Galyatető

A csúcson található az 1934-ben átadott, az eredetileg 17 méter magas Galya-kilátót felújításakor 13 méterrel megtoldották.

2015-ben elnyerte a Média Építészeti Díját (MÉD) Épület kategóriában és a MÉD közönségdíját is Épület kategóriában. 2016-ban pedig a legrangosabb amerikai online magazin az Architizer közönségdíját kapta meg, amely díjjal a kilátót 2015 legjobb építményei közé sorolták, majd ebben az évban pedig a 2016 American Architecture Prize (AAP) arany fokozatát is "restaurálás és felújítás" kategóriában.

Tetőterasza 360°-os panorámát biztosít: kelet felé a kéklő Bükk látható, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát tájai, északra pedig a szlovák hegyvonulatokat figyelhetjük meg. Tiszta időben a Mecsekig, illetve a Magas-Tátráig is ellátni.

Az épület belsejében három bivakszállást alakítottak ki. Nyers beton falaikon kerek ajtók és szintén kerek, színes üveggel fedett kajütablakok találhatók. Amikor nincs vendég, a programozható lámpa éjszaka érdekes díszfényeket ad az épületnek.

A kilátóba 200 Ft-os érmékkel működő beléptető kapu biztosítja a bejutást. Az épület éjszaka zárva van.

A Galyatetőn található Nagyszálló várhatóan 2025-ben nyílik meg ötcsillagos luxusszállóként. Galyatető emblematikus épülete eredetileg is állami luxusberuházásként épült az 1930-as évek végén, falai között számos híresség fordult meg, közülük is a legjelentősebb visszatérő vendég – 20 éven át – Kodály Zoltán volt feleségével.

Kodály Mátraszentimrén népdalokat is gyűjtött, de az is természetes volt neki, hogy galyai kápolnában – ahol a legenda szerint a híres Csendes misét komponálta – többször is helyettesítette a gyöngyösoroszi kántort, aki télen, a nagy hóban nem jutott fel időben a misére. Viccelődve galyai segédkántornak is hívta magát a világhírű zeneszerző, akiről később a kápolna a nevét kapta.