» Franciaország » Grand Est » Világörökség
A Világörökség részeként védelmet élvező történelmi városmag (Grand Ile) az Ill-folyócska szigetén terül el.
Az Európa kereszteződésében fekvő regionális főváros, a francia és a germán kultúra kereszteződésében fekvő, viharos történelmű történelmi város, "la Belle Alsacienne" tele van kincsekkel. Kezdve a lenyűgöző rózsaszín homokkő katedrálissal (részletek), amely Strasbourg városképének alapköve és a város jelképe.
A strasbourgi katedrális az európai építészettörténet egyik legfontosabb szakrális épülete. Az északi torony a 11. század végén épült. 142 méterével a valaha volt egyik legmagasabb templomtorony. Az 1547-ből származó csillagászati órát a reneszánsz órakészítés remekművének tartják.
Körös-körül macskaköves utcák és az Ill karéjai adnak romantikus hangulatot a Grande Île-nak, a város szigetközpontjának, amely az UNESCO világörökségi listáján szerepel. A La Petite France, a Place Gutenberg, a Rohan-palota, a Place Kléber és a Place Broglie mind a város gyöngyszemei. Keletebbre, a látványos Place de la République és a Parc de l'Orangerie között fekvő porosz Wilhelmine negyedben egy olyan város előkelő értékei mutatkoznak meg, amely császári fővárosnak álmodta magát, mielőtt Európa fővárosává vált: az Ill és a Marne-Rajna csatorna fákkal szegélyezett partján állnak az uniós intézmények épületei.
Az Európai Negyedben található az Európa Tanács, az Európai Parlament és az Európai Emberi Jogi Bizottság. A modern építészet éles ellentétben áll Strasbourg óvárosával és Wilhelmine újvárosával. Az Európai Parlament egy futurisztikus megjelenésű félkör alakú üvegpalotában ülésezik.
A Palais Rohan mólójáról induló számos hajótúra egészen más kilátást kínál a városra. Strasbourg legfontosabb látnivalói, mint például az óváros vagy az európai negyed, kényelmesen felfedezhetők a vízből.
(c) pixabay
Musée d'Art Moderne et Contemporain. A Modern és Kortárs Művészeti Múzeum, röviden MAMCS, egy impozáns üvegépületben található az Ill. partján. 1870 óta minden fontos művészeti irányzat képviselteti magát, legyen az impresszionizmus, szecesszió vagy szürrealizmus. A modern klasszikusok listája Gustave Dorétól Max Ernstön, Victor Brauneren és Wassily Kandinskyn át Paul Klee-ig terjed. A MAMCS-ben a kortárs művészet is nagy teret kap. Tipp: A múzeum kávézóteraszáról élvezheti a kilátást az Ill és a La Petite France negyedre.
Attrakciónak számít Strasbourgban az Európai Parlamentben tett kirándulások, amelyek a kulisszák mögé vezetnek, hogy az érdeklődők megnézzék, hogyan működnek az EU döntéshozói.
2022 januárja és decembere között a strasbourgi parlament összesen 236 850 látogatót fogadott.
1570-ben, Strasbourgban rendezték meg a világ első karácsonyi vásárát. Azóta a Christkindelsmärik-nak minden évben a katedrális előtti tér ad helyet. A híres vásárt évente kb. 2 millió látogató keresi fel.
Strasbourg meseszép belvárosa, amely az UNESCO Világörökség része ilyenkor gyönyörűen fel van díszítve, több kilométernyi girlandot feszítenek ki. A karácsonyfa is mindig nagyon magas. Egy kézirat szerint már 1605-ben is egy feldíszített fát állítottak a place Kléber közepére. Az ezeréves Notre-Dame katedrális előtt 300 kis fakunyhó várja a látogatókat, ahol elsősorban elzászi ételeket, italokat (forralt bort) és más dekorációkat lehet vásárolni.
Egy külön részt pedig a gyerekeknek szentelnek: a Village des Enfants-ban számos meglepetés várja őket.
Elzász a karácsonyfa szülőföldje is. A feldíszített fa megjelenése Elzászban a középkorra nyúlik vissza. Ekkor terjedt el az a szokás, hogy december 24-én fenyőfát állítottak a templomok szentélyében, amely az "Ádám és Éva" játék során a Paradicsom fáját jelképezte almákkal feldíszítve, a megkísértés gyümölcsére utalva. Később ostyákat, az oltári szentség jelképét és a megváltás gyümölcseit tették még rá díszként. Így lassanként, feltehetőleg a 16.század elejétől, a hívek a fenyőfaágakat hasonlóan díszített fenyőfákkal helyettesítették otthonukban. Az elzászi Sélestat városában, a Bibliotheque Humaniste könyvtárban található az első írásos emlék a fenyőfa árusításról 1521-ből.
Strasbourgban 1792. április 25-én született meg Franciaország nemzeti himnusza, a Marseillaise.
Bár címe a dél-franciaországi kikötővárosra utal, a Marseillaise Strasbourgban született a forradalom viharos napjaiban. A nemzetgyűlés 1792. április 20-án hadat üzent Ausztriának, és ezzel megkezdődött a csaknem negyedszázadig tartó európai háborúskodás. A hadszíntérré vált Strasbourg polgármestere négy nappal később egy összejövetelen arra kérte a garnizon egyik mérnökkari századosát, hogy írjon indulót a harcba szálló hadsereg számára. Az amatőr zenész és versfaragó Claude-Joseph Rouget de Lisle (aki nevével ellentétben nem volt nemes, de királypárti nézeteket vallott) még aznap éjszaka, a bankett utáni felfokozott hangulatban papírra vetette a zenét és a szöveget. Alkotása, amelynek a kevéssé frappáns "Harci himnusz Luckner marsall tiszteletére" címet adta, 1792. április 25-én a polgármester szalonjában csendült fel először. (A bajor születésű marsall ekkor a rajnai hadsereg parancsnoka, így Rouget felettese volt.) A dal hallatán a város jegyzője sírva fakadt a lelkesedéstől, a fiatalok pedig kalapjukat lengetve kiáltozták: Éljen Franciaország! (A jelenetet később előszeretettel örökítették meg francia festők.)
Rouget de Lisle műve nyomtatásban A rajnai hadsereg harci dala címmel jelent meg, de az ekkoriban egymást követő hazafias dalok áradatában kis híján a feledés homályába merült.
Június 22-én Marseille-ben az alkotmány barátainak klubja bankettet rendezett mintegy ötszáz hadba vonuló önkéntes tiszteletére. A nemzeti gárda egyenruhájába öltözött félezer ifjú égett a vágytól, hogy szembeszállhasson az időközben a francia földre mélyen benyomult, s immár a szabadságot veszélyeztető ellenséggel. A poharazgatás közepette egy Francois Mireur nevű orvostanhallgató (Napóleon idején már tábornok) helyéről felpattanva hirtelen rázendített a többiek számára ismeretlen dalra: Allons, enfants de la patrie!
Ez volt az a pillanat, amelyben a Marseillaise - a dal a városról kapta a nevét, szerzőjét azonban nem ismerték - diadalútja elkezdődött. Másnap már tízezrek énekelték, kinyomtatták A határ menti hadseregek harci dala címmel, és az ötszáz fiatal önkéntes július 2-án a dalt énekelve indult a frontra. A határ menti hadseregek harci dala címmel. A provanszál önkéntesek meg is tették indulójuknak, és ezt harsogták, amikor július 30-án bevonultak Párizsba; a szájról szájra terjedő dal ezért kapta a La Marseillaise címet.
A szerző nevét nem emlegették: a királypárti Rouget 1793-ban börtönbe került, és éppen csak elkerülte a nyaktilót. Amikor kiszabadult, a Marseillaise-t már nem volt szabad énekelni, így szegényen és ismeretlenül halt meg 1836-ban. Hamvai 1915 óta pihennek az Invalidusok dómjában, a francia nemzet legnagyobbjai között.
2022 júliusában az UNESCO ismét elismerésben részesítette Strasbourgot, és a várost 2024-ben a könyv világfővárosává nevezte ki.
Az UNESCO-t és a Könyv világfővárosi tanácsadó bizottságot lenyűgözte, hogy Strasbourg a társadalmi feszültségek és az éghajlatváltozás kihívásaira válaszul nagy hangsúlyt fektet a könyvekre, olyan programokkal, mint az "Olvasás a bolygóért". A város hangsúlyozza a könyvek azon képességét, hogy vitára és megbeszélésre ösztönözzék a környezeti problémákat és a tudományos ismereteket, a fiatalokra, mint a változás előmozdítóira összpontosítva.
Strasbourgot irodalmi örökségéért és a számos művészeti ágat - a zenétől kezdve a színházon át az illusztrációig - kiemelő tevékenységeiért is dicséretben részesítették.
Az ünnepi év 2024. április 23-án, a könyv és a szerzői jog világnapján kezdődik.
Strasbourg az első francia város, amely elnyerte ezt a státuszt, és ez méltó elismerés a városnak, a nyomtatás szülőhelyének. Számos eseményt szerveznek, amelyeken különleges idegenvezetésekkel fedezik fel a város írókhoz, irodalomhoz és nyomdászathoz fűződő kapcsolatait.
A város leghíresebb étele a choucroute garnie, amely a helyi savanyú káposzta disznóhússal és kolbásszal és a tarte flambée, amely finom tésztalapjáról elzászi pizzaként ismert, creme fraiche-val, szalonnával és hagymával, többek között feltétekkel tálalják.
|
Értékeld te is!