Antwerpen kihagyhatatlan látnivalói

A Schelde-parti kikötőváros egyben Belgium egyik középkori városa is. Stratégiai elhelyezkedése a 15-16. század között a világ egyik legfontosabb városává tette.

Az olyan lenyűgöző épületek, mint a Miasszonyunk-templom, a Het Steen-kastély és a Grote Markt körüli impozáns házak még mindig tanúskodnak a korabeli gazdagságról és befolyásról. Mint a kiterjedt óváros számos háza, ezek is a flamand reneszánsz hatása alatt épültek. A barokk festő, Peter Paul Rubens e gyönyörű környezetben élt és dolgozott. Műveinek egy része a 17. századi Rubens-házban látható.

A térség legnagyobb kikötője a középkorban Brugge volt, ám később Antwerpen vette át a vezető szerepet a hajózásban, és később kiépült modern kikötője ma is a második helyen áll Európában a teherforgalom terén, a világon pedig a tizedik.

A gazdag város a barokk korszakban olyan hírességekkel dicsekedhetett, mint Rubens és Van Dyck, kortárs művészei közül Luc Tuymans ma nemzetközi sztárnak számít.

Pályaudvar

Az Antwerpenbe vasúttal érkezőket a vasútállomás is túláradó pompája fogadja. Játékos tornyok tornyosulnak a város fölé, márványoszlopok emelkednek a magasba, az utazó nagyon kicsinek érzi magát a hatalmas kupola alatt.

"Spoorwegkathedraal", vasúti katedrális, az 1905-ben megnyitott Antwerpen-Centraal pályaudvar népszerű neve.

Grote Markt 

Az óváros a Groten Markt (a nagy piac) köré összpontosul, amely 1998 óta az UNESCO Világörökség része. A teret Belgium egyik legszebb terének tartják, köszönhetően a nagy Brabo-kútnak és a csodálatos flamand reneszánsz stílusú céhházaknak is, amelyek a középkori kereskedőváros virágzását tanúskodják. Itt található a Stadhuis, a város városháza is. 1560-ban épült, sok kormányzati épület mintája volt Közép- és Észak-Európában, és az ország egyik legfontosabb reneszánsz épületeként tartják számon.

Az építészeti látványosságok mellett számos étterem, pub, bár és kávézó található a Grote Markt környékén. A belga krumpli mellett a Bitterballen szinte mindegyiken megtalálható az étlapon. Ezek kis sült burgonya golyók darált hússal.

Stadhuis (Városháza)

A Grote Markton (Piactéren) található városháza az egyik legrégebbi reneszánsz épület Németalföldön. 1564-re készült el Cornelis Floris de Vrienst tervezésében. A 76 méter hosszú homlokzat különféle színű márványból készült, beszédes bizonyítékaként a reneszánsz kor Antwerpenjének gazdagságára, polgárainak pompaszeretetére. 

Plantin–Moretus Múzeum

Az antwerpeni Plantin–Moretus Múzeum a két híres nyomdász, Christoffel Plantin és Jan Moretus emlékét őrzi a hajdani Plantin-nyomda épületében. Ez az egyetlen fennmaradt nyomda a reneszánsz és barokk korból. A Világörökség része.

A sötét fával díszített, pompás szobákban a nyomdai forradalom nagyszerűen megőrzött tárgyi emlékei találhatók, köztük a világ két legrégebbi, kb. 1600-ból származó, fennmaradt nyomdagépe. Felbecsülhetetlen értékű kéziratok is találhatók, köztük a nagyszerűen illuminált Vencel-biblia. 

Red Star Line Múzeum

A múzeum annak a kétmillió utasnak az életét mutatja be, akik a Red Star Line hajóin indultak Európából az Egyesült Államokba, köztük Albert Einstein és Irving Berlin életét. A múzeum felvázolja az utasok küzdelmeit és megaláztatásait, akik szigorú orvosi vizsgálatoknak és durva életkörülményeknek voltak kitéve az út során.

Rubens-ház

Antwerpenben halt meg és temették el Pierre Paul Rubens flamand festőt.

A Rubens-házban (Rubenshuis) élt egykor Rubens feleségével és gyermekeivel. Itt festett, Rubens műterme a művész egykori otthonában tett látogatás egyik fénypontja. A tér méretei, amelyben Rubens a legtöbb művét alkotta, lenyűgözőek. Itt sétálgatott a kertben és filozofált a barátaival. Itt ápolta páratlan műgyűjteményét. És itt halt meg 1640-ben. Rubens ebben a házban mutatja meg igazi önmagát, hiszen a Schelde folyó partján álló palota legfontosabb részeit személyesen ő tervezte. 

A Rubens Ház Múzeumban a mester tizenkét műve látható, köztük egy önarckép, "Ádám és Éva a Paradicsomban", "IV. Henrik csatája Párizs előtt" és Anthonis van Dyck ifjúkori portréja. A múzeumban számos olyan műtárgy és használati tárgy is található, amelyek Rubens korából származnak, vagy az ő tulajdonát képezték, mint például Frans Snyders csendélete, Willem Van Haecht "Cornelis van der Geest művészeti kabinetje" című festménye, antwerpeni szekrények és a Rubensnek a festők céhének dékánjaként járó díszszék.

A Rubenshuist azonban 2023 januárjától felújítják, a múzeum bezár és új pompájában nyílik meg 2027-ben, éppen az egykori tulajdonos 450. születésnapjára

A Szent Jakab-templomban (Sint-Jacobskerk) található Rubens sírja. A festő 1640. május 30-án halt meg Antwerpenben. Ünnepélyes keretek között, méltó kegyelettel helyezték örök nyugalomra a Szent Jakab-templom főoltára alatti kriptában. A Rubens sírja feletti festményt maga a mester készítette. A templomban vezette oltár elé 1630-ban Rubens második feleségét, Hélène Fourment-t.

A Miasszonyunk-székesegyház (Onze-Lieve-Vrouwekathedraal) Rubens négy munkájával büszkélkedhet: „Krisztus színeváltozása”, „Keresztállítás”, „Levétel a keresztről” és „Krisztus feltámadása”. A gótikus templom építése csaknem két évszázadig tartott: 1352-től 1521-ig. Ékköve a brabanti gótikus stílusban épült északi tornya, amely 123 méter magas. Ez a legmagasabb torony a Benelux államok összes temploma közül.

A Koninklijk Museum voor Schone Kunsten (Királyi Szépművészeti Múzeum) a déli dokkok közelében található. Jelentős festménygyűjteménye van többek között Rubenstől is.

MAS

A MAS (Museum aan de Stroom) vörös homokkőből és üvegből összerakott 65 méter magas tornya "valóságos felkiáltójel az égen". A múzeum neve flamandul azt jelenti, Múzeum a folyón, ennek betűszava a MAS. A Schelde partján fekvő város életében és történetében meghatározó szerepet játszik ez a folyó. Az Antwerpen régi, ma már használaton álló kikötőjében emelt igen eredeti épület a legkülönbözőbb gyűjteményeknek ad otthont, leltárában nem kevesebb, mint 470 ezer kiállítási tárggyal. A torony tetején pedig kilátó és étterem található, amely esténként is működik.

A múzeum első látásra három egymás fölött valósággal lebegő vörös kődobozból áll, amelyek a kikötő raktárépületeire utalnak, a tervező Willem Jan Neuteling "kőszobornak" nevezi alkotását.

A MAS anyaga a város történetének legkülönbözőbb korszakaiban összegyűjtött kincseket, adományokat, kollekciókat foglalja magában, fosszilis leletektől várostörténeti érdekességekig, és a flamand festők műveitől a prekolumbián latin-amerikai alkotásokon át egészen maori törzsi tárgyakig.

Külön érdeklődésre számíthat múzeum Világkikötő elnevezésű részének hajómodell-kiállítása, amely kínai dzsunkáktól a holland vitorlás hajókon át az első gőzhajókig számtalan típust mutat be, a falakon pedig a kikötő mai életét bemutató film pereg.

A MAS Múzeum vörös homlokzatán mindenhol ezüst kezek találhatók dekorációként. A kezek, minden formában és színben, mindenütt jelen vannak a városban, és egy legendára utalnak, amelyről állítólag Antwerpen a nevét kapta. A történet szerint egy óriás egyszer vámot követelt az antwerpeni tengerészektől, és levágta a kezüket, ha nem tudtak fizetni. Végül azonban Silvius Brabo, a Grote Markt szökőkútjának hőse is legyőzte az óriást, ismét levágta a kezét, és a Scheldtbe dobta. A város neve a "kézdobás" ("Ant werpen") szóból származik.

Boerentoren

A Boerentoren ("Paraszttorony"), az első felhőkarcoló Európában. A 26 emeletes épület 1932-ben épült és Európa legidősebb felhőkarcolójának számít.

Art dco stílusban készült el, építője Jan Van Hoenacker. Eredetileg 87,5 m magas volt, 1976-ban átépítették, így lett 97 m magas.

Az 1950-es évekig Európa legmagasabb felhőkarcolója volt. Tiszta időben a torony tetejéről látható a brüsszeli Atomium.

Gyémántnegyed

Az antwerpeni gyémántnegyed vagy Antwerp Vestingstraat az antwerpeni vasútállomás lábánál található, amely a világ gyémántközpontjaként ismert. A világ gyémántjainak 70%-a Antwerpenből származik, beleértve a Diamantclub van Antwerpen-t, a világ vezető nyers és csiszolt gyémánt tőzsdéjét.

A főpályudvar mellett húzódó Pelikaanstraat az ékszerboltok olyan tömegét vonultatja fel, amelyhez fogható nincs még NewYorkban és Londonban sem. Ennek a hosszú utcának az épületeiben és a környező utcákban ma is gyémántcsiszoló műhelyek tucatjai állítják elő az emberiség századok óta legbecsesebb ékkövét, amely minden más természetes anyagot felülmúló keménységével fontos ipari csiszolóanyag is.

A negyed a 15. század óta létezik, ma 1700 gyémántcsiszoló, 4500 gyémántkereskedő található itt.

Meir

A Meir Belgium egyik legnagyobb bevásárlóutcája, ahol nagy multinacionális vállalatok telepednek le. A Teniersplaatstól a Huidevettersstraatig tart.

Het Steen látogatóközpont

A Het Steen jelentése: a "kő" az állandóság és a kitartás szimbóluma. Ezért Antwerpen legrégebbi fennmaradt épületét is Het Steen-nek hívják: 900-ban várerődnek épült, tiszteletre méltó tanúbizonysága a mozgalmas történelemnek.

2021-ben végre újra megnyitotta kapuit, miután átfogó felújítási munkálatokat végeztek rajta. Az újonnan tervezett látogatóközpontként a ház kiindulópont mindenki számára, aki Antwerpenbe látogat.

Az épület az évek során számos funkciót látott el: Antwerpen 11-12. századi erődje és várfala a 14. században börtönné vált. A 19. században a Het Steen előbb katonák lakhelye, majd régészeti múzeum volt. 1952-ben egy átalakítással a Tengerészeti Múzeumot is létrehoztak itt.

A felújítás utám Most a turisztikai iroda a Grote Marktról az új látogatóközpont első emeletére költözött, a földszinten pedig a jövőben az új hajóterminál kap helyet. A látogatók így egy helyen találnak információt, inspirációt, ajándéktárgyakat és regionális termékeket.

A felújított Het Steen szíve az interaktív élményösvény: itt a látogatók vizuális és hanganyagok segítségével fedezhetik fel Antwerpen városát. Megismerkednek a város történetével és identitásával, valamint a különböző városrészekkel, a múzeumokkal, a kikötővel és Antwerpen híres személyiségeivel. Aki pedig megmássza a torony lépcsőit, a tetőteraszról teljesen új és meglepő kilátást élvezhet a Schelde-re, a városra és a kikötőre.

Vleeshuis

A Vleeshuis (Mészároscsarnok, vagy szó szerint Húsház) Antwerpenben, Belgiumban egy korábbi céhterem. Ma múzeumként működik a Drie Hespenstraat, a Repenstraat és a Vleeshouwersstraat között. A lejtő, ahol a Drie Hespenstraat és a Burchtgracht találkozik, korábban Bloedberg vagy Vérhegy néven volt ismert.

