» Ausztria

» Ausztria » Steiermark


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Graz operaháza több mint 100 éves.

Mindössze húsz hónap alatt készült el a neobarokk épület, csakhogy ezalatt nemcsak a városi tanács által erre a célra megszavazott 800 gulden fogyott el, hanem ráadásul az az összeg is, amelyet a Mura folyó túlsó oldalára tervezett Volkstheater építésére irányoztak elő. A szükségessé vált takarékossági intézkedéseknek azután áldozatául esett az épülettel egybeépíteni szándékozott koncertcsarnok.

A több mint száz esztendővel ezelőtt Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei szerint épült Grazi Operaház - akkori nevén Stadttheater (Városi Színház) - 1899. szeptember 16-án nyílt meg - prózai darabbal, Friedrich Schiller Tell Vilmosával. Ez a műfajváltás jelképesnek is mondható a ház életében: újból és újból váltani kellett a műfajokat, hogy elegendő pénzt teremthessenek elő az operaelőadásokhoz.

Az első operaelőadást másnap, szeptember 17-én tartották Grazban: Richard Wagner Lohengrinje került színre. Ezt a darabot az opera fennállásának első fél évszázadában szinte minden évadban műsorra tűzték - a mai napig nem kevesebb mint 450 este játszották.

Az új operaház első éveinek fénypontjai közé tartozott Richard Strauss Salome című operájának ausztriai bemutatója. Az előadást maga a zeneszerző vezényelte, aki azért kényszerült a grazi "kitérőre", mert Bécsben az akkori fogalmak szerint botrányosnak tartották tartalmát.

Az első világháború évei alatt zavartalanul folytak az operaelőadások Grazban, pénzhiány miatt csak a huszas években támadtak nehézségek. Ezért 1922-ben egy nagyiparos, Viktor Wutte kezébe került a dalszínház, az új tulajdonos mozielődásokat is rendezett az épületben. Ez a különös kombináció - délután mozi, este színház - csak akkor szűnt meg, amikor 1924-ben az opera irányítása ismét a város kezébe ment át. 1926 és 1928 között azonban ismét változott a helyzet: operákat alig játszottak, vígjátékot, revüt és operettet ellenben annál gyakrabban. 1932-ben a városi tanács már azzal a gondolattal foglalkozott, hogy bezárja a házat, amikor ismét egy üzletember - Heinrich Haas - lett a "mentőangyal", kibérelve az épületet.

Pénzügyi vonatkozásban javult a grazi operaház helyzete az Anschluss után: 1938-ban elkészült a forgószínpad. Az akkori intendáns, Willi Hanke azonban igencsak népszerűtlenné vált a publikum körében azzal, hogy "kényszerbérletet" akart rásózni minden grázira. 1944 júniusban a háborús helyzet miatt megszűntek az előadások, öt hónapra rá bombatalálat érte az épületet. 

A háború okozta károk gyors kijavítása után 1945 júniusában már ismét játszottak operát Grazban: Gluck A Május királynője című dalműve került színre. Operettek és operarészletek követték egymást az elkövetkező években, miközben folytak a helyreállítási munkálatok, egészen 1948-ig. A következő évben ünnepi előadással, természetesen Wagner Lohengrinjével emlékeztek meg az operaház fennállásának 50. évfordulójáról.

Az ötvenes évek kezdetétől szilárdabb anyagi alapokat biztosít a grazi operának a Graz-Stájerország művészeti együttműködés, és attól az időtől kezdve kizárólag zenés darabok kerültek színre. 1958 és 1961 között Wagner A Nibelung gyűrűje tetralógiáját mutatták be, a zeneszerző unokájának, Wieland Wagnernak művészeti irányításával.

A háború utáni évtizedekben a grazi dalszínházra a legnagyobb mértékben Carl Nemeth nyomta rá bélyegét, ő volt az, aki a leghosszabb ideig - 1972-től 1990-ig - vezette azt intendánsként. Ebben a csaknem két évtizedben olyan világsztárok léptek fel Grazban, mint Montserrat Caballe, Ileana Cotrubas, Edita Gruberova, Birgit Nilsson, Katia Ricciarelli, José Carreras, Luciano Pavarotti, Franco Bonisolli, René Kollo és Peter Schreier. Az opera repertoárja a belcanto daraboktól a Ringen át olyan ritkán játszott operákig terjedt, mint Goldmark Károly Sába királynője, Leos Janácek A ravasz rókácskája és Leo Delibes Lakméja.

A "Nemeth-korszakban" - 1983-tól 1985-ig - folyt az operaház átépítése. Ezalatt a grazi prózai színházban vagy koncerttermekben tartottak előadásokat. Az 1985. január 12-i újramegnyitáson hazai komponista, a stájer Johann Joseph Fux Angelica vincitrice di Alcina című dalművét adták elő.

Tartomány:Steiermark
Település:Graz
GPS: 47° 4′ 12.92268″, 15° 26′ 18.85776″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó