Apollón Epikuriosz temploma (Ναός του Επικουρίου Απόλλωνα)

A tengerszint felett 1130 méter magasságban fekvő basszai Apollón-templom Görögország egyik legszebb műemléke. Az feltehetőleg félreeső fekvése miatt a többi Görögországban található ókori templomhoz képest jó állapotban maradt meg.

Bassae (mai Vasses) neve „kicsi völgyeket” jelent. Az ókorban végig szent helyként tisztelték a rejtélyes, hegyes-völgyes táj miatt. Ennek köszönhetően rengeteg istennek volt itt temploma (például Pánnak, Aphroditének, Artemisznak és természetesen Apollón Epikuriosznak, a gyógyító Apollónnak), és itt jött létre a hellenisztikus világ egyik legnagyobb vallási központja.

A hagyomány szerint az Apollón templomot ugyanaz az Iktinosz építette i.e. 420-417 között, aki a Parthenón mestere is volt. A templomot a peloponészoszi háború után emeltették a környékbeliek hálából azért, hogy megmenekültek a pestisjárványtól; Apollón ugyanis a görög mitológiában többek között a gyógyítás istene volt.

Bár az ókori Görögország nagy poliszaitól messze fekszik, mégis az egyik legtöbbet tanulmányozott és legszebbként számontartott templom. Az ókori író és utazó, Pausanias szerint minden más templom elhalványult mellette a tegeai Athéné templomot kivéve. Elszigeteltségének köszönhetően elkerülte a háborúk pusztítását, a keresztények templomrombolását, átalakításaikat.

Az építész zsenialitását jelzi a számos különleges megoldás, például itt található a legkorábbi korinthoszi oszlopfő.

A környéken bőven található szürke mészkőből épült, amelynek köszönhetően a környezet természetesen részének tűnik, büszkén és örökkévalóan áll. A fény játékától messziről kisebbnek tűnik, mint amekkora valójában, a valós méretét fokozatosan fedve fel a közeledő előtt, így még nagyobb csodálatot kiváltva belőle.

Egy feltételezés szerint a középső oszlopot úgy tervezték meg, hogy visszaverje a nyári napforduló első sugarait, ezzel szimbolizálva Apollón örök fényét. Ha ez igaz, akkor ez a történelem első nagyszabású alkotása, amely egy absztrakt koncepciót jelenít meg.

A templom tájolása észak-déli irányú, a többi görög templommal ellentétben, amelyek kelet-nyugat irányban fekszenek, valószínűleg a szűk hely miatt. Ezért egy ajtót helyeztek el oldalt, hogy a kultusz szobor a megfelelő világítást kapja.

A templomot 1765-ban találták meg, majd 1811-12-ben, Görögország török megszállása idején egy amatőr régészcsoport tárta fel. Ők hozták a felszínre azokat a Héraklészt, kentaurokat és amazonokat ábrázoló homlokzattöredékeket, amelyek ma a British Museumban láthatók.

A fríz a British Museumban kiállítva (forrás: Wikipedia)

1986-ban a görögországi helyszínek közül elsőként került fel az UNESCO világörökségi listájára. 1990-ben a templomot vastag sátorponyvával fedték le, hogy megóvják az időjárás viszontagságaitól. 

Nyitvatartás (2019): 08:00 - 18:00

Árak (2019): 6 € felnőtteknek, 3 € gyerekeknek. Minden hónap első vasárnapján ingyenes.