Sigmaringen vára

Sigmaringen kisváros a Sváb-Alb déli lábánál fekszik. A látványosság a Hohenzollern-kastély, amely egy mészkősziklán trónol a Duna keskeny, áttört völgye fölött.

A sigmaringeni kastély nemcsak exponált fekvése, hanem méretei miatt is szemet gyönyörködtető. A folyó feletti, mintegy 200 méter hosszú gerincen fekszik a legnagyobb dunavölgyi vár. A stratégiailag jól elhelyezett sziklán már a 11. században várat építettek. A komplexum legrégebbi részei azonban ma már nem láthatók. Más korok rekonstrukciói alatt rejtőznek. A vár ma is álló maradványai az 1200 körüli Staufer-korszakból származnak.

Az impozáns épületegyüttes viharos története a falakon is látható. Hercegek jöttek-mentek, álmodtak és haltak itt. I. Károly révén a sigmaringeni kastély végül Hohenzollern-palotává vált. A harmincéves háború és a pusztító tűzvészek azonban nyomot hagytak maguk után, és megváltoztatták a lakópalota külsejét. A Sigmaringeni kastély jelenlegi méreteiben és megjelenésében három építési korszak eredménye.

A várban egész évben tartanak idegenvezetést, és a neogótikus bordás boltozatban található címerterem, valamint a vár más részei önállóan is felfedezhetők hangos idegenvezetővel.

A téli hónapokban, januárban és februárban csak regisztrált látogatói csoportok számára szerveznek vezetett túrákat.