Karnevál idején kitör a narancsháború

A legenda szerint a narancsháború Ivrea lakosságának a szabadságért egykor vívott küzdelmét eleveníti fel a várost elnyomó helyi uraságokkal szemben.

A narancsháború eredetét a középkorra vezetik vissza, amikor a felhőtlen farsangi ünneplésben a városlakók babszemekkel dobálták egymást, ezt később zöldséggel helyettesítették. A fegyverként használt narancsot 1808-ban vezették be. A karneváli kardokra feltűzött narancs a zsarnokok levágott fejét jelképezi. A napóleoni megszállás éveire vezethető vissza a francia forradalomból ismert piros színű fríg sapka is, amelyet Ivrea lakosai viselnek a fejükön a narancsháborúban. 

A narancs-csatával 12. századi zsarnok Ranieri gróf elleni lázadásra emlékeznek. A kegyetlen hűbérúr menyasszonyokkal töltötte kedvét, mígnem egyszer Violetta, egy molnár temperamentumos lánya egyszerűen lefejezte. A hagyomány szerint Violetta bátor tette zsarnokság elleni forradalmat lobbantott lángra, mely mai szimbolikus karneváli narancsháború történelmi eredője.

A csata előtti napon, mutatják be a molnár lányát, a város hősnőjét, aki a többi, korhű középkori ruhába öltözött szereplővel és a napóleoni hadsereggel együtt vonul fel a tűzijátékkal kísért fáklyás felvonuláson.

A következő nap történik a „muníció szétosztása”, majd az ünnepélyes „kőhajítás”, amikor a város polgármestere egy követ dob a Dora folyóba, ezzel emlékezve meg Ivrea lakosságának a feudális elnyomás elleni lázadásáról. Vasárnap délután zászlólengetőkkel, dobokkal és zenekarral kísért látványos kosztümös felvonulásban gyönyörködhetünk – majd kezdetét veszi a narancsviadal.

Évente több ezer városlakó vesz részt a karneváli narancs-csatában. Kilenc harci csapatba tömörülnek, akik a hagyományos három karneváli napon – vasárnap, hétfő, kedd (2024. február 11-13.) - át naranccsal dobálják egymást. A karneváli vigasságok húshagyókedd éjszakáján néma felvonulással zárulnak.