» Magyarország

» Magyarország » Budapest


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Gül Baba türbéje egy 16. században épült török sírkápolna a budapesti Rózsadombon.

Gül Baba, a Rózsák atyja, bektási dervis, azaz harcos muszlim szerzetes volt, aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára, és a legenda szerint a város elfoglalásának hálaadó ünnepén, 1541. szeptember 2-án halt meg a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony templomban. Tiszteletére díszes temetést rendeztek, amelyen maga I. Szulejmán szultán is részt vett, sőt, a legenda szerint beállt a koporsóvivők közé is.

Arabul feljegyzett nevét többféleképpen olvasták. A legtöbben a gül olvasatot és annak rózsa jelentését fogadták el. Egyes források szerint azonban Kel Babának hívták. A kel szó kopaszt jelent, és a török szerzetes koponyája is tar volt. Egy legenda szerint Gül Baba nevében a rózsa a tisztaságot jelképezte, mivel messze földön ismert volt tisztaság-szeretetéről. Az a legvalószínűbb azonban, hogy a dervisek a gül szót átvitt, misztikus értelemben használták. Gül Baba valóban Rózsa apó volt, de nem a földi rózsa, a mulandó világ kedvelője, hanem jeles dervis, a bektási rend rózsafája.

Gül Baba sírja fölé 1543-1548 között Jahjapasazáde Mehmed budai pasa emelt mecsetet, amely ma Gül Baba türbéjeként ismert. Még ugyanebben az évszázadban a bektási rendhez tartozó dervisek kolostort építettek a türbe mellé. Az épületegyüttesre való első írásos utalás egy 1559-ből való adóösszeírásban maradt fenn az utókorra. 

A törökök már régen is oly nagy becsben tartották, hogy az 1699. január 26-ai karlócai békében - amely lényegében török hódoltságunk megszűntét jelentette - a szultán megbízottai feltételként kikötötték a budai síremlék fennmaradását.Törökkori magyarországi építmények közül valószínűleg máig ez a sírkápolna a legismertebb a muszlim világban.

A törökök kiűzése után, 1690-ben a türbe és az azt övező terület a jezsuitáké lett, akik barokk stílusú keresztény kápolnává alakították át. A 19. század elejétől ismét egyre több mohamedán érkezett Gül Baba síremlékéhez, amely hamarosan közkedvelt zarándokhellyé vált.

1914-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a türbét műemlékké nyilvánította, s az 1915-ös felújítási munkák során megtalálták Gül Baba földi maradványait is. 

Történetében később fontos szerepe volt annak, hogy Buda 1944-45-ös ostroma alatt Wágner János építőmester villája úgy óvta a türbét, mint ékszerdoboz a drágakövet. A mester ugyanis annak idején mintegy a villájába foglalta bele a türbét. Wágner, ennek az 1870-ben épült villának, nyári laknak a gazdag tulajdonosa volt egyébként a Feszl Frigyes tervezte pesti Vigadó kivitelezője is.

A II. világháborúban megsérült épületet a Fővárosi Műemléki Felügyelőség 1960-ban állította helyre. 1962-ben Pfannl Egon építész kezdte meg a restaurálást, visszaállította az eredeti türbeformát. Az 1970-es évek elején lebontották a Wágner-villát.

Az 1996-97-es restauráció során az egykor a türbe köré épített magánvilla támfalait megtartották, és nyitott oszlopcsarnokot
emeltek rajta. A villa északi alagsorából török kávézót, illetve a Budapesti Történeti Múzeum számára kiállítóhelyet alakítottak ki.

A türbe és környezete 2018-ban ismét felújításon esett át.

Tartomány:Budapest
Település:Budapest
Cím:Gül baba türbéje
GPS: 47° 30′ 57.49956″, 19° 2′ 5.66113″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó