A Saale-Unstrut borvidéken fekszik Naumburg képeskönyvbe illő városkája. Középkori sikátorok labirintusa szeli át a városközpontot, reneszánsz stílusú, pompás polgárházak ragyognak portáljaikkal és kapubejárataikkal, tetejük fölött pedig Naumburg büszkesége, a híres Szent Péter és Pál székesegyház emelkedik.
Naumburgban sétálva felfedezheti a román és gótikus műemlékeket, az elegáns reneszánsz polgárházakat és természetesen a város szívét, a naumburgi dómot. A Szent Péter és Pál székesegyház 2018 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján, és az európai középkor egyik legfontosabb egyházi épületének számít.
Uta von Ballenstedt (c) wikipedia/Linsengericht
Uta von Ballenstedt (1000–1046), II. Eckard meisseni márki felesége volt, az Ascania-ház néven ismert német dinasztia tagja. Házasságukból nem született örökös, és minden esélyük arra, hogy továbbvigyék a vérvonalukat, véget ért Eckard 1046-ban bekövetkezett halálával, amelyet nem sokkal később Uta halála követett.
Uta teljes vagyonát a naumburgi székesegyház építésére adományozta. Később, a 13. században a névtelen naumburgi mester egy tucatnyi adományozó figurát készített a székesegyház számára, köztük II. Eckard és Uta ábrázolását. Ezek az életnagyságú szobrok viszonylag ritkák a művészettörténet történetében, mivel sem királyt, sem császárt nem ábrázolnak, és a gótikus művészet remekműveinek számítanak.
Különösen Uta egyedülálló, teljesen újszerű alakja a német szobrászat egyik legzseniálisabb alkotásaként vonult be a művészettörténetbe. A jobb kéz által belülről tartott, az arc magasságának felére védekezően felhúzott köpeny gallérja, amelyből hosszú palástráncok nyúlnak függőlegesen le a földig, míg a bal kéz a köpeny másik részét mintegy saját védelmére magához húzza, s így csodálatos mozgásmotívumot hoz létre, mindez mint pszichológiai motívum új volt, és hirtelen egy új szellemi alaphelyzetet vezetett be a német szobrászatba: a nemes, védelmet kereső nő, aki még mindig abszolút szuverenitást sugároz, amikor a külvilággal szemben biztosítja magát.
A 19. század végén Uta szobra a német kultúra ikonjává vált, majd a náci rezsim "árja példaképként" állították be, és propagandakampányaikban használták fel.
Pozitívabb (és általánosan ismert) megjegyzés, hogy a szobor állítólag a Hófehérke és a hét törpe című 1937-es Disney-film gonosz királynőjének egyik ihletője volt. Sőt, egyes műértők Uta von Ballenstedtet kivételes szépségnek tartják, sőt, Nefertiti királynővel és Botticelli Vénuszával egy szintre helyezik.
Umberto Eco különleges módon tiszteleg Uta von Naumburg előtt. A Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában így nyilatkozott: "Ha megkérdeznék tőlem, hogy a művészettörténet melyik nőjével mennék el vacsorázni és töltenék el egy estét, akkor az első Uta von Naumburg lenne."
A szobor mai napig sok látogatót vonz a naumburgi dómba.
|
Értékeld te is!