Az 54.000 lakosú Segovia Madridtól 56 kilométerre északnyugatra fekszik. 

Segovia kastélya

Ferdinánd király és Izabella királynő tündérkastélyáról mintázták Disneyland kastélyát.

(c) pixabay

Segovia katedrálisa

16. században épült gótikus katedrális.

Rodrigo Borgia bíboros, a későbbi VI. Sándor pápa elveszett bullájának öt példányát találták meg a spanyolországi Segovia katedrálisában. Két középkori ősnyomtatvány fedőlapját erősítették meg velük. A szakemberek szerint ez nagy felfedezés, mert az Ibériai-félszigeten ez lehetett az első ilyen típusú nyomtatvány, európai viszonylatban pedig a harmadik.

A bullát valószínűleg Segoviában nyomtatták Rodrigo Borgia megrendelésére 1473-ban. A bíboros akkor diplomáciai küldetésben volt a félszigeten IV. Sixtus pápa megbízásából. Pénzt gyűjtött az oszmán birodalom elleni keresztes hadjárathoz. A Szentszék ebben a bullában hirdette meg, hogy néhány főbenjáró bűn kivételével teljes bűnbocsánatot nyernek mindazok, akik hozzájárulnak anyagilag a hadjárat támogatásához.

A megtalált öt nyomtatványt valószínűleg még a XV. században használták fel a könyvkötészetben, miután a bulla már aktualitását vesztette. Ez az újrafelhasználás akkoriban elterjedt gyakorlat volt, és nemegyszer nagy felfedezésekre ad lehetőséget.

A 15x17 centiméteres dokumentumokról egyelőre nem derült ki, hogy ki nyomtatta. 1473-ig Kasztíliában csak a heidelbergi Parix mester dolgozott, ő nyomtatta ki az Aquila Fuente-i zsinat című könyvet, amelyet az első, Spanyolországban nyomtatott könyvként ismernek. Ő azonban kerek vagy római betűket használt, míg a bullát gót betűkkel nyomtatták, kasztíliai nyelven pergamenre, amelynek csak az egyik oldalát használták.

Torquemada

A történelem leghatékonyabb vallási elnyomó eszközének, a spanyol inkvizíciónak a megalapítója Tomás de Torquemada fiatalon beállt a Domonkos-rendiek valladolidi Szent Pál kolostorába. Innen később Segoviába került, a Szent Kereszt kolostorba, melynek perjele lett. Ettől kezdve alábbhagyott önmegtartóztatása, és kiderült róla, hogy a hatalom kísértésének nem képes ellenállni. Segovia városa - 1473-ban, amikor Izabel hercegnőt királynővé koronázták - már fontos szerepet játszott Kasztíliában: a királynő politikai védőbástyájává vált. A Szent Kereszt kolostor perjele ekkor lett a királynő titkárának és kincstárnokának, Hernán Núnez de Arnaultnak a gyóntatópapja, majd egyre feljebb hágott a hatalom lépcsőin.

1483-ban lett az egész Ibériai-félsziget főinkvizitora. Vallási türelmetlenségének többezer máglyára küldött, úgynevezett autodafén - vagyis "hitvégzésen" - megégetett vagy rettenetesen megkínzott személy esett áldozatul. Ő űzette ki a zsidókat az Ibériai-félszigetről. Torquemada olyan végtelen hatalommal bírt, hogy néha még a katolikus királyt, Ferdinándot is megfenyegette.

Római vízvezeték

A segoviai vízvezetéket, az ókori mérnökök tudományának és művészetének bámulatos öröksége. A város leghíresebb jelképei közé tartozik a római vízvezeték, valamint az Alcázar erőd. Segovia római vízvezetéke, pontosabban vízvezetékhídja (spanyolul Acueducto de Segovia) az Ibériai-félsziget egyik legjelentősebb római kori műemléke. A kasztíliai város jelképe, amely a címerében is szerepel. 1985-től – az óvárossal együtt – a Világörökség részét képezi.

A vízvezeték Krisztus után 90-ben épült egy csatorna lefolyásánál, amely vizet vitt egy 14 kilométerre fekvő falu vízgyűjtő medencéjéből Segoviába. A rámaiak nagy gránitkövekből, habarcs nélkül, boltíveket építettek, amelyek 29 méter magasra emelkednek az utcák felett. Az UNESCO 1985-ben Világörökségnek nyilvánította a remekművet.