből, például a Camargue-ból, a Crau kavicslépcsőből és az Alpilles mészkőhegy-vonulatból. Az 1,2 ha területű gyepet különböző növények sokasága öleli körül és egész évben nyitva áll a látogatók számára. 

Tökéletes helyszín a LUMA alapítvány három fő témájának bemutatására: művészet, emberi jogok és környezet.

Az arles-i LUMA alapítvány projektjei az egész év folyamán együtt fognak működni az Arles városában már meghonosodott kulturális rendezvényekkel, többek között a „Les Rencontres internationales de la photographie“ fotókiállítással (július-szeptember) vagy a Van Gogh alapítvány rendezvényeivel.

Arles felfedezése audioguide-al

Ha Arles-t fel akarjuk fedezni , akkor többféle audioguide-os út közül választhatunk, például a Régi Arles vagy a Van Gogh nyomában túra. (angolul is)

Tartomány:Provence-Alpes-Côte d'Azur
Település:Arles
GPS: 43° 40′ 38.75884″, 4° 37′ 36.96258″
Honlap: http://www.arlestourisme.com/

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó