Badacsony a finom borok, a bazalt és a legendák birodalma, ahol szinte minden épületnek saját története van.
Badacsonyi Borvidék
Balaton-felvidék egyik legkedveltebb borvidékén a talaj és a napfény, a Balaton víztükre és a mediterrán jellegű éghajlat, az ott élő emberek szőlő iránti szeretete és szakértelme harmonikus, tüzes, jellegzetes karakterű borok készítését teszi lehetővé.
Badacsonyi Borvidék termőhelyei: a Badacsony-hegy, a Szent György-hegy, a Kisörsi-hegy, az Ábrahám-hegy, a Tóti-hegy, a Csobánc és a Hajagos-hegy ismert és feltörekvő pincészetei.
Kisfaludy-ház
A 437 m magas tanúhegyre sétálva érdemes megállni a híres Kisfaludy-háznál, a Szegedy Róza-háznál és a Rózsakőnél, vagy Badacsonytördemic irányából indulva felkapaszkodni a bazaltkövekből épített Bujdosók Lépcsőjén.
A közelében fakadó Klastrom-kút hűs vizével szomjunkat enyhíthetjük. Kitűnő ivóvíz, hőmérséklete télen-nyáron 4-5 Celsius fokos. Közelében állt egykor a Szent Imréről elnevezett pálos kolostor. A néphagyomány azt tartja, hogy a kolostorban lakó szerzeteseknek adományozott szőlőben termelték először a francia, burgundi eredetű “pinot gris”, azaz szürkebarát nevű szőlőt, amelynek bor híressé tette Badacsonyt.
A Bujdosók lépcsője igazi kihívás a turistáknak, de ha eljutnak a tördemici kilátóig csodálatos panorámában gyönyörködhetnek. A Bujdosók lépcsője az Országos Kék Túra útvonalán van, összesen 464 lépcsőfok fáradságos leküzdése után juthatunk el a hegy tetejére. A lépcsőt természetes, megmunkálatlan bazaltkockákból 1936-ban építették. Szerencsére több helyen is találunk kiépített pihenőhelyeket, amelyek híres kurucok nevét viselik (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna).
A lépcsősor a Czinka Panna pihenőjénél egy esőbeállónál ér véget.
A kétnyelvű ismertetőtáblákkal ellátott tanösvény a vulkáni hegyek geológiai, botanikai, zoológiai és tájhasználati módját ismerteti. Utunk során tanulmányozhatjuk a bazalt formakincsét, az egykori bányafalakat. A feltáruló földtani látványosságok bemutatják az egykori földtörténeti események egy-egy pillanatát.
A szabadon látogatható hossza: közel 4 km. Megközelíthető a Badacsony-hegy déli oldalán a Kisfaludy-ház felől.
Állomásai:
Rózsa-kő: A hegyoldalról lehasadt bazalttuskó valószínűleg Kisfaludy Rózájáról kapta a nevét, amelyet 1886-ban be is véstek a szikla oldalába. A néphit azután fontos szerepet adott a kőnek: a hagyomány szerint, ha egy fiú és egy leány a Balatonnak hátat fordítva leül rá, még abban az esztendőben jegyesek lesznek… Sőt, elég, ha a kedveséért sóhajtó leány ül rá, szerelmük ez esetben is beteljesedik…
Páholy-kilátó: A Páholy kilátóhoz vezető hosszú lépcsősor fáradalmai után a Balatonra és a környező hegyekre nyíló csodálatos panoráma kárpótol bennünket. Hertelendy Károly a 19. század közepén Zala vármegye alispánjaként felkarolta és támogatta a balatoni hajózás megindításának ügyét s a róla elnevezett emlékműtől szép kilátás nyílik a tomaji öbölre és az Örsi-hegyre.
A Kisfaludy-kilátó: A kilátó a 438 m-s magassági pontnál épült. Erkélyéről a Tapolcai-medence és az azt övező hegyek látványa tárul elénk. A természetvédelmi területen álló torony tetejéről páratlan panoráma nyílik a tanúhegyekre - Szent
György-hegy, Csobánc, Gulács - és a Balatonra. A Kőkapu kőoszlopai jól szemléltetik a víz és a szél erejét. A természeti erők eróziós munkája nyomán létrejött hatalmas, még álló bazalttornyok körül a ledőlt, széttöredezett oszlopokból valóságos kőtenger, kőfolyás alakult ki.
Klastrom-kút: A közelében fakadó Klastrom-kút hűs vizével szomjunkat enyhíthetjük. Kitűnő ivóvíz, hőmérséklete télen-nyáron 4-5 Celsius fokos. Közelében állt egykor a Szent Imréről elnevezett pálos kolostor. A néphagyomány azt tartja, hogy a kolostorban lakó szerzeteseknek adományozott szőlőben termelték először a francia, burgundi eredetű “pinot gris”, azaz szürkebarát nevű szőlőt, amelynek bor híressé tette Badacsonyt.
