Weimar

Weimar legfontosabb látnivalói:

1. Goethe Háza és Múzeuma: Johann Wolfgang von Goethe, a német irodalom egyik legnagyobb alakja hosszú éveken át élt és alkotott Weimarban. A Goethe Háza és Múzeuma a város legismertebb turisztikai látványossága, és az érdeklődők megnézhetik, hogy Goethe hogyan élt és dolgozott itt.

2. Schiller Háza: Friedrich Schiller, egy másik híres német író és költő is Weimarban élt és dolgozott. A Schiller Háza egy múzeum, amelynek kiállítása bemutatja a költő életét és munkásságát.

3. Bauhaus Múzeum: A Bauhaus a modern építészet és formatervezés egyik legjelentősebb iskolája volt a 20. század elején. A Bauhaus Múzeum bemutatja az iskola történetét és örökségét.

4. Herder Emlékmúzeum: Johann Gottfried Herder, a német romantikus irodalom egyik meghatározó alakja Weimarban élt. Az emlékmúzeum bemutatja Herder életét és munkásságát.

5. Fürstenhaus Múzeum: A Fürstenhaus Múzeum egy múzeum, amely a város történelmi és kulturális örökségét mutatja be. A múzeum kiállítása többek között bemutatja a város középkori történelmét és a reneszánsz korabeli művészetet.

6. Park an der Ilm: A Park an der Ilm egy gyönyörű park Weimar központjában. A parkban sétálva a látogatók megcsodálhatják a természet szépségeit, valamint számos szobrot és épületet is láthatnak, például a Goethe kertjét és a Rózsaszín palotát.

Ezek csak néhány példa Weimar számos látnivalójából. A város további nevezetességei közé tartoznak többek között a Goethe Nemzeti Múzeum, a Belvedere Palota és a Weimari Klasszikusok Múzeuma. 

Bauhaus Múzeum

A Türingia tartományi város központjában álló ötszintes, 2000 négyzetméteres épület kívülről szürke, ablaktalan, bunkerszerű betonkockának tűnik, belülről viszont világos és tágas, és az első kritikák szerint méltó otthon A Bauhaus Weimarból származik (Das Bauhaus kommt aus Weimar) című állandó kiállításnak, amelyen csaknem 1000 alkotás - köztük például Breuer Marcel magyar formatervező Vaszilij néven is ismert, B3 elnevezésű széke - révén mutatják be az irányzat történetét.

A minimalista épület Heike Hanada német építész munkája, 22,6 millió eurót (7,26 milliárd forint) költöttek rá, kivitelezése három évig tartott. A tervet nemzetközi pályázaton választották ki, amelyen 536 építésziroda indult. 

A nyertes pályázatról sok vita volt, még tüntetést is tartottak ellene, és a helyszínválasztással sem értett egyet mindenki. Az új múzeum a nemzetiszocialista múlt egyik fő helyi építészeti emléke, az úgynevezett Gauforum szomszédságában áll. A ma tartományi államigazgatási irodaháznak használt épületből irányították a náci rezsim idején a térségben kényszermunkásokkal végeztetett beruházásokat, felépítésében is részt kellett venniük kényszermunkásoknak, akiket a közeli Buchenwald koncentrációs táborából vezényeltek ki.

A Bauhaus interdiszciplináris és nemzetközi tervezőiskolaként indult. A nácik számolták fel. 

A Bauhaus Németország "legjelentősebb és leghatásosabb kulturális vívmányai közé tartozik", és "a modernség szinonimája lett" - mondta Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök.

Az első, weimari tervezőiskola megalapításától az utolsó - berlini - iskola bezárásáig alig 14 év telt el, az eredmények mégis világra szólóak - húzta alá az államfő. 1919-től 1933-ig "egy csoport ihlettel teli alkotó nagyszerű dolgokat hozott létre az építészetben, a képzőművészetben, a táncban, a formatervezésben, a tipográfiában, de a fotográfiában és a filmben is".

A weimari intézményt vezető Walter Gropius és az utána következő igazgatók - Hannes Meyer és Ludwig Mies van der Rohe - a nemzetközi művészeti avantgárd egyik központjává tették az iskolát, olyan alkotókat nyertek meg oktatónak, mint Paul Klee német és Vaszilij Kandinszkij orosz festőművész, akiről Breuer Marcel elnevezte ívelt acél csővázas szerkezetű székmodelljét. 

A Bauhausnak számos további magyar származású tagja és követője is volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező és filmes, az egyik leghíresebb magyar művész.

Anna Amália könyvtár

A mai könyvtár "elődje" 1691-ben jött létre a festői szépségű német városban, s 1991 óta viseli az Anna Amália nevet. Az 1739 és 1807 között élt, szász-weimari hercegnő kezdeményezte ugyanis, hogy a város központjában lévő Grünes Schloss-t (Zöld Kastély) 1766-ban alakítsák át könyvtárrá. Anna Amália rendkívül sokat tett a kultúráért, s maga köré gyűjtötte Németország kiemelkedő kulturális személyiségeit, köztük Goethét, Schillert és Herdert. Nem véletlen, hogy a könyvtár bővítéséhez később jelentős mértékben hozzájárult Németország leghíresebb költője, Johann Wolfgang von Goethe is.

A világ egyik legnagyobb és legtekintélyesebb könyvtára ma mintegy 900 ezer kötettel rendelkezik, köztük a középkorból származó kéziratokkal, eredeti könyvnyomatokkal, történelmi térképekkel, valamint a XIV. századtól a XIX. századig terjedő időszakot felölelő bibliagyűjteménnyel, továbbá számos Nietzsche-eredetivel, s a világ legnagyobb "Faust"-gyűjteményével.

A könyvtár Goethe és Schiller weimari lakóházával együtt 1998 óta része az UNESCO-világörökségnek.