Nagykanizsa látnivalói, kirándulóhelyei

1245-ből származik Nagykanizsa első írásos említése.

LÁTNIVALÓK

Alsóvárosi templom

Legjelentősebb műemlék az Alsóvárosi templom, mely a vár tégláiból épült 1702-14 között, barokk stílusban. Érdekessége a szenteltvíztartó, amit eredeti török sírkőből faragtak.

Nagykanizsai vár

Kanizsa vára 1323-ban Károly Róbert oklevelében szerepel először. A várnagy az Osl nemzetségbeli Lőrinc volt, az ő leszármazottai vették fel később a Kanizsai nevet. Szigetvár eleste után (1566) a vár a déli végvárvonal legfontosabb elemévé vált. A várat 1568-1571 között a híres törökverő, Thúry György várkapitány védte. A vár 1600-1690 között török fennhatóság alatt állt; itt alakították ki a törökök az ország negyedik vilajetközpontját.

1690. április 13-án Batthyány Ádám szabadította fel a várat, I.  Lipót császár pedig 1702-ben a többi más várral együtt rendi felkeléstől tartva leromboltatta. 

Thúry György egykori várkapitány, a Dunántúl oroszlánjának is titulált vitéz Léva, majd Várpalota, életének utolsó éveiben pedig Kanizsa várkapitánya volt, akiről úgy tartják, 600 párbajban győzött. Vitézségéről és a török elleni küzdelmeiről a nyugati krónikák is megemlékeznek. A kanizsai várat 1567-től 1571-ig védte, mígnem 1571 április másodikán a törökök a közeli Orosztony határában halálos csapdába nem csalták. Mint megbecsült ellenfelet, levágott fejét Konstantinápolyba, a szultán elé vitték.

Hosszúsági kör

Nincs az országban még egy olyan hely, amit egy hosszúsági kör „keresztülszelne”! Nagykanizsa átmegy a 17. hosszúsági kör és még emlékműve is van.

KIRÁNDULÓHELYEK

Csónakázó-tó

A Csónakázó-tónál álló kilátó a város és környéke modernkori történelmének egyik legfőbb szimbóluma. 

A tiszta levegőjű „Csó-tó”, Kanizsa ékköve mára igazi pihenőövezetté alakult. Partján izgalmas lehetőségek várnak, hiszen közel 4,5 kilométernyi kerékpározásra és kocogásra is alkalmas sétány fut körbe a tó körül, a parkerdőben pedig számos trekking- és nemzetközi színvonalú XCO-pálya kanyarog. A tó partján található a military lovaspálya, amelyen díjugratók és fogathajtók is hódolhatnak szenvedélyüknek. Ha valaki vízre szállna, vízibiciklit, csónakot, kajakot lehet kölcsönözni. A gyerekeket pedig a város legnagyobb, többgenerációs játszótere várja az erdei tornapálya és a Madárerdő tanösvény szomszédságában.

A tó keleti felén a Dunántúl legmagasabb, 48 méteres kilátója – egy hajdani olajfúrótorony – magasodik. 

A nagykanizsai kilátót 1971-ben állították fel a kanizsai Csónakázó-tó keleti felén, majd egy nagy felújítás után 2018-ban újra átadták. Népszerű látványosság a helyiek és a turisták körében egyaránt.

A ma 100 tonna súlyú, 48 méter magas két szintes kilátó eredetileg egy olajfúrótorony volt, amit a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár selejtezett le. Ezután a Csónakázó-tó keleti felén állították fel, és vált a város látványosságává. A tetejére 230 lépcső visz fel, ahonnan remek kilátás nyílik a környékre. Sajnos, a kilátó sokszor van bezárva műszaki okok miatt. (részletek)

Kirándulás kerékpárral

Közel tíz kilométernyi kerékpárutat építettek, cél a turisztikai célpontok összekötésének megteremtése Nagyrécse, Nagybakónak és Újudvar településeken. A szakaszok együttesen csaknem tíz kilométer hosszúságúak, ebből majdnem két kilométernyi újonnan építendő pálya, nyolc kilométert pedig a meglévő utakon jelöltek ki kerékpározható útvonalként.

Az öt szakaszból álló beruházás csatlakozik a Nagykanizsa és Zalakaros közötti kerékpárúthoz, illetve elérhetővé teszi Nagybakónakon a sokak által kedvelt Kőszikla-szurdokot, illetve Újudvaron a TV-tornyot. 

Miklósfai arborétum

Az arborétum 28 hektáros területen helyezkedik el. Az erdőt zömében fenyők teszik ki, ezek közül többségben vannak a mammut, luc, douglas és erdei fenyők.

A legidősebb fa a központi téren található tölgyfa ami több mint 130 éves.

A bejárattól nem messze található a pihenő rész, amely padokkal, asztalokkal és szalonnasütőkkel van ellátva. Ide rálátást nyújt az erdészház, ahol vezetékes víz, villany található, ugyanakkor 3 helyiségre osztható. Egy 30 férőhelyes nagyterem, egy konyha és egy pihenőszoba, ami általában az erdész pihenőhelye. A parkerdő déli oldalán, a kerítésen kívűl egy fenyveserdőn keresztül vezet az út a festői környezetben lévő miklósfai horgásztóhoz. A tavat egy félsziget osztja ketté, a rajta lévő esőbeálló kunyhót, egy, a víz felett átfutó fahídon lehet megközelíteni. 

Nagybakónak

Kőszikla-szurdok 

Népiesen “Kicikla” a környék egyedülálló vízmosása. Felső pannon-tengeri homokkőbe, márgába ékelődve, csodálatos formájú homokkő sziklafalak közé csalja a kíváncsi utazókat.

A meder vize a rétegesen elhelyezkedő homokkő alól és az úgynevezett könnyező falakból szivárog. Egyedülálló mikroklímának köszönhetően a sziklákat nagy telepekben borítja a májmoha. A természeti képződményt az Árpád-forráshoz vezető útról É-Ny-i irányba haladva (útjelző tábla) lehet a legkönnyebben megközelíteni.

Árpád-forrás 

Egy kis völgyben fekszik a település legnépszerűbb, gyermekek és idősek számára is könnyen megközelíthető kirándulóhelye. A két kiépített forrás adta tiszta, finom ivóvíz, tűzrakó hely, padok, asztalok teszik kényelmessé a pihenést. Az Árpád-forrást az Arany János utcát követő földúton, az erdő felé egyenesen haladva lehet a legkönnyebben elérni.

Csibiti -völgy

Nagybakónaktól É-Ny-i irányban az újudvari Tv-torony felől és Rigó-hegyen keresztül is megközelíthető erózió alkotta mély völgy, amelynek aljában a Csibiti-forrás és annak vizét felfogó mesterséges tó található. A völgy Újudvar település helyi védelme alatt áll zalai viszonylatban páratlanul gazdag élővilága miatt.