Betléri Andrássy-kastély

Betlér az egykori Gömör megye (a mai Szlovákiában) régi települése. A betléri uradalmat 1642-ben III. Ferdinánd adományozta II. Andrássy Mátyásnak a krasznahorkai várral és egy nagy kiterjedésű birtokkal együtt. Ekkor kapott főnemesi rangot és bárói címet is. (Az Andrássy család Szent Istvánig vezeti vissza történetét, férfi tagjai katonáskodó köznemesek voltak 1514-ig).

A birtokszerző báró unokái 1695-ben felosztották a vagyont, így jött létre a betléri és a monoki Andrássy-ág. A család rangja a Mária Terézia által 1779-ben adományozott grófi címmel emelkedett. Az Andrássyak a XIX. században Gömör leggazdagabb ipari mágnásai, nagy szerepük volt a politikai életben is. Felvilágosult, haladó szellemű arisztokrataként a reform országgyűléseken a korszerű eszmék mellett álltak ki.

A betléri kastély, amelyet a XVIII. század elején Andrássy István egy régi kúria helyére építtetett, eredeti állapotban ma is áll. Falain családi portrésorozat: gróf Andrássy István kuruc tábornok, gróf Andrássy Miklós Gömör-megye főispánja, gróf Andrássy Lipót, gróf Andrássy Antal rozsnyói püspök, gróf Andrássy Manó (aki a képtár és a numizmatikai gyűjtemény alapját megvetette, s a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt), gróf Andrássy Géza, gróf Andrássy Károly, gróf Andrássy Gyula miniszterelnök.

A kastély most a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum fennhatósága alá tartozik. Az intézmény híven őrzi egykori arisztokrata gazdáinak emlékét, bútoraikkal, berendezéseikkel, használati tárgyaikkal.

Betlérben a XV. században először az Ákos nemzetség épített erődöt, amit aztán a Bebekek fejlesztettek tovább, de 1566 után, amikor a család utolsó sarja, Bebek György Erdélybe távozott, az erőd az Andrássyak birtokába került.

Az erőd alapjain 1708-ban Andrássy István építetett fel egy kastélyt - és a krasznahorkai családi várukat elhagyva, ide költözött. A kastély a mai végleges formáját az 1882 és az 1890 között végrehajtott nagyszabású átépítésével nyerte el. A kastélyt fényűző pompával Andrássy Manó rendezte be, mégpedig a világ különböző tájairól és különböző korokból egyedülálló tárgyakkal.

Roppantul gazdag a hazai és a messze idegenben lévő vadászterületekről származó trófeagyűjtemény is, jóllehet a főnemesi család ízlését az értékes műtárgyak dicsérik a legjobban, mindenekelőtt a bútorművesség német- és angol remekei, továbbá az egyedi barokk bútorcsoportok.

A magyar festőművészetből Barabás Milós, Benczúr Gyula, Marastoni Jakab, Vajda Zsigmond portréi, Brodszky Sándor, Lotz Károly, a Markó fivérek, Ligeti Lajos, Mészöly Géza, Pichler Adolf, Spányi Béla tájképei, Deák-Ébner Lajos, Molnár József és Sterio Károly zsánerképei figyelemre méltók. A külföldi mesterek művei közül J. Babtisle van der Meiren: Eszék ostroma, 1688-ból származó festménye és Schrieck virágcsendélete, továbbá Piloty, Brozé, Grandjean, Landeck-Müller, az Adam fivérek képeit kell kiemelni, nem utolsó sorban Seligmann történelmi tárgyú nagy festményét: Otto császár vadászatát.

Rendkívül nagy értéket képvisel a kastély közel tizenötezer kötetes könyvtára, amelyben a felvilágosodás szerzői, valamint a régebbi magyarországi történeti munkák foglalják el a legtöbb helyet.

Ha nem is teljesen eredeti formájában, de ma is lenyűgöző a kastély körül az 1700-as évek végén létesített angolpark, amelyben sok botanikai ritkaság található.