Symi

Symi nevét egy nimfáról kapta. Idősebb Plinius azonban úgy vélte, hogy neve a majmot jelentő scimmia görög szóból származik.

Homérosz Iliaszában a sziget Nireusz király birtoka, aki a trójai háborúban három hajóval a görögök oldalán harcolt. Az ókorban még erdős Symi szigete igen híres volt hajóácsairól. A hagyomány szerint itt építették az argonauták Argó nevű hajóját is. Thuküdidész szerint a peloponnészoszi háborúban i. e. 411-ben a sziget közelében nagy tengeri csatára került sor, amelyben egy spártai hajóraj legyőzte az athéniakat.

A sziget a rómaiak után a bizánciak uralma alá került, majd a 14. században – Rodosszal együtt – a Szent János lovagrend szerezte meg. A hajóépítés virágzott a Szent János-lovagrend idején, valamint az 1522-től azt követő török uralom alatt is. I. Szulejmán oszmán szultán az itt gyűjtött kitűnő szivacsokért és a hajókért cserébe kiváltságokat is biztosított a sziget lakóinak.

A 19. századra a helybéliek meggazdagodtak a szivacshalászatból. Az ekkor, egységesen neoklasszicista stílusban épült polgári házakból alakult ki a település mai megragadó látképe. A faállomány kitermelésével és a gőzhajók megjelenésével párhuzamosan a hajóépítés visszaesett, a szivacshalászatot pedig a túlhalászás mellett a 20. század elején pusztító szivacsvész tette tönkre.

A szigeten nincs természetes ivóvíz, azt tankhajókkal Rodoszról szállítják.

Az áprilistól októberig tartó szezon alatt naponta érkeznek nagy, zsúfolt kirándulóhajók a szigetre főleg Rodoszról. 

A sziget török partok közvetlen közelében helyezkedik el, a legkisebb távolság 8 km. 41 kilométeres hajóút választja el Rodosz szigetétől.

Látnivalók

Az egyik lenépszerűbb hely a szigeten  Jialosz (Gialos) hegyekkel körülölelt kikötője számít, a partok itt tele vannak éttermekkel, bárokkal és különböző boltokkal is.

Ezen a környéken található az óvárosnak mondható Chorio-negyed, amelyhez a kikötőből több mint 350 lépcsőfok vezet. Erre helyezkedik el a 15. században épült vár, valamint a helyi archeológiai múzeum is.