Heiligenblut - A titokzatos Szent Vér őrzőhelye

Az Alpok egyik legszebb települését egyik oldalról a történelmileg meghatározó templom, másik oldalról pedig Ausztria legmagasabb hegye, a Großglockner őrzi.

A kedvelt síúticél nyáron is gyönyörű hegyi túráknak ad otthont. 

Szent Vince templom

Heiligenblut egyik kiemelkedő látványossága az 1301-ben alapított gótikus Szent Vince templom, amelynek szentélyében egy fiolában őrzik a legenda szerint Jézus vérének néhány cseppjét. Innen származik a település elnevezése is: Heiligenblut annyit jelent: „szent vér”. A késő gótikus plébániatemplom fontos zarándokhely, különlegessége a több mint 10 méter magas, Ausztria legnagyobb, festett szárnyas oltára.

"Egyszer régen - nagyságrendileg honfoglalásunkkal egyidőben - 4 dán testvér úgy döntött, hogy útnak ered és elmegy a Bizánci Birodalomba szolgálni. Akkoriban VI. (Bölcs) Leó (uralkodott: 866–912), a Makedón-dinasztia második tagja volt a a Bizánci Birodalom császára. A császár hamar felfigyelt a szorgalmas és tehetséges testvérekre, különösen Bricciusra, aki hadvezérként tűnt ki. Briccius is szeretett a császárnál dolgozni, de elszomorította a tény, hogy a császár nem igazszívű keresztény. Ezért jelet kért a Jóistentől, hogy megerősödjön ezáltal a császár hite. Imája meghallgatásra talált.

Történt egy napon, hogy egy pogány kereskedő Isten hatalmát próbára akarta tenni, ezért betért egy templomba és késsel átszúrt egy Jézust ábrázoló képet. A képből élő vér kezdett folyni. A kereskedő a csodától megrémült, elrohant. Hamarosan meggyónt, megkeresztelkedett és hívő keresztény lett. Mikor a császár tudomást szerzett erről a csodás jelenségről, nagy kísérettel ugyanabba a templomba ment. Leó császár is beleszúrt tőrével a Jézus képbe, és miután saját szemével is látta, hogy Jézus testéből valódi vér folyik, ő is meggyónt és hitében megerősödött. A szent vért egy üvegcsében felfogták és nagy tisztelettel övezték, hiszen Jézus vérét tartalmazta.

Briccius több évet szolgált a császárnál, végül úgy döntött, hogy hazamegy és hittérítőként éli tovább életét. Búcsúajándékként a Szent Vért tartalmazó fiolát kérte az ifjú. A császár nem örült Briccius ötletének, az ereklyétől még nehezebben akart megválni, ezért 3 napra egy börtöncellába záratta, hogy gondolkodjék ötletén. A feladata az volt, hogyha a 3 nap letelik, akkor 3 fiola közül kell kiválasztania a Szent Vért tartalmazót, ha sikerül neki ajándékozza a császár. Bricciusba történetesen beleszeretett Leó császár egyetlen lánya, és szolgálónak öltözve, álruhában meglátogatta a börtönben. Megsúgta neki, hogy mézzel bekeni a 2 hamis üvegcsét, tehát amelyikre nem száll légy, az a valódi Szent Vért tartalmazó fiola. Így is történt: Briccius ügyesen kiválasztotta a légymentes üvegcsét, benne a Szent Vérrel. Elbúcsúzott, és három testvérével otthagyta a császári udvart, hogy visszatérjen Dániába, eredeti tervei szerint.

Leó, a császár nem tudott beletörődni, hogy elvesztette ereklyéjét, ezért rablókat fogadott és a testvérek után küldte, hogy visszaszerezzék a fiolát. Miután a testvérek túléltek néhány rablótámadást, Briccius az egyik alkalommal combján szerzett sebbe rejtette a Szent Vért tartalmazó üvegcsét. A seb gyorsan forrt, így a bőre alatt jó rejtekhelye volt az ereklyének. 

A négy testvér útközben hirdette az evangéliumot, de Karintiában, a Dráva (Drau)-völgyében szétváltak útjaik: a három testvér itt telepedett le, Briccius továbbment a Möll völgyében Dánia felé. Az egyik igehirdetése után már beesteledett, és Briccius viharban is igyekezett továbbmenni, de egy hirtelen érkezett lavina maga alá temette és Briccius meghalt.

Néhány héttel később, karácsonykor, néhány hegyi paraszt szénáért ment fel a hegyre, amikor egy helyen három zöldellő búzakalászra lettek figyelmesek a hóban. Ásni kezdtek és megtalálták Briccius holttestét: a búzakalászok pont a szívéből hajtottak ki. (Most ezen a helyen található a Briccius kápolna, pár kilométerre a falutól.) A csoda miatt szent embernek gondolták Bricciust, ezért felrakták a szekérre és a Jóistenre bízták sírjának helyét. A szekeret húzó ökrök egészen a mai Szent Vince templom helyéig mentek, onnan egy tapodtat sem mozdultak. Így levették a holttestet a szekérről, s eltemették a dombon. Néhány nappal később észrevették, hogy a holttest lába kiemelkedik a sírból. Átvizsgálták Briccius testét, így találták meg a fiolát a Szent Vérrel. Újratemették Bricciust, ezután a lába már nem került újra elő.

A titokzatos kis üvegről nem tudtak semmit, ezért a Bricciusnál talált papírral együtt elküldték Salzburg érsekének - I. Pilgrimnek (907-923) -, aki haladéktalanul felvilágosítást kért a konstantinápolyi pátriákától. Így szerzett tudomást a nyugati kereszténység a Szent Vért tartalmazó fioláról. 

Briccius sírja helyén 1301-ben alapították a Szent Vince templomot. A ma is látható, gótikus formájában 1430 és 1483 között admonti szerzetesek építették. A templom 10,6 méter magas, festett szárnyas oltára 1520-ban készült el, Karintia legnagyobbja. A heiligenbluti plébániatemplomban 14 freskó mutatja be a Szent Vér és ehhez kapcsolódóan Briccius történetét. Az oltárnál egy 13 méter magas oszlopban őrzik a Szent Vért tartalmazó fiolát és a három csodatevő búzakalászt. Az altemplomban található Briccius jelképes sírja szobor formájában.

A plébánia körül létrejött település felvette az ereklye nevét: Heiligenblut, azaz Szent Vér."

Briccius-kápolna

Winkl melletti, 1629 m magasan, hegyoldalban fekvő Briccius-kápolna 1872-ben épült.

Großglockner Hochalpenstraße

Heilegnblut az egyik végpontja közel 50 km hosszú lenyűgöző alpesi hágóútnak. (részletek)

Alpe-Adria Trail túraútvonal

Heiligenblutból, a Kaiser Franz Josef magaslati ponttól induló közel 700 km hosszú túraútvonal a Hohen Tauern Nemzeti Park gyönyörű természetvédelmi területén, gleccsereken (Pasterze, Mölltal) át, a napfényes Karintia tartományon keresztül, Szlovénián áthaladva jutunk el az Adria partján található olasz kis halászfaluba, Muggiába.

Großglockner Bergbahnen Heiligenblut-Schareck

Kabinos felvonó a Schareckre. Hegyállomás 2602 méteren. Panoráma 50 háromezres csúcsra. Túraút: "Geotrail Tauernfenster"

Gössnitz-vízesés

Heiligenblut-től indulva autóval 10 perc, gyalogosan egy óra alatt érhető el a Gössnitz-vízesés (Gößnitzfall). A Hohen Tauern Nemzeti Park egyik legnagyobb vízesése, mely több mint 70 méterről zúdul le a zöldellő völgybe.

Jungfernsprung vízesés

Heiligenblut városkánál tovább haladva jutunk el a turisták által kedvelt vízzuhataghoz, a Jungfernsprung-hoz. A zuhatag a Heiligenblut felé tartó országút széléről is jól látható. Egy emelvényről megtekinthetjük a 130 méter mélyre alázúduló vizet. Ugyanezen az emelvényen található egy fiatal lány szobra, akihez a vízesés keletkezésének legendája kötődik.

"Réges-régen élt Mölltalban egy gyönyörű, havasi pásztorleány. Szépségének híre az egész vidéket bejárta, de ő nem adta magát egy férfinak sem. Csöndesen élte életét, tette a dolgát, imádkozott Istenhez.

Hírét vette ennek az ördög is, és elhatározta, hogy elcsábítja a lányt. Egy napon egy daliás ifjú érkezett a völgybe, aki vadász volt. Modorával, sármjával hamar belopta magát a helyiek szívébe. Az ifjú azonban nem érdeklődött más iránt, csak a szépséges alpesi pásztorlány iránt. Egy napon úgy intézte a vadász, hogy 'véletlenül' találkozzon egy sziklafalnál a lánnyal, aki így sehogyan se tudja menekülőre fogni, visszautasítani csókját. Igen ám, de a lány azonnal észrevette, hogy a jóképű vadász valójában az ördög. Az ördög csak közeledett, a leány meg egyre csak hátrált, mígnem háta a sziklafalhoz ért. Ekkor csoda történt: a sziklafal megnyílt és a lány inkább belevetette magát a mélységbe, semhogy az ördögé legyen. Mielőtt halálra zúzta volna magát a szakadék fenekén lévő sziklákon, angyalok szálltak alá az égből és épségben földre segítették a lányt.

Kudarcát látva az ördög dühösen a sziklára csapott - ahonnan ekkor megeredt a ma is látható vízesés - és többé a környékre sem tette be a lábát. A lány pedig boldogan élte tovább szerény, tiszta életét. A vízesést a népnyelv a legenda emlékére Jungfernsprungnak, azaz Kisasszony-ugrásnak keresztelte el."

Haus der Steinböcke

A látogatócentrum az Alpok jellegzetes állatát, a kőszáli kecskét mutatja be. Az interaktív kiállításon a látogatók megismerhetik a túlélésért folytatott küzdelemét a magas hegyi élőhelyeken, amelyek általában rejtve maradnak az emberek előtt.