» Szlovákia

» Szlovákia » Kassai kerület » Kassa


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Kassa 1347-től a 18. század elejéig Magyarország második legnagyobb városa volt, Buda után.


Kassa történelméből

Kassa 1619-től a haláláig, 1629-ig Bethlen Gábor székhelye volt. diplomáciai- és hadműveleti tevékenységének is a központja.

Kőrösy Márk esztergomi kanonok, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuita szerzetesek 1619. szeptember 6-án szenvedtek hitükért kínhalált, amikor Bethlen Gábor vezére, Rákóczi György protestáns hajdúival átvette a hatalmat Kassa városa fölött.

A három papot letartóztatták, bebörtönözték, majd kegyetlen kínzásokkal próbálták rávenni őket arra, hogy tagadják meg hitüket. Kőrösy Márknak végül levágták a fejét, a két, késekkel megvagdosott és fáklyákkal megégetett szerzetes azonban hosszú órákig szenvedett még.

1941. június 26-án három felségjel nélküli repülőgép bombázta Kassát: a támadás után lépett be Magyarország a Szovjetunió elleni háborúba. A magyar katonai és politikai vezetés 1941 tavaszán mind több információt kapott a Szovjetunió ellen tervezett német támadásról, amely végül június 22-én indult meg. A gyors német diadalra számító vezérkar egyre nagyobb nyomást gyakorolt a kormányra a háborúba való mielőbbi magyar bekapcsolódás érdekében. Bárdossy László kormányfő javaslatára a kormány június 23-án döntött a diplomáciai kapcsolatok megszakításáról - a miniszterelnök elhallgatta, hogy Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet külügyi népbiztos a moszkvai magyar követ tudtára adta: a szovjet kormánynak nincs támadó szándéka Magyarországgal szemben, és bizonyos területi revízióhoz is hajlandó támogatást nyújtani.

A németek - bár nem zárkóztak el tőle - hivatalosan nem kérték a magyar katonai közreműködést, ennek híján pedig sem Horthy Miklós kormányzó, sem Bárdossy nem hajlott az önkéntes csatlakozásra. A vezetést ugyanakkor aggasztotta Románia és Szlovákia belépése a háborúba. A "casus belli" végül 1941. június 26-án következett be: ezen a napon 13 óra 7 perckor délkeleti irányból három felségjel nélküli repülőgép közelítette meg Kassát, törzsükön jól kivehető volt a tengelyhatalmak gépeinek szabad mozgását biztosító összefüggő sárga gyűrű. A kötelék 29 közepes bombával szórta meg a várost, de kimondottan hadi célpontokat nem támadott, majd távozott. A támadásnak 29 halálos áldozata, 14 súlyos és 48 könnyű sebesültje volt, károk keletkeztek számos épületben, ezek nagyságát 3 millió pengőre becsülték.

A hadsereg hivatalos közlése szerint az akciót szovjet gépek hajtották végre, a fel nem robbant bombákat ugyancsak szovjet gyártmányúakként azonosították. A politikai vezetés ezt a verziót fogadta el, annál is inkább, mivel Bárdossy a kormányzó és a parlament előtt is eltitkolta a kassai repülőtér-parancsnok jelentését, aki a támadókban német típusú gépeket vélt felismerni.

A kassai bombázás szolgált ürügyként Magyarország belépéséhez a Szovjetunió elleni háborúba: a kormány még június 26-án elfogadta Bárdossy javaslatát, hogy a "...provokálatlan támadás következtében hadiállapotban levőnek tekintsük magunkat Szovjetoroszországgal." A döntést a kormányfő másnap jelentette be a képviselőházban, aznap már magyar gépek támadtak szovjet városokat, majd július 1-jén 40 ezer fős magyar seregtest lépte át a szovjet határt.

A kassai bombázás valódi elkövetői máig ismeretlenek. A provokáció érdekében állhatott a keleti háborúba bekapcsolódni kívánó katonai felső vezetésnek, a németeknek, akik hivatalos felkéréssel nem akarták magukat Budapestnek lekötelezni, továbbá Ion Antonescu Romániájának is: a román diktátort aggaszthatta, hogy a területi igényeket tápláló Magyarország megkímélheti hadierejét. Egy német-román közös akció mellett szól a támadó gépek délkeleti repülési iránya, amely német és a román légiflotta fő erőinek báziskörlete, a Kárpátok és a Prut folyó közötti irányba vezetett. A kevésbé valószínű verziók között szerepel, hogy eltévedt szovjet gépek akciójáról volt szó, valamint, hogy az iglói repülőtérről német gépeken a Szovjetunióba dezertált szlovák pilóták bombázták volna a felvidéki várost.

A bombázással kapcsolatos vita napjainkban is folytatódik, és a rejtély máig megoldatlan. Újabb kutatások szerint - amelyek Werth Henrik vezérkari főnök szovjet fogságban tett vallomásaira hivatkoznak - a kassai bombázástól függetlenül már eldőlt, hogy Magyarország hadba lép 1941-ben a Szovjetunió ellen. Egy másik megközelítés szerint az akció magyarázatát a technikatörténetben kell keresni: a ledobott bombák rögzítésére szolgáló speciális szerkezet csak a szovjet légierőnek állt a rendelkezésére - e verzió értelmében Kassát valóban szovjet gépek szórták meg tévedésből a szlovákiai Eperjes helyett.



Tartomány:Kassai kerület
Település:Kassa
GPS: 48° 43′ 2.01792″, 21° 14′ 58.83864″
Honlap: https://www.visitkosice.org/hu

Még nem érkezett hozzászólás!

Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play
Régszeti és történelmi könyvek

Régióválasztó

arrow_upward