Székesfehérvár látnivalók, nevezetességek

Királysírok: Középkori Romkert - Nemzeti Emlékhely 

Romjaiban, részlegesen feltárva is lenyűgöző a Szent István király által alapított székesfehérvári Szűz Mária királyi prépostság temploma a mai városközpontban. Az építményről meggyőzően ír Szent István XI. századi életrajzírója. "Nagy és csodálatos mívű bazilikát kezdett építtetni, a kórus falán tarka vésetekkel, márványlapokból kirakott padlóval... oltárdísz és más ékesség, az oltárok körül színaranyból kalapált tábla" - szól István nagyobbik legendája.

István király 1018-ban helyezte át székhelyét Székesfehérvárra és végső nyughelyének is e helyet választotta. A sírtemplomként épített királyi bazilika hatalmas méretei ellenére a király magánkápolnája volt. Őrzőhelye a királyi kincstárnak és ereklyekincseknek, az ország levéltárának. István még éltében kijelölte a templom és a hozzá tartozó prépostság jövendő pályáját. A bazilika alapításától a török hódításig a középkori magyar történelem legfontosabb, legszentebb helye volt. Itt koronázták és temették el királyainkat, itt nyugodtak Szent István hamvai.

Székesfehérvár 1601-es ostromakor, amikor is a keresztény seregek visszafoglalták az 1543 óta török kézen lévő várost, a lőporraktárnak használt templom felrobbant. Kövei szétszóródtak, romjai a XVII. század végéig álltak, egyes kápolnáit még a XVIII. század végéig használták. Végső pusztulása a püspöki palota építéséhez kapcsolódik, akkor, 1800 körül tűntek el a föld színéről maradványai.

Az egykori koronázó templom első tudományos leírása a romok elbontásának idejére esett (1806, 1818, 1827). Ezt követően 1848 decemberében ásatást vezetett Érdy János, a Magyar Nemzeti Múzeum őre. Ekkor leltek rá III. Bélának és feleségének, Antiochiai Annának érintetlen sírjára. A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére Henszlmann Imre folytatta a szabadságharc miatt félbeszakadt kutatásokat a bazilika területén 1862-ben, 1874-ben és 1882-ben, feltárva a templom jelentős részét és egyéb épületrészeket is, például Mátyás király sírkápolnáját. A következő ásatási dátum 1936-37, ekkor a Műemlékek Országos Bizottsága ismét feltárta és konzerváltatta a bazilika romjait. Szent István halálának 900.századik évfordulóján, 1938-ban nyílt meg a főhajót és az északi mellékhajót bemutató romkert. Kralovánszky Alán nevéhez fűződnek az 1965-től 1993-ig tartó munkálatok, amelynek eredményeképpen csaknem a teljes épület egésze ismertté vált, ő határozta meg Szent István és Imre sírját is.

A történelem viharaiban csak egyetlen királysír maradt sértetlen a bazilikában: III. Béla és felesége, Châtillon Anna sírját 1848-ban találtak meg a templom déli oldalhajójában csatornaásás közben. Az azonosítás viszont bizonytalan, több jel mutat arra, hogy a királyi csontok Könyves Kálmánnak és hitvesének, Hauteville-i Felíciának a maradványai. Erre utal egy a sírban talált körmeneti kereszt, amit csak püspökök sírjába volt szokás temetni, és Kálmán király volt az egyetlen uralkodó, aki megkoronázása előtt püspök volt.

Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont

A látogatóközpont a Nagyboldogasszony székesegyház történetét mutatja be. 

Az épület 400 négyzetméter alapterületű földszintjén az egykori koronázóbazilika bejáratát szimbolizáló, rekonstruált kapun keresztül lehet belépni a kiállítótérbe. A 350 négyzetméteres pinceszinten kaptak helyet az értékes kőanyagok, a második emeleten pedig múzeumpedagógiai foglalkoztató van, valamint a prépostság és a bazilika kutatástörténetét bemutató tárlat látható.

A kiállított kövek nem pusztán faragványok a középkorból, azok ezer évvel ezelőtt a Szent István által alapított bazilika alkotóelemei voltak, és így megtestesítik mindazt, ami a magyarságot jelenti, ezért is kapta az állandó tárlat a Solium Regni - Az ország trónusa címet.

Szent István Bazilika

A székesfehérvári királyi koronázótemplom a középkori Európa egyik, a királyi Magyarország legnagyobb temploma volt. Szerepét pusztulása és a török kiűzése után a már korábban, Géza fejedelem által épített, IV. Béla által átépített plébániatemplom vette át, amely most kívülről teljesen megújult.

A székesegyház helyén egykor Géza fejedelem sírkápolnája állt, majd a IV. Béla által 1235-ben emeltetett gótikus templom, amelyet a törökök dzsáminak használtak. Kiűzésük után 1688-tól városplébánia. Renovációja és barokk átépítése 1771-re fejeződött be. 1777-től székesegyházként, 1938-tól kisbazilikaként funkcionált.

Szent István Király Múzeum 

A székesfehérvári Szent István Király Múzeum főépületét, a műemléki védettség alatt álló egykori rendház épületét 1756-ban építették, sokáig ennek megfelelően is használták és csak 1980-ban kapta meg a múzeum a barokk stílusú épületet.