A középkorban Antwerpen Flandria egyik gazdasági központja volt Brugge és Gent mellett. Emiatt fedett kereskedelmi piacokat alapítottak, amelyek közül az egyik a Vleeshuis volt. Nem ismert, hogy az első mikor épült. A második Vleeshuis 1250-ben épült az antwerpeni vár közelében, Brabant hercege rendelte meg, és Antwerpen városa fizette. 1250-ben a központi húspiac lehetővé tette a város számára, hogy szabályozza a húsipart, és 52-ben korlátozta az árusításra jogosult mészárosok számát. Az épület vágóhídként is működhetett. 1290-ben I. János, Brabant hercege elismerte az antwerpeni mészárosok céhét, aminek eredményeképpen a mészárosok céhe a legrégebbi kereskedelmi céh Antwerpenben. Idővel a hentescsaládok közül sokan meggazdagodtak. A Vleeshuis a levágott állatok értékesítésének kereskedelmi központjaként működött.

Vleeshuis 1913-ban múzeumként nyílt meg. Jelenleg a múzeum az antwerpeni hangzásra, zenére és táncra összpontosít, hangszereket, zenei könyveket, zenei kéziratokat, festményeket és maketteket mutat be, és a mesterdalnokok, harangozók, operaénekesek, templomi és házi zene, nyilvános koncertek és tánc 1800 utáni történetét mutatja be. Az alsó szinten egy harangöntő műhely rekonstrukciója és a Van Engelen műhely, a rézfúvós hangszerek készítésére szolgáló műhely található.

Antwerpeni Királyi Szépművészeti Múzeum

Az Antwerpeni Királyi Szépművészeti Múzeum (KMSKA) átfogó felújítás után 2022. szeptember 25-én nyitja meg újra kapuit a világ minden tájáról érkező művészetkedvelők előtt. A divatos Het Zuid negyedben található KMSKA Európa egyik legjelentősebb múzeuma, gyűjteménye hét évszázadot ölel fel, és szinte teljes áttekintést nyújt a flamand és belga művészetről a 14. századtól a 20. századig.

A múzeumra jellemzőek a flamand mesterek gyűjteményei Peter Paul Rubens és a barokk más képviselőinek monumentális műveivel. Az úgynevezett flamand primitívek, például Jan van Eyck és Hans Memling festményei is megtekinthetők. Hasonlóan lenyűgöző a legjelentősebb Ensor-gyűjtemény és a világ legnagyobb Rik Wouters-gyűjteménye. A múzeum emellett számos nemzetközi remekművet mutat be, többek között Jean Fouquet, Tiziano és Amadeo Modigliani alkotásait, valamint Ossip Zadkine és Auguste Rodin szobrait. 

A 19. században épült művészet templomának felújításával szakszerűen restaurálták a stukkómennyezetekkel, tapétákkal, függönyökkel és parkettával ellátott történelmi termeket, de új termeket is kialakítottak izgalmas világítással és korszerű technikával. A múzeum homlokzata is megújult, és múzeumkertet alakítottak ki.

Sint Anna alagút

A Sint Anna alagút, gyalogos és kerékpáros alagút 572 méter hosszú, a Scheldt folyó alatt halad. 

Az alagút bejárata mindkét oldalról két hosszú fa mozgólépcsőn keresztül érhető el, amelyek az alagúthoz hasonlóan az 1930-as években épültek. Ekkor egy új negyedet alakítottak ki a jobb oldalon. De mivel nagy a hajóforgalom a Scheldten, a híd szóba sem jöhetett. Így 31 méter mélyen épült meg az 572 méter hosszú alagút, amelyet ma már használhatnak a helyiek és a nyaralók.

Az 1990-es évek óta kerékpárt is beengednek az alagútba.

Ha nem akar visszamenni ugyanazon az útvonalon, egyszerűen felszállhat a vízre. A gyalogos bejárattól rövid sétára mindkét oldalon egy vízparti kikötő található. Innen indul a Sint Anna komp. A komp egy 200 fős kishajó, amely folyamatosan egyik partról a másikra közlekedik. Az utazás körülbelül három percig tart, és ingyenes.