» Franciaország » Auvergne-Rhône-Alpes » Francia Alpok
1965. július 16-án nyitották meg az 1274-1381 méter közti magasságban épült, 11 611 méter hosszú Mont Blanc-alagutat. Az 5,98 méter magas, 8,15 méter széles közúti alagút a franciaországi Chamonix közelében kezdődik, és Olaszországban, Courmayeur mellett jut ki a szabadba.
A Mont Blanc-alagútban, a Franciaország és Olaszország közötti egyik legfontosabb közúti összeköttetésben jelentős felújítás zajlik, és 2023 októberétől állandó építkezés lesz.
Az A43-as autópályán az alagúttól délre, Torino irányában történt földcsuszamlást követően, amelyet azóta már helyreállítottak, valamint a Franciaország és Olaszország közötti tárgyalásokat követően az eredetileg szeptember elejére tervezett Mont Blanc-alagút lezárásának kezdetét októberre halasztották. Emellett a lezárás időtartamát is csökkentették.
Az alagút 2023. október eleje és karácsony között összesen hét hétig lesz járhatatlan. Az idei építési munkálatoknak legkésőbb december 18-ig be kell fejeződniük.
A 11,6 kilométer hosszú, egycsöves Mont Blanc-alagút a francia Chamonix környéki üdülőrégiót köti össze az Aosta-völgyben fekvő olasz Courmayeur városával, ahonnan Torinó vagy Milánó felé folytathatja útját.
Az autósoknak a kiindulási és célállomástól függően több lehetőségük is van arra, hogy a lezárás alatt elkerüljék az alagutat:
1965. július 16-án adták át a francia és az olasz államelnök, Charles de Gaulle és Giuseppe Saragat jelenlétében a Mont Blanc-alagutat.
A Franciaország és Olaszország közötti közúti átjáró 1274-1381 méter közti magasságban köti össze a francia Chamonix-t az olasz Aostával Európa legmagasabb, 4807 méteres hegye alatt. A hat évig épülő alagút volt az első, kemény kőzet teljes szelvényében fúrt és robbantott nagy alagút. Az olaszok 1958-ban, a franciák 1959-ben kezdték a munkát és 1962-ben találkoztak, az építkezésnek 23 halálos áldozata volt, amikor egy lavina elsodorta az olasz tábort.
A Mont Blanc-alagút 11 600 méter hosszával építésekor a világ leghosszabb, 1995-ben ötödik leghosszabb közúti átvezetése volt (az első a svájci Szent Gotthárd-alagút, 16 322 méterrel). A 8,15 méter széles, 5,98 méter magas, kétszer egy sávos úton óránként 660 jármű haladhatott át, a tényleges forgalom naponta 5-7 ezer jármű volt, a sebességet közlekedési lámpák szabályozták. Az alagút lehetővé tette a téli átkelést az Alpokon, a hágókon átvezető utakhoz képest 1,5 óra megtakarítást jelentett. Az éves forgalom elérte a 2 millió járművet, noha egy személykocsi átkelése 193, egy kamioné 960 frankba került.
Az alagút fennállása óta 15 tűzeset volt, a legnagyobb baleset 1999. március 24-én történt, amikor egy lisztet és margarint szállító belga kamion az alagút közepén kigyulladt, majd felrobbant. A kocsit követő és a szembejövő járművek is lángra kaptak, s a helyszínen 1300 fokos tűzdugó alakult ki. A tragédiát fokozta, hogy az utolsó közlekedési lámpa csak kilenc perc múlva váltott pirosra, ezért számos további gépkocsivezető hajtott egyre beljebb. Összesen 34 gépjármű - 25 teher- és 9 személygépkocsi - égett szénné utasaikkal együtt. 39 ember vesztette életét, a mentés során két tűzoltó is életét áldozta. Az alagút közepén napokon át 500-700 fokos hőség volt, a tüzet csak két nap múlva sikerült eloltani. A bajt növelte a kettős irányítás: míg a franciák a lángok fellobbanásakor a füstelszívásra állították be a ventillátorokat, addig az olaszok a friss levegő beáramoltatása mellett döntöttek. Ez hozta létre az alagút közepén a tűzdugót, amely lángra lobbantotta az összes járművet, utasaival együtt. Az újabb vizsgálatok szerint a katasztrofális tűz egy autó ablakából kidobott cigaretta miatt keletkezett, a 39 ember halálát a kigyulladt belga kamion hűtőhabjából elszabadult cianid-mérgezés okozta. A legnagyobb baj a menekülőfolyosó hiánya volt, erre az építkezéskor még nem gondoltak.
A chamonix-i tűzoltóparancsnok 1998-ban már leírta, milyen katasztrófa következhet be a körülmények szerencsétlen egybeesése folytán. Ezzel akkor senki sem törődött, holott majdnem minden úgy következett be, ahogy jósolta. A francia-olasz szakértői jelentés 41 lényeges változtatást javasolt az újjáépítendő Mont Blanc-alagút használatbavételéhez. A felújítás során 300 millió euró költséggel példátlan méretű üzembiztonsági korszerűsítést hajtottak végre, hétszeresére emelték az eredetileg másodpercenként 300 m3-es szellőztetőkapacitást, és az alagút falába 300 méterenként összesen 36 darab 37 négyzetméteres menekülőfülkét képeztek ki, amelyekből az úttest alatti menekülő-folyosókon át a szabadba juthatnak a bajbajutottak.
Minden száz méteren füstérzékelőket helyeztek el, s több ezer hőérzékelőt, tűzriasztót és kamerát is felszereltek a boltozatra. A tűzoltóegységek mindkét kijáratnál készenlétben állnak, az alagút működését számítógépes hálózattal folyamatosan ellenőrzik. A tehergépkocsik a közlekedés biztonsága érdekében óránkénti váltásban csak egy irányban haladhatnak, így a 70 km/órás sebességkorlátozás miatt egy óra alatt legfeljebb 90 kamion jut át, a környezetszennyező és veszélyes rakományú járműveket eleve elterelik.
A felújított alagutat 2002. március 9-én nyitották meg újra, fokozatosan egyre nagyobb teherjárműveket engedve be. A környéken lakók és a környezetvédők sorozatosan tiltakoztak, mivel szerintük a "bádoglavina", a kamionok áradata erősen rontja az Alpok levegőjét. Emiatt elvi megállapodást kötöttek, hogy 2015-ig tehermentesítő vasútvonalat építenek Lyon és Torino közt - ám addig az alagút teherforgalma több mint kétszeresére is emelkedhet.
Két hónappal a Mont Blanc-eset után az osztrák Tauern-alagútban 12 ember lett tűzvész áldozata. Bár a katasztrófák után Európa-szerte megszigorították az alagutak biztonsági előírásait, 2005. június 4-én a Franciaország és Olaszország közti, 12 895 méter hosszú Fréjus-alagútban is tűz ütött ki, a két halálos áldozatot követelő baleset oka két teherautó összeütközése volt.
2024 szeptember elejétől az Észak-Olaszországba tartó autóval utazóknak elterelést kell tervezniük. A Mont Blanc-alagutat ugyanis nem sokkal az év vége előtt lezárják. Nem ez lesz az utolsó lezárás.
A Mont Blanc-alagút az egyik legfontosabb közúti kapcsolat Franciaország és Olaszország között. Hamarosan azonban ismét állandó építkezési területté válik. Az alagúttársaságok bejelentették, hogy a tizenegy kilométeres szakaszt 15 hétre lezárják az építkezés miatt.
A közelgő lezárás már a második lezárási szakasz. Az alagutat már 2023-ban is le kellett zárni építési munkálatok miatt. És nem ezek lesznek a szerkezet egyetlen lezárásai. Az alagutat 2025-ben is több hónapra lezárják a fő utazási szezonon kívül. Összefoglaltuk, mire kell felkészülniük az autósoknak a jövőben.
Mennyi ideig lesz lezárva a Mont Blanc-alagút?
Kezdetben a kapcsolat szeptember 2., hétfő 17 órától december 16., hétfő 17 óráig lesz járhatatlan. Ezt követően az autósok 2025 őszéig ismét áthaladhatnak az alagúton. Ekkor kezdődik az alagút fő felújítása.
Összesen három-négy hónapos lezárásokat terveznek a következő 18 évben. Az alagút üzemeltetői remélik, hogy elkerülhető lesz a három-négy évig tartó teljes lezárás.
Miért van lezárva a Mont Blanc-alagút?
A Mont Blanc-alagút már 60 éves. A boltozatát fel kell újítani. Ez az első nagy európai alagút, amelynek szerkezetét átfogó felújítási munkálatoknak vetik alá, beleértve a mélyépítési munkálatokat is.
Az alagúttársaságok szerint a közelgő 15 hetes lezárás lehetővé teszi, hogy 2024-ben két 300 méteres, azaz összesen 600 méteres boltozatszakasz első kísérleti felújítási projektjét elvégezzék.
Lezárták a Mont Blanc alagutat: ezek az alternatív útvonalak
A forgalomnak a munkálatok ideje alatt alternatív útvonalakon kell közlekednie. Ezek elsősorban az A43-as autópálya, amely Franciaországból a Fréjus-alagúton keresztül Észak-Olaszországba is vezet, valamint a Nagy Szent Bernát-alagúton keresztül északkelet felé vezető útvonal.
|
Értékeld te is!