» Görögország

» Görögország » Peloponnészosz » Peloponnészosz


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Mükénében, Európa első jelentős városállamában Agamemnón király uralkodott.

A mükénéi Görögország a késő helládikus bronzkor civilizációja, amely a görögök Égei-tengerhez való érkezésével kezdődött i. e. 1600 körül, Homérosz epikája és a görög mitológia nagy része is erről a korszakról szól. Nevét az egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyéről, a peloponnészoszi Argolisz északnyugati részén található Mükénéről kapta.

A legenda szerint Agamemnón hadseregével Trója ellen indult, s az akháj csapatok fővezére lett, hogy visszahozza szövetségese, Meneláosz feleségét, Helénát, aki Párisszal, a trójai herceggel szökött meg.

A mükénéi várat Heinrich Schliemann tárta fel az 1870-es években, felfedezte a királysírokat, s bennük az ékszerekkel, halotti aranymaszkkal borított porladó csontvázakat. Schliemann 1876-ban Mükénében, az Oroszlános-kapu közelében, majd a fellegváron belül kezdett ásatásokat. Szerencséje most sem hagyta cserben: öt sírra bukkant, amelyekben 16 ember maradványai feküdtek a trójainál is látványosabb kincsekkel borítva. A szinte felbecsülhetetlen értékű aranytárgyak közül a leghíresebb az Agamemnón-maszk volt. Bár a sírok 400 évvel korábbiak voltak, mint ő feltételezte, a munkáról közölt, és a Times című londoni lapban megjelent tudósításai világhírt hoztak neki.

"Felfedeztem Agamemnón, Eurimedon és társaik földi maradványait, akiket a győzelem tiszteletére rendezett vacsorán a hűtlen Klütaimnesztra királyné, s szeretője, Aigisztosz mészárolt le" - írta a felfedezés kapcsán Heinrich Schliemann.

A felfedezés óta a kutatók meghatározták a temetkezés korát, kiderítve, hogy az túlontúl régi ahhoz, hogy Agamemnon földi maradványait őrizhesse. Ennek ellenére Mükéné régészeti kincsesbányának bizonyult, amelyet állandóan kutatnak az archeológusok. A közelmúltban a tudósok a legmodernebb technikákat vetették be, beleértve az arcrekonstrukciót. Így John Prag és Richard Neave manchesteri kutató életre keltette az Európa első városállamát irányító uralkodók "családi albumát".

A legutóbbi kutatás során DNS-vizsgálatokat végeztek: a 35 "királysír" lakója közül 22 csontvázból vettek mintát, ám mindössze négyből sikerült a genetikai elemzés elvégzéséhez elegendő anyagot nyerni. A tudósokat az anyai ágon öröklött úgynevezett mitokondriális DNS érdekelte.

A minták elemzése meglepő eredményeket hozott a manchesteri kutatók számára. Mint kiderült, a négy csontvázból kettő egymással vérségi kapcsolatban nem álló férfié volt. A másik kettő - egy férfi és egy női viszont közeli vérrokonok, s feltehetőleg házastársak csontváza. Az arcrekonstrukció szerint a férfi és a nő igen hasonlított egymásra, így valószínű, hogy testvérekről van szó.

Eleinte a kutatók azt feltételezték, hogy a nőt azért látták el bőséges "útravalóval" a túlvilági létre, mert egy igen befolyásos
férfi felesége volt. Ez egybevágott volna a korábbi elméletekkel, miszerint az antik görög világban a nőknek semmilyen hatalmuk sem volt, befolyást csupán férjük révén érhettek el.

"Ám ez a felfedezés azt mutatja, hogy a férfi és a nő egyenlő társadalmi pozícióban volt, s egyenlő hatalommal bírt. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a nők az ókori Görögországban születési joguk okán rendelkeztek befolyással".

Tartomány:Peloponnészosz
Település:Epidavrosz
Cím:Mükéné
GPS: 37° 43′ 51.10716″, 22° 45′ 22.07772″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó