Maremma - Toszkána ismeretlen arca

2014. május 31.

Maremma - Toszkána ismeretlen arca

Etruszk eredetű kisvárosaival, jó boraival és finom ételeivel, érintetlen tengerpartjával Toszkána déli sarkát elfoglaló Maremma vonzó célpontja lehet a látogatóknak.

A középkori és reneszánsz műemlékeiről híres Firenze, Siena és Pisa mellett Toszkánának van egy másik, "zöldebb" arca is, amelyet kevés magyar ismer: etruszk eredetű kisvárosaival, jó boraival és finom ételeivel, érintetlen tengerpartjával a tartomány déli sarkát elfoglaló Maremma hasonlóan vonzó célpontja lehet a látogatóknak.

Maremmáról az olaszoknak elsősorban az agriturismo, azaz a vidéki turizmus jut eszébe - mondta a megye központjában, Grossetóban utazási irodát üzemeltető Andrea Mazzanti. - Pedig a vidéknek a múltja miatt sem kell szégyenkeznie, ezen a területen még ma is gyakran kerülnek elő etruszk sírok és régészeti leletek, ami bizonyítja a Toscanának nevet adó ókori nép korabeli intenzív jelenlétét.

Maremma történelme

A Római Birodalom bukása és az azt követő elnéptelenedés azonban a tengerparti síkság elmocsarasodásával járt, és a kialakuló lagúnákból milliónyi szúnyog terjesztette annak idején a maláriát. Maremma földjén ezért a középkorban nem jöttek létre nagyhatalmú városállamok, a vidéket előbb a Sienai Köztársaság, majd Firenze, a Medici-ház kihalása után pedig a Habsburgok vették birtokba: II. Lipót későbbi magyar király például huszonöt évig uralkodott Toscana nagyhercegeként. Néhány helyen, többek között a festői szépségű kikötőváros, Castiglione della Pescaia utcanévtábláin még ma is találkozni a kétfejű sassal. 

A történelem néha családi történeteken keresztül is megelevenedik. A reneszánsz idején két pápát is adó della Rovere família egyik ága például családi szállóvá alakította campagnaticói kastélyát, amelyben a fiatal tulajdonos, Ranieri Moris néha személyesen mesél a vendégeknek a környék és saját ősei múltjáról.

A maremmai táj képe a 20. század első felében változott meg gyökeresen, amikor megkezdődött a mocsaras területek, lagúnák lecsapolása. Az így nyert termőföldeken számtalan kisbirtok alakult, az ekkor épült villák jelentős része pedig mára az agriturismót szolgálja.

Bifsztek és vaddisznó

A turizmust pedig igen komolyan veszik Toszkánában. A lovas farmja mellett Mancianóban fogadót üzemeltető Emanuele Romagnoli megjegyezte, hogy a vendéglátást a tartomány nemrég új törvényben szabályozta, és ha a jogszabály életbe lép, akkor a toszkán  szálláshelyeken kizárólag toszkán alapanyagokból előállított élelmiszer kínálható a vendégeknek. Ez a gyümölcsellátás terén gondot jelenthetne, a húsok terén azonban nincs ok aggodalomra: a toszkánok szerint náluk készítik Olaszország legjobb bisteccáját (bifsztekjét), ráadásul Maremma egy különleges, a magyar szürkemarhára megszólalásig (és génállományában is) hasonlító marhafajtával, a maremmai szarvasmarhával rendelkezik.


Bistecca Maremma


maremmai szarvasmarha

Ezek az állatok magyar rokonaikhoz hasonlóan ridegtartásban élnek a Maremmai Nemzeti Park területén, ahol évszázadok óta a helyi "cowboyok", a butterók terelik őket. Mint Alessandro Zampieri, a park turisták által is látogatható állami gazdaságának vezetője felidézte, az egész napjukat lóháton töltő butterók sajátos kultúrát alakítottak ki, egyedi nyeregtípusokkal és szerszámokkal, és máig ápolják egykori társuk, Augusto Imperiali emlékét, aki magát Buffalo Billt is legyőzte egy versenyen a 19. század végén.


Augusto Imperiali

A maremmai szarvasmarhát már az esztrukok is tenyésztették, amelyet a cerei ásatások leletei és a vetuloniai múzeumban kiállított bikafej is tanúsítanak. Őse a már Plinius által is említett vadon élő társa volt.

A maremmai marháétól nem sokkal marad el a vaddisznóhús népszerűsége. Az Alberese mellett családi fogadót vezető Moira Guerri szerint a helyi vaddisznók kisebbek és fürgébbek magyar társaiknál, és némileg más ízű a húsuk is, amelyből a cinghiale alla maremmana nevű jellegzetes helyi fogás készül. Ez az étel ránézésre emlékeztet a sertéspörköltre, az olyan hozzávalók, mint a boróka vagy a vadolívabogyó mégis egészen más ízvilágot eredményeznek.


Cinghiale alla maremmana

Bor és olíva

Toszkána az olasz borkultúra egyik fellegvára is. A magyarok által jól ismert chianti és a szakértők által magasabbra értékelt brunello di Montalcino vagy a bolgheri szupertoszkánok mellett Maremmában is teremnek szép vörösborok, többnyire szintén sangiovéséből - például az eredetvédett Morellino di Scansano, amely sokszor kerek szekszárdi kékfrankosokat idéz meg távolról a magyar kóstolóban.

Francesca Giannini alberesei borász felfedte, hogy szintén népszerű helyi fajta a ciliegiolo, de a környéken is terjednek a külföldi szőlőfajták - a syrah, az alicante, a cabernet vagy a merlot -, így az újabb borászgenerációk a hagyományos cuvée-k mellett merészebb házasításokkal is kísérletezhetnek.


Ciliegiolo

Hogy sikerrel, az nemrég a magyar fővárosban is bebizonyosodott, ahol a VinCE Budapest 2012 borfesztivál cabernet szakmai kurzusán a Mazzei Tenuta Belguardo 2007-es cabernet házasítása igen erős nemzetközi mezőnyben végzett a harmadik helyen március végén.


Mazzei Tenuta Belguardo 2007

A toszkánok büszkék olívaolajukra is, amely sajátos, más termőhelyeken nem megtalálható ízjegyeket hordoz. - A hidegen sajtolt olívaolajat kóstolva először nyelvünk hegyével a gyümölcsösséget, közepével a finoman kesernyés ízeket - ez jellemző a toszkán olajokra -, majd a torokban a fűszerességet érezzük - magyarázta egy kóstolón Silvio Mazzoncini, a maglianói Campospillo gazdaság és Francesca Girardi, a Grosseto mellett Poggio Cavallo birtok vezetője.


Poggio Cavallo birtok

A kész olívaolaj tulajdonságai főként az éghajlattól és emellett a bogyók betakarításának időpontjától függnek. Az enyhe éghajlatú, többnyire tenger menti klímán termő olaj, például a Lucca vagy Grosseto környéki, lágyabb ízű, kerekebb és jellegzetes földes mellékíze nem érződik annyira. Ezzel szemben a dombos vidéken, például az Appenninek előhegyeinek lejtőin, ahol a hőmérséklet alacsonyabb, az olíva nem is érik meg teljesen. Fűszeres, gyümölcsös, enyhén kesernyés mellékízű, azonban kiegyensúlyozott és testes olajat ad.

Az olívaolaj minőségét szabad olajsavtartalma határozza meg. Az olio d’oliva extra vergine savtartalma nem lehet magasabb egy százaléknál. A legjobb, különleges olajaké ennél is alacsonyabb, 0,2-0,5 százalék. Áttetsző, fénylő, zöldessárga, íze kifejezetten tömör. Néha enyhe mandulaaromája is van, esetleg kicsit alma-, articsóka vagy paprikaillatú.


Hogy valóban a helyi olajfák adják-e a legjobb termést Olaszországban, azt nehéz eldönteni, de egy biztos: aki megízlelte már a frissen sajtolt olívaolaj ízét, utána más szemmel tekint a szupermarketek polcain sorakozó termékekre.

Sajátos gasztronómiai kínálattal várja a vendégeket Pitigliano: a festői szépségű, sziklafalra épült városka évszázadok óta megbecsült zsidó közössége ugyanis saját konyhát fejlesztett ki, amelynek egyik leghíresebb fogása a turisták által is igen kedvelt, sfratto nevű, mézes-diós sütemény.


Sfratto


Fél nap alatt elérhető

Maremma a magyarok számára egyelőre nem ismert, felfedezésre váró terület, az utóbbi időben, azonban honfitársaink is kezdenek rátalálni a vidékre, ami azért sem meglepő, mert Magyarországról ez Toszkána egyik leggyorsabban elérhető része: az Alitalia például naponta indít járatokat Fiumicinóra, innen autóval csak másfél óra az út Maremmába.

Vagyis a magyar utazó fél napon belül Maremma szelíd dombjai között vagy a tömegturizmustól egyelőre megkímélt tengerpartján találhatja magát, ahonnan pihenés közben Elba, Monte Cristo szigete vagy Korzika körvonalait csodálhatja.

Maremmát tehát nemcsak a tengerparton nyaralni vágyóknak érdemes felkeresni, hanem a toszkán vidéki életérzést és gasztronómiát megismerni vágyóknak is.

 


Kapcsolódó hírek