» Magyarország

» Magyarország » Komárom-Esztergom » Dunakanyar


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Esztergom leghíresebb látnivalója Magyarország legnagyobb temploma, az esztergomi bazilika.

Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház

Az esztergomi várhegyen a 10. század óta áll templom. Az elsőt Géza fejedelem építtette Szent István, az első vértanú tiszteletére. A hagyomány szerint itt született fia, Szent István király. Szent István 1001-ben alapította meg az esztergomi érsekséget, és 1010-re már állt a mai bazilika helyén a Szent Adalbert-székesegyház. A 12. században részben leégett, majd újjáépített templomot az Esztergom 1543-as török megszállását követő időkben hagyták lepusztulni.

Fél évszázaddal később, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csak a Bakócz-kápolna - a hazai reneszánsz építészet vörös márvány műremeke - maradt épségben.

A romok helyére már a 18. században új templomot terveztek, de Barkóczy Ferenc érsek elképzelései nem váltak valóra. Rudnay Sándor hercegprímás 1820-ban Ludwig von Remy udvari főépítészt kérte fel a tervezésre, de végül a Remy mellett dolgozó Kühnel Pált bízta meg a munkával. Kühnel Pál hatalmas épületegyüttest álmodott a Várhegyre, a bazilika kupolás épületéhez csatlakozó palotaszárnyakkal, érseki palotával, szemináriummal és kanonokházakkal. A grandiózus tervből csak a székesegyház és a kanonokházak egy része valósult meg.

A székesegyház alapkövét 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén tették le. Az építkezést vezető Packh János - Kühnel Pál unokaöccse - módosította az alaprajzot és a homlokzaton is változtatott. A Bakócz-kápolnát 1600 darabra szétbontva, tájolását megváltoztatva, a bazilika oldalkápolnájaként őrizte meg. Rudnay Sándor érsek 1831-es halála után csak 1839-ben, Kopácsy József kinevezése után folytatódott az építkezés. Packh Jánost ugyanebben az évben meggyilkolták, és az új érsek az egri székesegyház terveit készítő Hild Józsefet kérte fel a munkára.

Hild József a kupolát a korabeli Magyarországon újdonságnak számító módon, vasszerkezettel építette meg, valamint megemelte és oszlopokkal fogta körbe a kupoladobot, amivel fokozta az épület monumentális hatását. Kopácsy József 1847-ben bekövetkezett halálakor az épület már be volt boltozva, és fenn volt a kereszt a kupolán.

A székesegyházat Ferenc József jelenlétében az új hercegprímás, Scitovszky János 1856. augusztus 31-én szentelte fel, bár a főhomlokzat oszlopos előcsarnoka még befejezetlenül állt és a déli harangtorony is hiányzott. Az építkezés Lippert József irányítása alatt fejeződött be, a zárókövet 1869. november 1-jén, már Simor János érseksége idején helyezték be, mai formáját pedig csak 1886-ra nyerte el.

Szent Anna-templom, közismertebb nevén kerektemplom

A török elől menekülő Várady Pál esztergomi érsek 1543-ban Nagyszombatba helyezte át székhelyét, és az érsekség csak 1820-ban költözhetett vissza. A székvárosba hazatérő Rudnay Sándor hercegprímást ünneplő tömeg fogadta a budai és a komáromi út találkozásánál. Rudnay Sándor ezen helyen, a ma az ő nevét viselő téren építtette fel a Szent Anna-templomot.

A templom tervének elkészítésével Packh Jánost, a bazilika építésének vezetőjét bízta meg, aki a római Pantheon mintájára szerkesztette meg a tervet, hogy alkalma legyen gyakorolni a kupolaépítést, mielőtt hozzákezdene a bazilika nagyobb méretű kupolájához.

A templom alapkövét 1828-ban tették le, az épület 1837-re készült el.

