Château du Haut Koenigsbourg

A várat a Hohenstaufenek építették 1147-ben. A Castrum Estuphin - ahogy akkoriban hívták - magasról tekintett le az elzászi síkságra. Tökéletes lelátó volt a főutakra, és stratégia szempontból is megfelől helyen állt. 1157-ben nevezték át Koenigsburg-ra, vagyis királyi kastélyra.

A 15. századi erőd rendszer azonban nem volt elegendő a svédekkel szemben 1633-ban, a Harmincéves háború alatt. Elfoglalták, majd porig égették az ezután 200 évig elhagyatottan álló vár.

1862-ben a romokat történelmi műemlékké nyilvánították, és ennek meg is lett a hatása: három évvel rá, egy közeli város, Sélestat megvette, és elkezdték a restaurációt. Azonban sose sikerült megvalósítani az ambiciózus terveket, mert sosem kaptak elég pénzt a kivitelezéshez.

Elzászt 1871-ben Németországhoz csatolták, és II. Vilmos császár felajánlotta Sélestatnak, hogy állni fogja a költségeket, így akarta szimbolizálni birodalma nyugati határát. Bodo Ebhardt-ot bízta meg a munkával, aki a korhoz képest figyelemre méltó kutatásokat végzett: az összes környéken talált építészeti emléket listába vette, elemezte felépítésüket, archív dokumentumokat tanulmányozott. A munka 1900-tól 1908-ig tartott.

Ma már teljesen fel van újítva, pontos képet nyújtva arról, miként nézhetett ki egy vár a középkorban. A belső falai gazdagon díszítettek, és egy kiállítást is megcsodálhatunk bent eredeti 16. és 17. századi fegyverekkel és bútorokkal.