A Giro 11. szakasza. Collechio-Savona

2014. május 20.

A Giro 11. szakasza. Collechio-Savona

Nacer Bouhanni nyerte kedden a Giro 10. szakaszát. Összetettben változatlanul Cadel Evans áll az élen. A 11. szakasz Collechióból Savonába fog tartani. Két második kategóriás hegy után az utolsó pár kilométeren szinte teljesen sík terepen tekernek a versenyzők.

A francia Nacer Bouhanni nyerte kedden a Giro d’Italia olasz országúti kerékpáros körverseny 10. szakaszát. A befutó előtt pár száz méterrel, mikor már együtt volt a mezőny, Bouhanni egyik segítője elesett, és emiatt a fél mezőny bukott, köztük a francia egyik legfőbb riválisa Elia Viviani. A szakaszt végül a bukást megúszó Nacer Bouhanni nyerte nagy fölénnyel, így 3 Kittel nélküli sprintből 3-at megnyert. A második helyért már nagyobb csata volt Matthews és Nizzolo közt, melyből az utóbbi került ki győztesen. A sokáig vezető Sky-os Ben Swift csak nyolcadik lett, míg a rózsaszín trikós Cadel Evans kilencedik helyre jött be, aki így összetettben változatlanul az áll az élen.

 


Ben Swift


A 11. szakasz Collechióból Savonába fog tartani
249 km-en keresztül. Két második kategóriás hegy lesz benne, de az utolsó pár kilométeren szinte teljesen sík terepen tekernek a versenyzők.

 



A 11. szakasz


Collechio Emilia-Romagna régióban van, Parma megyében, Parmától mindössze 12 kilométerre.

A római korban Sustrinának hívták és áthaladt rajta a Clodia Segunda, mely Lunit kötötte össze Fornovóval. A keresztény korban nevezték át Colliculumnak, mert egy kis dombon állt. Parma birtoklásáért sokáig harcok voltak a Visconti, Rossi, Pallavicino és Sforza családok közt, és ezekbe Colliculumot is bevonták. Végül a Farnese család került ki győztesen „nevető ötödikként”. 1777-ben a Dalla Rosa-Prati család hűbérbirtoka lett, és Napóleon alatt született meg Collecchio, mint szabad város.

 


1945-ben, a második világháborúban a várost a brazil csapatok szabadították fel a náci uralom alól. Két napig tartó csata után körülbelül 400 német esett fogságba.

Egyik látnivalója a Villa Paveri-Fontana, régen Villa Dalla Rosa-Prati 17. századi épület, benne a szobák falán még mindig eredeti mitológiai és vallási témájú freskók és festmények vannak.

A San Prospero templomot a 11. században alapították, a szentélye még eredetiben megvan, egy 12. századi kőből készült keresztelési szenteltvíztartóval.

 


Collecchio, San Prospero templom


Tavasszal minden évben rendeznek sajt fesztivált, szeptemberben pedig a Coppa Collecchiót, mely egy U23-as kerékpár verseny.

Helyi ételek a stracotto (pörkölt jellegű étel), a bollito (főtt hús), a töltött borjúszegy, a Brogotaro gomba, a parmezán és természetesen a pármai sonka.

 


Stracotto

 


Borok a Colli di Parma (vörös), a Fortana (vörös), A Malvasia dei Colli di Parma (pezsgő, fehér), a Lambrusco és a Lambrusci Reggiano (vörös, rozé, pezsgő).

Többször rendeztek már itt Giro szakaszt: 1928-ban (Domenico Piemontesi), 1940-ben (Fausto Coppi), 1949-ben (Oreste Conte), 1953-ban (Fiorenzo Magni), 1961-ben (Rik Van Looy), 1974-ben (Patrick Sercu) és 1985-ben (Daniel Gisiger).

Savona Liguria régióban található, Savona megye székhelyeként, a Földközi-tenger partján.

Olaszország egyik legnagyobb fémipari városa. 40 kilométerre fekszik Genovától és 150-re Nizzától a Ligur-tenger és a Ligur-Alpok közt.

 


Savona, kikötő


A ligur törzsek népesítették be a területet, Rómáé csak i.e. 180 körül lett, a pun háború után, mikor Savona Karthágó szövetségese volt. Ekkor hívták Savo Oppidum Alpinum-nak. A Nyugat-Római Birodalom bukása után a lombardok foglalták el 641-ben egy rövid keleti gót, majd bizánci uralom után. Később a Karoling Birodalom, majd a Monferrato (981) és a Del Vasto (1084) őrgrófságé lett.
Ezután a szaracénok foglalták el, de a 11. századra önálló város lett, szövetkezve a császárral. A 13-16. században fontos vallási központ volt, hiszen ferences és domonkos kolostorok is működtek itt. 1528-ban Genova véglegesen elfoglalta, és lerombolták a felsővárost és a kikötőt. 1800 tavaszán az osztrákok csatáztak itt a britekkel. 10 évvel később Savonát a Szardíniai királysághoz csatolták, de hamarosan az egységes Olaszország része lett.

 


Savona


Savona egyik legünnepeltebb lakosa Kolumbusz Kristóf volt, ezért számos ház kötődik hozzá. A leghíresebb a Kolumbusz háza, a Savona dombok közt, mely az apja Domenico Colombo tulajdona volt, ahol maga a felfedező született meg 1451-ben vagy 1452-ben 4 testvérével együtt.

 


Savona, Priamar erőd


Az 1542-es Priamar erődöt a genovaiak építették miután elfoglalták Savonát. A katedrális mauzóleumát IV. Sixtus pápa építette szüleinek, Leonardo della Roverének és Luchina Monleonénak. A della Rovere család két pápát is adott a világnak, ezért a város nagy tiszteletben tartja őket, számos műemlék kötődik hozzájuk, leghíresebb és legnagyobb a Palazzo della Rovere. Három középkori torony is áll a városban, amik átvészelték a genovai háborút: a Campanassa, a Torre della Quarda a Corsi és a Riario.

 


Savona, Torre della Quarda
 


A város híres lakosai közt volt IV. Sixtus pápa, II. Gyula pápa, Renata Scotto operaénekesek, Paolo Boselli és Sandro Pertini miniszterelnökök, Daniela Poggi színész, Enrico Cucchi, Christian Panucci, Michele Marcolini, Renato Dossena, Luis Fernando Centi és Stephan El Shaarawy focisták és Annalisa Scaronne énekes.

Karnevált természetesen itt is tartanak. A karácsony előtt utolsó vasárnap rendezik a Confuocot, mely egy hatalmas máglyagyújtás a Sisto IV téren. Kétévente Szent Péntek felvonulást tartanak, illetve minden márciusban védőszentjüknek is van ünnepük.

 


Helyi étel például a pansotti (ravioli) dió szósszal, a maccheroni leves, a torta pasqualina (quiche articsókával, ricotta sajttal, tojással és parmezánnal), a kandírozott narancs, a capponada della Riviera di Ponente (tengerigyümölcs saláta bébipolippal, garnélarákkal, lepényhallal és sózott ajókával) s a turtellassu (lapos kenyér búzalisztből).

 


Híres bor a Riviera Ligure di Ponente (fehér, főbb variációi a Vermentino és a Pigato).
Négyszer volt itt már szakasz: 1969-ben (Roberto Ballini), 1972-ben (Wilmo Francioni), 1983ban (Gregor Braun) és 1991-ben (Maximilian Sciandri).