Bevándorlók nélkül unalmasabb lenne Bécs

Bécs város önkormányzata 2007 óta - nem rendszeres időközönként - kiadja az úgynevezett "integrációs monitort" a főváros lakosságának összetételéről. A 2020-as felmérés szerint Bécs lakosságának 31 százaléka nem rendelkezik osztrák állampolgársággal. Ez négy százalékpontos emelkedést jelent az utoljára három évvel ezelőtt, 2017-ben kiadott arányhoz képest.

2016-ban az osztrák főváros lakóinak több mint fele (52%) rendelkezett bevándorló háttérrel, a legtöbben Szerbiából és Montenegróból (4,69%) származnak. Őket a törökök (3,73%) és a németek (2,61%) követik. Ez azt jelenti, hogy minden bécsi átlagosan 2,9 nyelvet beszél. 

A 2002. évi 16,4 százalékos mértékhez képest pedig majdhogynem megduplázódott a külföldiek száma a fővárosban.

A felmérés további adatai szerint a bécsi lakosság majdnem fele migrációs hátterű, ami azt jelenti, hogy 45,9 százalékuknak mindkét szülője más országban született. Sőt, az ott lakók 36,7 százaléka maga is külföldön látta meg a napvilágot.

A bevándorlók nagy része - a 2004-es EU-bővítés következtében - elsősorban az Európai Unó országaiból érkezett, a kivételt a 2015-ös év nagy menekülthulláma jelenti. Philipp Hammer, az integrációs monitor egyik projektvezetője a Der Standard című osztrák napilapnak elmondta: a bécsi honosítási ráta 0,8 százalék, ami azt jelenti, hogy minden ezer, külföldi útlevéllel rendelkező lakos közül csak nyolcan kapják meg az osztrák állampolgárságot. Ez az arány a legalacsonyabbak közé tartozik az Európai Unióban - mutatott rá Hammer.

A bevándorlás mértéke és a honosítás alacsony aránya közötti kontraszt más területeken is megmutatkozik. A 16 és 27 év közötti bécsiek 30,1 százaléka sem az országos, sem az önkormányzati választásokon nem szavazhat. Még nagyobb ez az arány a 27 és 40 év közöttiek körében, az adatok szerint 40 százalékuknak nincs szavazati joga.

További érdekes részlet a tanulmányból, hogy a bécsi iskolarendszerben tanuló gyerekek 52 százalékának nem német az anyanyelve.

"A többnyelvűség lehetőség azoknak, akik használják"

- kommentálta az adatokat a lapnak Christoph Wiederkehr, Bécs novemberben kinevezett alpolgármestere.

Ha nem lennének bevándorlók, nemcsak a sokszínűség tűnne el, de számos más kellemetlenséggel is szembe kellene nézniük a bécsieknek – derül ki a Bécsi Egyetem Szociológiai Intézetének tanulmányából. A lakosság átlagéletkora például 35,5 év helyett 45,5 év lenne és minden negyedik bécsi társ nélkül maradna. Üresen állna 230 ezer lakás és 140 ezer háztartásban eggyel kevesebben élnének. 

De nemcsak öregebb és magányosabb lenne a bécsi társadalom, hanem tehetetlenebb is. A szociális szakmákban dolgozók 65,5 százaléka ugyanis bevándorló családból származik, vagyis nélkülük az álláshelyek kétharmada betöltetlen maradna. Szinte alig lenne, aki takarítson (6,3%) és a rendvédelmi valamint biztonsági szerveknél is üresen maradna az állások mintegy 60 százaléka. 

Ráadásul nem lehetne minden sarkon kebabot, pizzát vagy sült tésztát venni és eltűnne Bécsből 508 kínai étterem is. Bevándorlók nélkül még bécsi bor sem kerülhetne az asztalra, azt ugyanis szinte kizárólag külföldi idénymunkások szüretelik 2,50 eurós óradíjért. 

(Nyitókép: Bécs, MQ (c) Österreich Werbung/Volker Preusser)