Duna Múzeum

A fiatalok érdeklődését is felkeltő, az élményeken keresztüli ismeretszerzést támogató új állandó kiállítás nyílt meg VÍZeum névvel 2019 őszén az esztergomi Duna Múzeumban.

A kiállítás a legfrissebb kutatási eredmények alapján, közérthetően mutatja be a víz és a vízgazdálkodás világát. A több iskolai korcsoportot megszólító múzeumpedagógiai módszertannal átadott tudás átadását a legmodernebb digitális technológia segíti.

A tárlaton nincs ajánlott útvonal, mindenki szabadon járhatja körül a témákat képekkel, animációkkal és interaktív tartalmakkal annyi információt összegyűjtve, amennyi érdekli. A kiállítás bemutatja a vízgazdálkodás múltját és jelenét, a vízzel kapcsolatos innovációkat, szemlélteti a víz erejének felhasználását, téma a folyók szabályozása, a hajózással kapcsolatos érdekességek, a klímaváltozás, a fürdés története. Külön rész foglalkozik a Balatonnal, az ásványvizekkel és a szódavízzel.

Felújították a régi tárlaton is kedvelt "vízgépet", amely most fényekkel, narrációval kiegészítve mutatja be a víz erejének sokféle hasznosítását. Láthatók a vízhez kapcsolódó mesterségek is, mint a bolgárkertészek, a Duna-víz árusok, a faúsztatók, a vízimolnárok, halászok vagy az aranymosók, mivel a Duna kisalföldi szakasza Európa egyik gazdag aranymosó helye volt.

A kiállítás figyelemfelkeltő része lesz a víz halmazállapotainak bemutatása, ahol szemléletesen, játékos formában, jelenítik meg a három forma jellemzőit. A vízügyi témáknál külön fejezetet kap többek között az árvíz, a belvíz, a folyószabályozás, a vízügyi műtárgyak és az öntözés.

Minden témának felvázolják a történeti hátterét és eljutnak a jelenig. Így bemutatják, hogyan változik a Föld vízkészlete, a klímaváltozás milyen hatással van az élővilágra és a vízügyi szakemberek milyen feladatokkal szembesülnek az éghajlatváltozás hatásai miatt.

A kiállítás egyik különlegessége a hajózással foglalkozó rész, ahol dunai hajók makettjeit, történeti tárgyait vonultatják fel. A látogatók számára pihenőhelyet alakítottak ki, ahol a terem két oldalfalán és a plafonon lévő kijelzőkön filmek, animációk futnak, valamint nyugalmat sugárzó fények és zene uralkodik.

A Duna Múzeum a magyar vízügy történetével, a hazai vízgazdálkodással kapcsolatos muzeális értékű tárgyakat, dokumentumokat gyűjti. Évente átlagosan 20 ezer látogató számára kínálja a vízzel való találkozás, a vízről való játékos ismeretszerzés lehetőségét.

A múzeum Esztergom belvárosában, az egykori főkáptalan épületében található.

Vaskapu hegycsúcs

A Vaskapu egy Esztergom óvárosától keletre található, 404 méter magas hegycsúcs, a Maróti-hegyek legalacsonyabb tagja. A hegy nagyban befolyásolja a város arculatát, mert a Vaskapu és a Duna által közrefogott kis területen így alakult ki a kisvárosias városkép szűk utcáival. A Vaskapu keleti oldalán több kisebb csúcs is található, amely népszerű kirándulóhely. Ez annak is köszönhető, hogy autóval is jól megközelíthető, a belvárosból aszfaltút is vezet a Vaskapura, ahonnan belátni az egész várost, a Garam torkolatát, a Dunakanyart. Tiszta időben akár egészen a mohi atomerőműig is el lehet látni.

A hegycsúcson található egy menedékház állatsimogatóval, étteremmel.

Tartomány:Komárom-Esztergom
Cím:Esztergom
GPS: 47° 47′ 8.51172″, 18° 44′ 25.20564″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó