Sztágira - Arisztotelész szülővárosa

Arisztotelész a modern európai tudomány atyja és előfutára. Mesterével, Platónnal együtt a nyugati kultúra legnagyobb hatású gondolkodói között tartják számon. Ő volt a makedón hadvezér, Nagy Sándor nevelője.

Arisztotelész Khalkiszban halt meg i.e. 322-ben. Korábban a szakemberek úgy vélték, hogy Khalkiszban temették el őt, de a régészek bizonyosak abban, hogy a Sztageira ásatási helyen feltárt sír a görög filozófusé. Két irodalmi forrásban is utalások vannak arra, hogy szülővárosának lakói hamvait elhozták Khalkiszból.

2016-ban régészek Arisztotelész sírjaként azonosították az ókori Sztageirában talált 2400 éves síremléket.

A kupolával borított dombsírnak vagy egy márvány szintje a hellén korból. A sír az egykori Sztageira központjában, az agora közelében fekszik.

A régészek szerint a nyilvánvalóan középület jellegű síremléket sietősen húzták fel, és csak később építették minőségi anyagokból a márványszintet. A síron kívül található egy oltár is. A sír kupolája 10 méter magas, a négyzet alapú szintet egy bizánci torony öleli körül. A félkör alakú fal két méter magas. A sír bejáratához egy járda vezet azok számára, akik le akarták róni kegyeletüket a görög filozófus előtt.

A feltáráson találtak továbbá agyagedényeket és ötven darab pénzérmét Nagy Sándor korából.

A bizánciak megsemmisítették a sír épületét és egy négyzet alapú tornyot építettek helyére.

A régészeti lelőhely egyedülálló helyen, a tenger mellett található, kilátással a Kaprora, egy vaddisznó alakú szigetre, amely a hagyomány szerint Nagy Sándor anyjának, Olympiasnak a száműzetésének helye volt.