Rodostó turistaház: 1936-ban, magyaros stílusban épült, Rákóczi Ferenc és bujdosó társának emlékére. Falán két táblát helyeztek el. Az egyik Rákóczi és társai emlékét őrzi. A másik táblára azok nevei kerültek, akik munkásságukkal sokat tettek a hegy megmentéséért, többek között azért, hogy beszüntessék a Badacsony létét fenyegető robbantásos bazaltkitermelést. A Bujdosók lépcsője összesen 464 lépcsőokból áll. Pihenõőkel elválasztott szakaszait a kuruc kor nevezetes személyeiről (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna) nevezték el.
Tördemici kilátóhely: a kilátópontról a Szent György-hegy tetejénél bazaltorgonás, lejjebb pincékkel, présházakkal teleszórt oldal tűnik elénk, balra Szigliget várának romja trónol az egyik dombtetőn, azután a balatonedericsi Sárkány-erdő, jobbra a Kőorra, a Csobánc, a Gulács. A távolban a Keszthelyi-hegység vonulatai kéklenek.
Ranolder-kereszt: A hegy fennsíkjának déli, éles párkányán, mintegy 400 m magasan álló, óriási kőkeresztet Ranolder János veszprémi püspök emeltette 1857-ben. A kereszt egy-egy nagyobb darabját 40 bivallyal vontatták fel a hegyre. A Balaton lélegzetelállító panorámájára tekinthetünk mellőle. A Harangozó-bérc a Ranolder-kereszt alatt levő kilátóhely. A nép “gyapjúzsákoknak” nevezte el az itt magasodó bazaltoszlopokat és tornyokat. Eötvös Károly, a Balaton híres kutatója leírta, hogy ha a kinyúló kőpadot kalapáccsal megütik olyan hangot ad, mintha óriási harang kondulna meg.
Kisfaludy Sándor-kilátó
A Badacsony hősszerelmes költőjéről elnevezett kilátó a tanúhegy legmagasabb pontján, 437 méteres magasságban található. A különleges formájú, 18 méteres építmény legfelső teraszáról a Tapolcai-medence vulkanikus hegyeit és a Káli– medencét láthatjuk, de tiszta időben a Tihanyi– félsziget is kivehető. A tanúhegyek azonosítását egy 360 fokos panorámakép segíti. Útközben érdemes meglátogatni a hegyen sorakozó bor lelőhelyeket, és a legendás Rózsakövet.
A Kisfaludy-kilátóhoz három turistaútvonal vezet: a Kőkapu támfalai között, a Hertelendy lépcső lépcsőfokai, és a Bujdosók lépcsője. Az útvonalak mentén kiépített kilátópontok tűzrakó helyeket, asztalok és padok vannak. A túrázókat új iránymutató táblák tájékoztatják a táj látnivalóiról, a többi között a jellegzetes bazaltkő-képződményről, a Kőkapuról és a legendás Rózsakőről.
Ranolder-kereszt
A keresztet Ranolder János veszprémi püspök állíttatta Badacsony 400 méter magas déli peremére, a Harangozó Börc sziklája fölé 1857. szeptemberében. A hatalmas alkotás nemcsak a környék, de Magyarország egyik legismertebb keresztje is; regék, mondák és versek ihletője, idegenforgalmi látványosság.
Itt született meg a badacsonyi népköltészet egyik gyöngyszeme, a Harangozó Börc mondája is. Az elnevezés a kereszt alatt fekvő sziklapad egy részét jelöli, ami szabadon nyúlik ki a levegőbe. Ha a kinyúló sziklát kalapáccsal, vagy egy kődarabbal megütik a harang kondulásához hasonló hangot ad, amely messze elhallatszik a magasból. Ilyenkor mondják, hogy szól a Harangozó Börc. A börc kifejezés bércet, vagyis sziklaszirtet jelent.
A néphagyomány szerint a püspök annyira varázslatosnak tartotta a helyet és az innen nyíló kilátást, hogy uradalmai kormányzójának meghagyta, a Badacsony-hegy tetejére állíttasson egy óriási keresztet, hogy az ide látogatóknak eszébe jusson, ilyen csodát csak az Isten tud alkotni.
Ökoturisztikai látogatóközpont Badacsonytördemicen a Balaton-parton
Itt lehet bérelni eszközt a vízi tanösvény megtekintéséhez: a tanösvényen a Balaton-parton fészkelő és ott átutazó madárvilágot, a nád élővilágát lehet felfedezni.
Értékeld te is!