» Franciaország

» Franciaország » Normandie


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Claude Adrien HELVÉTIUS francia filozófus, a nagy francia forradalom egyik szellemi előfutára 1771. december 26-án a kastélyban halt meg


1715. január 26-án született Párizsban Claude-Adrien Helvétius francia filozófus.

Holland eredetű orvosdinasztiából származott, apja a királyné orvosa volt, ő maga a királyné jóvoltából 1738-ban nagy jövedelemmel járó főadóbérlő lett. 1751-ben megnősült, lemondott hivataláról és Párizs környéki birtokán, a voréi kastélyban élt. A felvilágosodás filozófus-csoportja, az enciklopédisták rendszeresen találkoztak itt, szoros barátság fűzte Voltaire-hez és Montesquieu-höz. Itt írta deista tankölteményeit (Boldogság), ezek La Rochefoucauld és Voltaire hatását tükrözik, s csak halála után jelentek meg.

Itt született híres filozófiai műve: A szellemről (1758), mely Locke és Condillac szenzualizmusát materialista és ateista irányban vitte tovább, de az ókori epikureisták is hatottak rá. A könyv heves vitát keltett, mivel támadta benne a valláson alapuló erkölcs minden formáját, s a francia forradalmat előkészítő ideológia kiáltványa lett. Bár a könyv XV. Lajos mentelmi joga révén megjelenhetett, Lajos trónörökös, a Sorbonne, a jezsuiták és a pápa is elítélte.

Művét végül nyilvánosan elégették, emiatt az enciklopédisták nehéz helyzetbe kerültek. Voltaire megtagadta a művet, zavarosnak és tévesnek minősítve azt, míg Rousseau szerint a szerző jó szándéka saját alapelveit cáfolja meg. Helvétius pápai követelésre tételeit visszavonta, több műve életében nem is jelent meg. Az Enciklopédia kiadását felfüggesztették, s Voltaire és mások műveit is elégették.

A reakció támadása elől Helvétius 1764-ben Angliába utazott, majd II. Frigyes porosz király hívta meg Berlinbe. Nemsokára azonban hazatért, hátralévő éveit Voréban töltötte. Művének átdolgozott változata Az emberről, szellemi képességiről és neveltetéséről címmel csak halála után, 1772-ben jelent meg, Hollandiában. Helvetius 1771. december 26-án halt meg Collines des Perches-ben, voréi kastélyában.

Fő műve szerint minden létező alapja az önmozgással bíró anyag. A világ térbeli és időbeli végtelenségét hangsúlyozta, a tudatot és érzékelést is az anyag tulajdonságának tartotta, támadta az isten létét, a világ teremtését és a lélek halhatatlanságát hirdető eszméket. Azt hirdette: minden metafizika, amely önálló szellemi elvet keres az anyag mögött: csalás. Papi megtévesztés a vallás minden formája is, a tudomány feladata, hogy a csalást leleplezze. Az ember értelmi képességeit vizsgálva Locke nyomán azt állítja, hogy a megismerés, a gondolatok egyedüli forrása az érzékelés és az
emlékezet.

Helvétius társadalmi kérdésekben idealista volt, úgy vélte, a közvélemény kormányozza a világot, s a rendszer megváltoztatásához elég az embereket átnevelni. Meglátta viszont az anyagi helyzet és az erkölcsi magatartás közti kapcsolatot, ezzel közel jutott az osztályhelyzet felismeréséhez.

Helvétius szerint míg a fizika világa a mozgás törvényei szerint működik, a társadalom az érdeknek van alávetve. Az embercsoportokat is érdekek mozgatják, ezek döntik el, mit tartanak erénynek és véteknek.

Embereszménye a közjóért munkálkodó hazafias állampolgár volt. A társadalom szerinte képes a nevelésre és átnevelésre, ha ezt a politikai intézmények megengedik - ebben sok volt a brit empiristák hatása. A felvilágosult abszolutizmust látta a megfelelő kormányformának, polgári demokratikus tartalmat adva e fogalomnak.

Helvétius nem volt iskolateremtő filozófus, jelentőségét az adja, hogy a francia forradalom szellemi előfutára volt. Nézetei az utópista szocialistákra is erősen hatottak, főként az angol Robert Owenre.

Tartomány:Normandie
Cím:Château de Voré (Rémalard)
GPS: 48° 26′ 44.56896″, 0° 47′ 50.28648″

Még nem érkezett hozzászólás!

Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play

Régióválasztó

arrow_upward