Klimt nyomában Bécsben

ÉLETE

Gustav Klimt 1862-ben született egy Bécs környéki faluban, Baumgartenben egy 7 gyermekes család sarjaként. Apja vésnök volt, cseh származású. Szülei 14 évesen beíratták az Osztrák Császári és Királyi Iparművészeti Iskolába, ahol 1876 és 1883 között folytatta tanulmányait. Az iskola a kontinens első modern polgári intézménye volt. A díszelemek rajzolását plasztikus és síkornamensek vagy iparművészeti tárgyak alapján, az alakokét gipszmásolatok és mintarajzok segítségével gyakorolták. Klimt öccsei szintén ebbe az iskolába jártak, Georg szobrász és ötvös lett, jó néhány keretet tervezett fivére festményeihez. Amikor apja és Ernst öccse 1892-ben meghalt, Klimt depresszív hangulatúvá vált, mely festészetében is többször visszatért.

A bécsi szecesszió megalakulása: 1897 áprilisában 49 alkotó művészi és egyéb függetlensége érdekében elhagyja a bécsi Künstlerhaust, hogy új művészi egyesületel alapítson. Klimt művésztársaival megalapította a "Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession" nevű egyesületet, amelynek 1899-ig az elnöke volt. Az új mozgalom kiállításainak a bécsi Szecesszió Háza adott otthont.

A párizsi világkiállításon 1900-ban Klimt megkapta a nagydíjat a "Filozófia" című művéért (A kép 1945-ben megsemmisült.). Ezáltal Klimt európai hírnévre tett szert. Művészeti csúcspontot jelentett a Ludwig van Beethoven tiszteletére rendezett kiállítás 1902-ben. A XIV. Szecesszió Kiállítására készült Beethoven-fríz egy új alkotói korszakot indított el, melyben az ornamentika dominanciája figyelhető meg, valamint Klimt valamennyi korszakát jellemző arany felhasználása, mely az 1907-1908-ban megalkotott "A csók" című képében teljesedett ki.

Szoros barátság fűzte Josef Hoffmannhoz és Kolo Moserhez, akik 1903-ban megalapították a Wiener Werkstätte-t. 1906-ban megalakult az Osztrák Képzőművész Szövetség, amelynek 1912-ben ő lett az elnöke. 1917-ben a miniszter négyszer is elutasította kinevezését rendes tanárrá, ugyanakkor a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjának választotta.

Gustav Klimt sikerei ellenére az üzleti életben mindvégig bizonytalan volt. Legszívesebben kócos hajjal, kék festőkabátjában mutatkozott, és származásának megfelelő tájszólással beszélt. A császári család megtiszteltetése ellenére a nemesek mellőzték. Ő inkább a feltörekvő polgárság festője volt, melyről elsősorban női portréi tesznek tanúbizonyságot. Egy divatszalont üzemeltetető hölgyben, Emilie Flöge személyében Klimt megtalálta élete társát. A művész ugyanakkor soha nem házasodott meg, és több asszonytól is született gyermeke. Emilie megismertette Klimttel az Attersee vidékét, ahol valamennyi nyarát töltötte és jelentősebb tájképeit alkotta.

Három évtized intenzív munka, számos diadal és viszály után Klimt szélütést kapott, melynek következtében 1918. február 6-án, alig 56 évesen Bécsben meghalt. Sírja a hietzingi temetőben található.

KLIMT GYŰJTEMÉNYEK

Klimt művei ma a bécsi múzeumok gyűjteményeiben találhatók.

A Felső-Belvederében található a világ legnagyobb Gustav Klimt-festménygyűjteménye, az állandó kiállítás fénypontja a Klimt "Csók" és "Judith" című alkotása. (részletek)

A Leopold Múzeumban láthatók Gustav Klimtnek a legjelentősebb művei, mint pl. a nagyméretű "Halál és élet", az "Attersee", vagy a "Csendes tó". (részletek)

400 grafikájával a Wien Museum rendelkezik a világ legnagyobb Klimt-grafika gyűjteménnyel. (részletek)

Az Albertina Klimt-gyűjteménye is jelentős. Itt találjuk Gustav Klimt néhány fő művét is, mint a "Halál és élet"-et vagy az "Attersee"-t. (részletek)

KLIMT EMLÉKHELYEK

Kunsthistorisches Museum

Klimt testvérével, Ernst Klimttel és Franz Matsch-csal 1890-91-ben a múzeum lépcsőházának homlokzatát plasztikákkal és freskóképekkel díszítette. A festmények a művészet fejlődésének egy-egy korszakát allegorizáljak. (részletek)

Klimt-villa

Több mint egy évig tartó felújítás után, 2012 szeptemberében nyílt meg a látogatók előtt az úgynevezett "Klimt-villa". Az osztrák főváros 13. kerületében, Hietzingben áll az az épület, amelyben a festő utolsó műterme volt. Klimt ott dolgozott 1911-től 1918-ban bekövetkezett haláláig. Az épületet 1923-ban jelentősen átépítették és a felújítás előtt évekig üresen állt. A renoválás során eredeti formájában állítják helyre a műtermet és emlékhelyet rendeznek be a villában. (részletek)

Secession

A Szecesszió Házában megcsodálható Gustav Klimt 1902-ből származó, 34 méter hosszú, világhírű Beethoven-fríze. Középpontjában egy Max Klinger szobor áll. A szobor Beethovent, mint lángészt mutatja be. A képek Beethoven 9. szimfóniájának hatására készültek. A megfelelő effektusok érdekében tapétaszöget, tükördarabokat, gombokat és csiszolt üvegbizsut is felhasznált. Központi témája a gyenge emberiség megváltása a művészet és a szerelem által. A Beethoven-frízt Klimt a szecesszionisták 1902-es kiállítására alkotta, amelyet a kiállítás befejezésével lebontottak volna. Egy gyűjtő azonban megvásárolta és 1903-ban, hét darabra szétszedve levették a falról. Az Osztrák Köztársaság 1973-ban visszaszerezte, restauráltatta és 1986-ban a Secession-Múzeum egy erre létrehozott termében a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. (részletek)

Burgtheater

Klimt első nagy munkái közé tartozik a Burgtheather lépcsőházában a mennyezeti freskók elkészítésében való résztvétel (1888). Munkái a színház és a társadalom együttes fejlődésének történeti jeleneteit illusztrálják. A díszes lépcsők (a jobb oldali a "Kaiserstiege", azaz császári lépcső, melyet eredetileg csak a császár használhatott, a másik az "Erzherzogstiege", mely a többi Habsburgnak volt fenntartva) fölötti mennyezet olajfestményei Gustav Klimt, Ernst Klimt és Franz Matsch alkotásai. Az egyik képen, amely Moliére Képzelt beteg című darabjának egyik jelenetét ábrázolja, a három művész magát is megörökítette.

Bécs város tanácsa bízta meg, hogy fessen képet a lebontásra szánt régi Burgteathert és nézőterét- a nézőtéren a bécsi társadalom mintegy száz képviselőjének a portréjával. A 19. századi bécsi polgárság szellemének és ízlésének megfelelő portrét kellett készítenie a közönségről. A festmény nemcsak a belső teret ábrázolja fényképszerű hűséggel, de Bécs előkelő társadalmát is. Ezt a munkáját császári kitüntetéssel jutalmazzák, ennek köszönhette Klimt hírneve megalapozását.

Hermes-villa

Klimt, testvére, Ernst és Franz Matsch készítették az Erzsébet királyné nyári rezidenciáját, az úgynevezett Hermes villát díszítő festményeket.

Bécsi Egyetem

1894-ben megbízást kapott a bécsi egyetem dísztermének falfestményeire, az úgynevezett Fakultás-képei (Jogtudomány, Filozófia, Orvostudomány) azonban óriási botrányt kavartak, részben a rajtuk megjelenő meztelenség, részben homályos szimbolizmusuk miatt. A támadások hatására Klimt 1897-ben kilépett az akadémiai festők köréből, és megalapította a Vereinigung Bildender Künstler Österreichs Sezession (röviden Szecesszió) nevű csoportot, amelynek elnöke lett.

Az elutasított Filozófia egyébként az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert.

Madame Tussauds

A panoptikumban "személyesen" is találkozhatnak a látogatók Gustav Klimttel. (részletek)